2012. október 2., kedd

Minek él az olyan...


Negyven felett visszanéz az ember és igyekszik pótolni azokat a kimaradt élményeket, melyek még szebbé tehették volna „Azokat a boldog szép napokat…”, ahol „A munka még becsület, és tisztesség dolga” volt. (Az almásfüzitői timföldgyár bejárata felett megtalálható ez a szoci korszellemet idéző mondat…) A világ sokat változott. Miután saját magunknak is köszönhetően elvesztettük nemzeti, kulturális, történelmi identitásunkat, azért a magyar értékek megmaradtak, és várnak… Hogy kinek mi az érték? Kizárólag ami tetszik? Nem tudom…, de hát minek él az olyan, aki nem tudja mi a jó?! Sokszor támadták a magyar rockzenét, és még mai napig is a „föld alá” kényszerül, de számtalanszor választ adott a kérdéseinkre. Szabaddá tehetett, és ha kellett vigasztalt, egy olyan korszakban, ahol Március 15-én kokárdát hordtunk, és felemelt fejjel, hangosan énekeltük a Himnuszt! Most már csak keresed a válaszokat, furcsán nézel a magyar zászlóra, és lehajtott fejjel, morgod a Himnuszt. Szóval minek, él az olyan…  



A Ride On írásban, kötöttem a számokat gitárosokhoz, énekesekhez. Ebben az esetben is így van ez. Ha Beatrice akkor, Lugosi László, Laci bácsi. Ja, igen. Gondoltátok volna, hogy Szenes Iván a dalszerző?

Tisztelettel

Udy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése