Cseh István

Isten hozott a gitarvilagok.com oldalon! A weblapod http://www.istvancseh.com/kezdőoldalára hivatkozva, nem csak az Isten hozott, hanem isteni tehetséggel is megáldottak téged. Szeretnék gratulálni a játékodhoz! Beszélnél pár szóban magadról?

Köszönöm szépen a kedves szavakat, azért be kell, valljam, hogy a tehetség mellett rengeteg munka is kell, hogy az ember elérjen egy ilyen szintet és eredményeket. Sajnos nagyon sok tehetséges ember veszik el a lustasága miatt és ezért közepes adottságú zenészek sorát, lehet találni, akik szorgalomból vagy éppen nyomulásból kerültek abba a bizonyos pozícióba. Ez csak egy szubjektív vélemény, de úgy gondolom, hogy lesznek többen is, akik egyet értenek velem. Szóval egy pár szót magamról? Először is Erdélyben születtem Édesanyám, onnan származik Édesapám békéscsabai. Én is itt nőttem fel, jártam iskolába és kezdtem zenélni. A zene a kezdetektől foglalkoztatott. Fent maradt egy családi anekdota miszerint 1-1,5 éves koromban, még beszélni sem tudtam szóval jó régen történt, a televízió előtt végigvezényeltem a bécsi újévi koncertet. Kisebb koromban egyfolytában dobos akartam lenni valahogy nagyon vonzott az a ritmikus lüktetés már akkor is. 9 éves koromban ért az élmény, ami véglegesen a gitár irányába sodort. Összebarátkoztam Tolcsvay Bélával németországi turnéjuk során. Sajnos a kapcsolat az évek alatt megszakadt, de talán ideje lenne újra felkeresnem és megköszönnöm neki. Ekkor kezdtem el klasszikus gitárt tanulni. Nap, mint nap nyaggattam a szüleim, hogy írassanak be a zeneiskolába. A célomat sikerült elérnem és Varga Zsolt keze alatt sok évet töltöttem a minél magasabb fokú klasszikus gitározás elsajátításával. (több díjat nyertem, amit most nem akarok mind felsorolni). Természetesen minden tizenévest megbolondítanák a sikító gitárszólók. Hát engem is utolért a kór és a mai napig sem tudtam kigyógyulni belőle. Ezt teljesen autodidakta módon kezdtem el. A gimi első osztályát Németországban végeztem. Ott vettem legelső eletromos gitáromat egy mexikói Fender Strato-t. Sajnos nem tudtam akkoriban még eléggé értékelni, úgyhogy egy Ibanez-re cseréltem 2 év után. Mint említettem, magamtól kezdtem el tanulgatni a pengető használatát, még nem tudtam az oktató videókról, sem a Dream Theater-ről, sem Andy Timmons-ról és a társaikról. Érettségi után visszamentem konziba, amit 3 év alatt elvégeztem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lettem, szinten klasszikus gitár szakon.
Viszont az internetet böngészve ráakadtam, hogy a Berklee College of Music felvételi meghallgatásokat tart Európában. Kaptam magam és minden gondolkodás nélkül jelentkeztem, és ültünk is be az autóba. Párizsban lejátszottam a műsorom. Variációk Egy Mozart Témára –Fernando Sor, és valami improvizáció C Dúr hangnemben. Egy hónapra rá jött a levél, hogy ösztöndíj, meg ilyenek. Boldog voltam, és mentem. A Liszten halasztást kértem, ami olyan hosszúra sikeredett, hogy közben megszűnt a jogviszonyom az iskolával. Ahogy kiértem kezdődött az átképzés. A kockafejű klasszikus zenészből (... sosem voltam teljesen kockafejű) minden esetre klasszikus zenészből, rock zenésszé. Rengeteg munka volt őrült sok gyakorlás és tanulás. Volt olyan szemeszter, amikor egy héten 7 gitárórám volt 6 tanárral. A végeredmény a 4 éves iskolát 2,5 év alatt fejeztem be Magna Cum Laude eredménnyel, ami itt kitűnő diplomaként ismeretes. 2009 decemberében jöttem haza, és keresem az utam az itthoni zene világában. Rengeteget utaztam eddig, és nagyon szeretek világot látni. Éltem 9 hónapot Németországban egy fél évig Angliában 2,5 évet az USA-ban, és természetesen Erdély földjén is rengeteg időt töltök, olykor üzletemberként. Csikszentdomokoson van egy panziónk, ahol 2 nyáron is üzletvezetői pozícióban munkálkodtam.

Kik voltak hatással a játékodra?

Mindenképpen szeretném kiemelni Varga Zsoltot, aki mindig engedte, hogy a saját fejem után és szívem szerint játsszak, és pont emiatt minden tanácsát alaposan megfontoltam, mert jelzéseket adott és nem szabályokat. Ezt rendkívüli dolognak tartom, olyan kreatív dolgokban, mint a zene. Természetesen kell az iránymutatás, de nem az irányítás. Könnyűzenei téren sokan vannak, akiket nagyon szeretek. Chick Corea, már 11 éves koromban felkeltette az érdeklődésem, ugyan így Santana, John McLaughlin és a Pink Floyd. 16 évesen a Dream Theater és Steve Vai. Jelenleg nagy kedvenceim sora Andy Timmons-al és Guthrie Govan-al is bővült. Természetesen a lista végeláthatatlan. Igyekszem elhatárolni magam az előadóktól, és azzal foglalkozni, hogy melyik zene jó, és melyik nem.

Precíz, pontos játék a tied. Ami azonban rögtön feltűnik, hogy a technikai tudás nem megy a zene, a zenei fantáziád rovására. Hogy alakítottad ki ezt a stílust?

Saját stílusom több dolog eredménye. Már az első percben mikor a kezemben tartottam a gitárt, megpróbáltam improvizálgatni. Voltak egész jó ötleteim is. Édesapám mindig azzal viccelődött, hogy egyszer majd a bostoni zeneakadémián fogok tanulni, mint Al Di Meola vagy Szabó Gábor. (bejött neki) A másik dolog, hogy amikor elkezdtem elektromos gitáron játszani csak a saját dolgaimat játszottam. Nem akartam megtanulni egy számot sem, hanem mindig az ötleteimet gyakorolgattam, fejlesztgettem. A mai napig sem szeretek leszedegetni számokat, és orrvérzésig gyakorolni őket, főleg nem eljátszani egy buliban. Kint a Berklee-n többször kaptam ilyen feladatot, aminek természetesen eleget tettem, viszont a gyakorlatoknak szinte soha. Ha kaptam egy etűdöt az volt az első, hogy ugyan azzal a technikával legyen az sweep, vagy economy picking, vagy bármi, én megírtam a saját etűdömet, amit természetesen a tanárok is díjaztak, valamint nekem is egyre csak gyűltek a felhasználható ötletek a saját számokhoz és mellesleg a technikám is egyre jobban csiszolódott tőlük.

István, mi fordított abba az irányba, hogy virtuóz, gyors, nem utolsó sorban „dögös” legyen a játékod, de könnyed maradjon?

Igazából ez így alakult. Tulajdonképpen a klasszikus alap megadta a könnyedséget és a tempót, csak ezt kellett, hogy átruházzam az elektromos gitárra. Tudom, hogy sokan nem értenek vele egyet, de én a mai napig is úgy játszok, hogy a bal kezemmel a lehető legkevesebb energia befektetéssel a jobbal pedig erőteljes pengetéssel szólaltassam meg a hangokat. Sajnos volt egy kéztörésem, ami jelentősen hozzájárult ennek a technikának a kialakításához. De hálát adok Istennek, hogy tudom használni a bal kezem és mondjuk ki: nem is akár hogyan.

Lehet, hogy teljesen félreértem a helyzetet, de van egy halom gitáros, akik tanult, konzit végzett gitárosok, és nem tudnak lélekből játszani. Emellett kiváló zenészek, de nem tudnak igazán közel jönni. A te játékod ezt teljes mértékben cáfolja. Hogyan alakult ez nálad?

Ez a probléma jelen van mindenhol, mindenkinél. Az első és legfontosabb dolog hogy tudd, hogy mik a gyengéid. És dolgozz rajtuk. Nézz felvételeket magadról és kritizáld magad. Valamint ismerd a zenét, amit játszol. Ha bizonytalan vagy, soha nem lesz meg az a bizonyos plusz, viszont ha ismered pontosan a darabot vagy számot, akkor el tudod engedni magad. Ha nem gondolkodsz, akkor elérheted azt az állapotot, hogy a megírt zene is spirituális hatással fog bírni. És ez is a cél. A zenét mindenki szereti, és óriási hatása van minden megszólalt hangnak, mind a lélekre és ugyanúgy a testre. Mellesleg imádom a népzenét, onnan rengeteget lehet tanulni az érzelmek kifejezéséről.

Tanítással is foglalkozol. Hallhatnánk erről bővebben is?

Békéscsabán és Budapesten is tanítok. Emellett volt már egy pár kurzusom Erdélyben is. Tanítási módszerem elég egyedinek mondható ugyanis ötvözöm a Kodály és a Berklee módszereket. Nagyon fontosnak tartom a klasszikus zenei alapot így a 60 perces órákból 20- 30 percet klasszikus zenére szánok, a fennmaradó időben, pedig tanítok könnyűzenét, improvizációt és zeneelméletet igény szerint. Úgy érzem sok kreatív feladatot kapnak tőlem a diákok, természetesen testre szabottan. Egy 7 éves gyermektől nem fogom elvárni, hogy a tanultak alapján saját akkordszólót írjon egy kiválasztott számra.

A videókon látható gitár amellett, hogy kiválóan szól, gyönyörű szép. Bemutatnád nekünk közelebbről is a hangszert, ill. beszélnél a gitárjaidról?

Elektromos hangszereim folyamatos fejlődés alatt vannak, ahogy a tudásom, no, úgy az igényeim is. Még nem találtam meg a tökéletes elektromos hangszert, de rengeteg elképzelésem van róla. Valószínűleg, csináltatnom kell, mert a piacon még csak hasonló sincs. Itt természetesen nem a külsőről beszélek. Meg az is lehet, hogy megpróbálom megépíteni saját magamnak.
Klasszikus gitárom egy kézzel készített Grand Concert modell a Yamaha-tól, amivel rettentő módon elégedett vagyok. Hihetetlenül kiegyenlített hangja van, e mellett telt, és a hangja is óriási. Jól reagál minden dinamikai változásra és a legkényelmesebb klasszikus hangszer, amin valaha játszottam.

Erősítők, pedálok?

A rengeteg utazgatásom miatt jelenleg nincs olyan erősítőm, ami említésre méltó.
Mostanában elég sokat játszok GT-10-zel. Nagyon, felhasználóbarát, könnyű cipelni és a hangja sem rossz. Viszont amikor csak lehetőségem van, kiegészítem analóg pedáljaimmal, vagy csak azokat használom. Azok sorrendje:
Boss Tu
Boss DS 1
Dunlop Cry Baby
Boss Metal Core
Ibanez TTS 9
Boss DD6
Boss Chorus Ensemble
Ha összekötöm a Gt-vel akkor természetesen teljesen más, de arra most nem terek ki. 

István, beszélnél a terveidről? Gondolkodsz zenekari formációban is?

Van zenekarom. Azara névre hallgat, ami a hunok nyelvén: mondát jelent. Régi konzistarsaimmal alakítottuk. Instruformációként indult, de úgy néz ki énekessel fog bővülni a közeljövőben. Jó pár fellépésünk volt már és több koncertidőpont van már most kitűzve. Még jövő nyári fesztiválokra is. Most azon dolgozunk, hogy egy nagyon ütős és hosszabb műsort összehozzunk.

Köszönöm szépen az interjút, és további sok sikert kívánok!




Alexa Sándor gitárkészítő

A következő beszélgetésben megismerkedhetünk az Alexa gitárok készítőjével, Alexa Sándorral! Jó tanácsként mondanám, nézzétek meg a gitárokról készült képeket a galériában! Sándor, beszélnél róla, hogy vezetett az utad, a gitárkészítés irányába?

Azt hiszem, nem okozok nagy meglepetést, ha azt mondom, hogy több mint 30 éve gitározom. A kezdeteknél, az akkori piaci viszonyoknak, megfelelően, ezen a területen is csak a KGST termékek voltak könnyen elérhetők a korombelieknek. Viszont azok a legjobb értelemben véve sem elégítették ki „szerény igényeinket” a zene területén sem. A hozzám hasonló ügyes kezűekkel állandóan barkácsoltunk. Erősítőket, hangfalakat, keverőpultot, mindenféle jó zajos gitár effekteket. Állandó lázban és munkában voltunk az aktív zenélésen kívül is. Talán innen indult a dolog. A mai napig is őrzöm a legelső általam készített gitárról készült képet. Bérlakásban kézi szerszámokkal készítettem, a szó szoros értelmében „faragtam”, (a pickup-okat, a hidat, húrtartót is én készítettem), de elkészült, nagyon örültem neki, ezt használtam akkori zenekaromban és büszkén mutogattam mindenkinek a saját kezem munkáját.
Később tudtam venni egy mexikói Fender strato-t, majd JEM777-em és egy standard LesPaul-om is volt, de valami miatt sohasem tudtam igazán megszeretni őket. Lehet, hogy nagyon kritikus vagyok, de mindegyikben találtam valami apró hibát, amit én másképp terveztem volna. Talán innentől kezdve határoztam el igazán, hogy megépítem a számomra is ideális hangszert, hangszereket, annál is inkább, mivel a fával való munka a zenélésen kívül igazi örömet jelentett számomra. Az út azonban nem volt egyszerű, igazából a 80’-as évek végén kezdődött. Sokat olvastam utána külföldi szakirodalmakból, tanultam hangszerkészítő mestertől, Medgyesi Tibi barátom is ellátott mindenféle jó tanácsokkal, mindig bátran fordulhattam hozzá kérdéseimmel, készségesen segített, külön köszönet neki, de a legfontosabbnak tartottam a saját tapasztalataimat.

Mi kell tudnunk a gitárjaidról?

Testre szabottak, teljesen egyedi igények alapján készítem őket. Azt kell mondjam, hogy a formán és színen kívül még nem hasonlítottak egymásra. Igyekszem a megrendelők kívánságait, óhajait a legapróbb részletekig figyelembe venni és teljesíteni. A felhasznált anyagokat tekintve nagyon széles a választék, mind a fa anyagok-, mind a hardware- és elektronikai alkatrészek terén. Jelentős készlet is áll rendelkezésre, de azon kívül is minden beszerezhető ízlés- és pénztárca vastagság függvényében.

Saját irányt választottál, vagy a tradicionális hangszerek mintáját követed?

Talán a legjobb megfogalmazás az is-is, a formát, alakot designe-t figyelembe véve szabadabb a pálya, de a felhasznált anyagokat, tartozékokat tekintve, a műszaki paraméterek tartása mellett szűkebbek a mozgási lehetőségek. Jelenleg öt különböző saját készítésű gitárom van, valamennyi egyedi hangzású. Az általam véghezvitt fejlesztésnek mondható változtatások inkább saját meglátásaim szerint, a jobb játszhatóság- és kényelmi szempontok előtérbe helyezésével együttesen történtek - gondolok itt pl. a ragasztott nyak illesztések ferde ívelt alácsiszolásaira, a kikönnyítésekre, de erről majd későbbiekben estleges teszt interjúkban bővebben.

Nem nehéz észrevenni, hogy szereted azt, amit csinálsz!

Én igazán tudom élvezni minden lépését a munkának, kezdve, a még mások számára esetleg nem izgalmas rönk szeleteléstől, ragasztási felületek kialakításától, a megszólaltatásig, mert látom az elérendő célt és azt, hogy a munka egyes fázisai a maguk apró részleteiben miképp juttatnak egyre közelebb és közelebb hozzá.
Az első akkord lefogása után szeretem érezni, amint a fa átveszi a rezgést és új életre kell egy hangszer formájában. És ez a lényeg a hang. Biztos vagyok benne, hogy egy gitár, vagy bármely más hangszer elkészítéséhez nélkülözhetetlen, hogy a készítő maga is mestere legyen ennek a hangszernek. Én személy szerint szerelmese vagyok a gitározásnak és abban, hogy az általam készített gitárok egyre jobbak lettek, hogy tovább tudok fejlődni a gitár készítés területén, ennek nagyon nagy szerepe van.

Feltételezem, az egyedi igények alapján is lehet gitárt rendelni tőled? Vannak ilyenek?

Mint, ahogy már említettem, a legtöbb rendelés ilyen típusú, aminek én örülök a legjobban, hogy nem kell ismét már egy ún. széria mintát reprodukálni. Nincs szebb dolog egy alkotás során, mint amikor egy új hangszer kerül ki a kezeim közül, a maga egyedi hangzásával, formájával.

Az elektronikai oldalát a hangszernek, gondolok itt pickup-okra, vagy kapcsolókra, mi alapján választod?

Ezek is legtöbbször a megrendelő konkrét elképzelései alapján kerülnek beépítésre, de nagyon szívesen adok javaslatokat a zenésztársaknak, ha elég információ van birtokomban arról, hogy milyen „hangot” szeretnének. A beépített, könnyen cserélhető alkatrészekkel nincs probléma oly tekintetben, ha a keretek eleinte szűkösek, olcsóbb elemekkel még használható a hangszer, amiket később jobb minőségű drágábbak válthatnak fel, gondolok itt a pu.-kra, kapcsolókra, potikra. Problémásabb a helyzet a fixen rögzített esetleg csavaros kötésű, ill. bemarózott helyű alkatrészekkel, amiknek későbbi cseréi esetleg negatív esztétikai változást eredményeznek a hangszer küllemén. Ezért szoktam javasolni, hogy ezekből lehetőleg a legjobb minőségű és igazán megálmodott elemeket építsük be, még, ha költség tekintetében fájóbb is a döntés.

Gondolom, folyamatos a tesztelés. Hallhatunk erről is pár szóban?

Csak úgy adok ki egy hangszert a kezemből, ha az minden tekintetben megfelelő, nem is lehet úgy jó hangszert készíteni, ha menet közben nem tesztelem folyamatosan a munka fázisainak megfelelően. Azt, hogy egy hangszer jól szóljon, a kezdéstől a befejezésig figyelemmel kell kísérni. Az eddig készített gitárjaimra a visszajelzések pozitívak, úgy érzem sikerül megtalálnom az összhangot a vevőkkel.

Szervizelsz is gitárt, vagy csak építesz?

Természetesen szervizelek is. Az általam készített mindegyik hangszerre garanciát vállalok, nyilván a garancia csak a gyártás során esetleg keletkezhető hibákra vonatkozik, nem kopásból adódó vagy mechanikai sérülés jellegűre. Ezen kívül sokféle javítási munkát vállalok mindenféle más gitárokon is, leggyakoribbak: húrláb-, tremoló-, nyak  beállítás, bundozás, síkolás, fenés, fő alkatrész cserék, különböző tuningolások, festés-, lakkozás javítás, ragasztások…stb.

Vállalsz olyan munkát is, hogy például egy drágább kategóriás hangszert átépítesz?

Előfordul ilyen is, azonban itt a hangszer minőségétől függően a kockázati tényezők értékelésével az árak is módosulnak. Ezek a munkák mindig részletes megbeszélést és egyeztetést kívánnak, valamint részemről is nagyobb koncentrációt és felelősséget.
Nem szerencsés egy már elkészült hangszert „átépíteni” igazán új hangzást, csak egy új hangszerrel lehet elérni. Ahogy szokták mondani a név kötelez, szeretném, ha az Alexa gitárokkal az eddigiekhez hasonlóan a zenészeknek sikerülne magas színvonalon muzsikálniuk, elképzeléseiket, álmaikat valóra váltaniuk.

Sándor, köszönöm a www.gitarvilagok.comnevében is, hogy időt szakítottál ránk. Azonban el ne felejtsük leírni, hogy az érdeklődök hol érhetnek el!

Természetesen. E-mail: sandor.alexa@gmail.comweb: www.alexagitar.hu
Tel.: 70/338-2234.

Forgács Joe

Egy remek gitárossal készíthettem interjút, amit köszönök az egész Gitarvilagok.com stáb nevében is. Következzen Forgács Joe, a Gaslightból!
A húzós gitárjátékoknak az rendesen kitaposott ösvényei vannak. Az tény, hogy a Te témáid mellett meg kell állni! Szóval kitaposott, vagy a saját utak. Mit gondolsz erről, természetesen a magadból játékából kiindulva?

Ezúton is köszönöm szépen a lehetőséget, meg is ragadva élek is vele. Az ösvény, amire zeneileg tévedtem tudatosan, olykor próbálkozások sorával sikerült kerülnöm. Nagyon sok energiát, pénzt, ami ezzel jár áldoztam és áldozok a mai napig is. Kicsit bevallom hangszerőrült is vagyok, ami azt jelenti, hogy olykor teljes motyóimat is lecserélgetem. Szeretek próbálkozni más hangzásokkal, megismerkedni technikákkal, de elsősorban praktikusabb, kényelmesebb eszközöket vásárolok, olykor cserélgetek. Újabb témák, dalok írása mindig is foglalkoztatott, úgy mint nagy kedvenceim számainak tanulása, improvizácók,  jammelések adott zenészeim körében. Jelenleg 3 zenekarban játszom, így szélesebb skálán tudok gondolkodni, építkezni a zenémben.

Joe, elégedett zenész embernek tartod magad?

Hogy elégedett vagyok-e? Soha! Sohasem elégszem meg azzal, aki vagyok, vagy amit alkottam. Mindig szeretek kísérletezni, rakosgatni, mint őrültebb újabb hangzás, színpadi kiállás érdekében. Ebből adódóan rengeteg tervem is van így pl.: saját szólólemezem elkészítésén kezdtem el dolgozni. Később egy saját projectet is szeretnék összehozni.

A zenekar adta világból „kilépve”, mennyire tartod fontosnak, hogy körülnézz más stílusokban is?

Körülnézve a zenei világban, mindig újabb és újabb zenei irányzatok jelennek meg, előadók tűnnek fel, vagy éppen áldoznak le. Régóta szeretem az instrumentális rockzenét, amit sikerült hosszú éveken át játszanom az ikertestvéreimmel név szerint, Attilával és Róberttel. A zenekarunk neve a Fair Play Project nevet viselte. Kedvenc gitárosaim Joe Satriani, Steve Vai, Eric Johnson, Yngwie Malmsteen, Nuno Bettencourt, Andy Timmons, Gary Moore…….., és még sokan mások. Motoros rock zenét játszottam a HD-Band-el, Rock Bluest, a Free Time Company együttes, amit a HD-és kiválásom után alapítottam. A Krízis zeneka,r amiben játszottam 3 évet, de jelenleg is ott tolom a metal riffeket. Az Angeleyez-ben is pár év, és most szintén jelen időben a Gaslight zenekarban, ami Góth metálos stílusirányzatnak határolható be.

Ahogy beszéltünk is róla, lesz egy részletes „cucc” leírás is, de menjünk elé egy kicsit a témának!

Jelenlegi cuccaim, amit használok:
  • Paul Red Smith Se Custom gitár
  • Gibson Melody Maker gitár
  • Schecter Extreme 7 gitár
  • Washburn elektroakusztikus gitár
  • Engl Gigmaster csöves fej
  • Crate 4x12-es láda
  • Steve Vai Jemini distortion
  • Boss Ch-1
  • Boss Tu-3
  • Boss Ls-2
  • Tc. Electronic Flashback delay
  • Washbourn Bad Dog Wah.
Egyéb kiegészítők, és házi stúdióm kellékei, Yamaha szinti, 5 húros basszusgitár, atom erős Pc, Cubase 5, Art előfok, Alto mixer, Yamaha HS-50 stúdiómonitorok, Neutrik csatik, Dap audio mikrofonok, stb….még ami lemaradt.

Gaslight! Mit kell tudnunk a zenekarról!

Jelenlegi zenekarom a Gaslight és a Krízis, amelyekkel koncertezem is. A Gaslight-nak a napokban jelent meg szerzői kiadásban a lemeze, a Krízissel folyamatos koncertek után kezdünk neki kidolgozni, az új lemezre való témákat. Saját Projectemnek az anyagát, otthon rögzítem folyamatosan.

Célok, tervek?

Céljaim közzé a saját anyagom megjelentetése, gyermekem nevelése és Rock N’ Roll teljes gőzzel!

Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok!

Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017
http://udy.gitarvilagok.com


Astur zenekar

Sok szeretettel köszöntelek benneteket a gitárvilágok.com oldalán. Az első hanghordozótok 2010 nyarán jelent meg. Mennyire jelentett ez a lemez útkeresést, mennyire találtátok meg az akkori zenében önmagatokat? Miben fejlődtetek, változtatok azóta? Visszatekintve hogyan összegeznétek ezt a korszakot?

A 2010 nyarára elkészült Meotis dalunk fontos indulópont volt. Manapság szinte minden zenekari felhívásnál (legyen az koncertlehetőség vagy tehetségkutató) kritérium, feltétel a hangzóanyag mellékelése. Összehasonlítva az újabb dalokkal látható, hogy történtek változások hangszerelésben, és – reméljük mindenki szerint – zenei képességeink fejlődésében is. A 2010 nyarán felvett Emese álma EP lemez volt az első igazi stúdió projectünk. Ezek a nóták nem kötődnek szorosan az ősmagyar mondavilághoz, történelemhez. A tervezett Ősi geszta albumcím (melynek egy részét képzi az EP lemez) is jelzi, hogy régi történetekről van szó. Sokat tanultunk belőle, kellőképp kiértékeltük, talán ennek köszönhetjük, hogy következő évben az Isten ostora lemez felvétele jóval gördülékenyebben zajlott. A Meotisnál még a klasszikus metálfelálláshoz ragaszkodtunk, a billentyű nagy szerepet kapott, aminek még az utóhatása megmaradt az Emese álmánál is. Mostanra talán rájöttük, hogy sokkal természetesebb, ha a zene alakítja a hangszerelést és nem fordítva. A zenét, amit játszunk mindig magunkénak éreztük.

Kitől lehet megrendelni a lemezt és mennyibe kerül?
Az Emese álma és az Isten ostora lemezek megrendelhetőek a zenekarnál, 600Ft-ba kerülnek. Ha van érdeklődő, mi mindig próbáljuk eljuttatni hozzá. Mindkettő szerzői kiadásban jelent meg.

Új dalokkal, lemezzel hogyan álltok, mikorra tervezitek a csattanós visszatérést?
A zenekar aktív, nem szükséges visszatérésről beszélni. Az Emese álma lemez kivételével minden felvételt magunk készítettünk. Főleg az utómunka miatt ez igen sok időt vesz igénybe, ezért jelentősebb anyagi támogatás hiányában egyelőre nem várható teljes album felvétele. Másrészt jelenleg egy igen komplex projecten dolgozunk, melynek már része az Isten ostora. Felvételeket idén nyáron is kezdtünk el, bár ezek megjelenése még eléggé homályos. Új dalok folyamatosan születnek, repertoárunk már igen széles, így megtehetjük, hogy a koncerteket az alkalomhoz alakítsuk.

Mindannyian tanulók vagytok. Milyen szakon tanultok? Mennyire sűrű az életetek, milyen gyakran tudtok próbálni?
Szeptembertől már mind az öten a felsőoktatásban tanulunk. Az egyetemet komolyan vesszük, mert tartózkodunk a csúszástól, és az ösztöndíj is jól jön. Kevés szabadidőnk van, de a zenélést igyekszünk mindig az elsők közé tenni az iskola mellett. Balin másodéves a BME gépészmérnöki szakán, Erik és Áron a villamosmérnöki karon elsőéves, Balázs a Corvinus-on másodéves, míg Dia az ELTE-n másodéves. A vendégzenészek közül Laci szintén a Corvinus hallgatója, ő negyedéves, Beni az EKF-en másodéves, míg Bogi az egri Neumann János középiskola tanulója.


Pár éve még alig volt koncert tapasztalatotok. Azóta történt ezen a téren változás? 

Sajnos eddig nem volt sok koncertlehetőségünk. Kezdetben ennek részünkről is volt technikai oka. Egerben a közelmúltban szinte teljesen megszűnt az underground élet, és a koncerttapasztalatot csak még több koncerttel lehet gyarapítani. Mi nyitottak vagyunk a lehetőségekre, viszont olyan világban élünk, ahol jelentős segítség nélkül nagyon nehéz érvényesülni. Sok zenekar panaszkodik a hangosításra, nekünk se volt mindig szerencsénk. Ahol sürgetik a beállást, ott nem várható el, hogy megfelelően teljesítsünk. Szerencsére azért egyre több felé tudnak rólunk. Az idén vettünk részt másodszor a pécsi Rockmaratonon, ahol többen emlékeztek két évvel ezelőtti tehetségkutatós fellépésünkre, sőt lehetőségünk volt fellépni az első Folk-Rock-Maratonon is. Az idei évtől aktívan próbálunk és koncertezünk akusztikus felállásban is. Nekünk nem célunk rétegzenét előadni, mégis sokan elzárkóznak a metál hallatán. Az akusztikus arcunkkal reméljük, hogy szélesebb körben ismertebbé válhatunk, az emberek láthatóan örömmel fogadják, az előadásmód pedig sokkal közvetlenebb, a dalaink át is értékelődnek. Egy-egy ilyen koncert után az ismeretlen hallgatóság biztosan nem mondja, hogy mi valójában metálban nyomulunk. A metál önmagában persze nem baj, viszont a közelmúltban elindult egy hullám, több helyről hallani, hogy a folk-metál divattá vált. Mi nem ezért választottuk ezt, és végképp nem ez motivál minket.


A népi hangszerekkel erősen díszítitek a zenéteket. Ezt a hangzásvilágot élőben is elő tudjátok varázsolni?
Ezt a kérdést kicsit kapcsolhatjuk az előzőhöz is. Ugyanis az Emese álma lemezbemutató koncertjein nem volt még lehetőségünk élőben visszaadni a zenénket, ami nagy szívfájdalma volt a zenekarnak. Érthető módon nem vállaltunk be ilyeneket úgy, hogy próbán nem tudtuk megoldani a hangosítást. Az idei évben viszont már az akusztikus hangszereket is meg tudtuk szólaltatni koncertjeinken. A furulya, hegedű, akusztikus gitár és doromb kombinációi minden koncerten megjelentek, amit szemmel láthatóan a közönség is szívesen fogadott.

Egy zenészeknek kedvező kérdést hadd tegyek fel - Milyen hangszerekkel és felszereléssel dolgoztok? (a gitárvilágok oldalon való megjelenés miatt a részletekre is kiterjedhettek)

Balin: Nekem egy Basix Concept selyemfényű dobfelszerelésem van. Standard méretű szett, szeretem a mély hangú tamokat, szerintem a zenénkbe is illik. A márka gyengepontja az állványzat, amit cseréltem. Paiste cinszettem kedvenc darabja az Alpha Full Ride, Gibraltar duplázót és lábcin állványt használok, és boldog tulajdonosa vagyok három Szilágyi dorombnak. Aztec mini, Kancellar és Black fire, melyek remek hangszerek.

Áron (basszusgitár): ha elektromos felállásról van szó, akkor egy LTD F-105-öt használok, és nagyon meg vagyok elégedve mind a hangjával, mind a hangszer kényelmével. A bőgő kinézete a keményebb metál vonalat tükrözi, mely igen közel áll hozzám. Akusztikus felállás esetén egy Cort akusztikus basszusgitáron játszom, melynek hangja igen különleges.
Emellett egy Marshall MB 4210 fejet és hozzá Warwick 410” és 115” ládákat használok. A ládák kiválóak, bár a fejnek inkább a neve a nagy, mint a hangja, így nem ajánlom senkinek, aki komolyabb basszushangzást szeretne magának. Tervezek beruházni egy Prolude BHV szériás fejre, de lehetséges alternatíva még egy Peavey Tour 450-es basszusfej is, melyeket már volt szerencsém kipróbálni, és igen, lepipálják a Warwick, GK, Laney, Marshall stb.. fejeket! Ár-érték arányban azt hiszem ezek a legjobbak.

Balázs: Egy gyönyörű fehér Ibanez RG széria Dimarzio Evolution picköppel az extra dögös, dinamikus, attackos hangzásért, valamint egy elektro-akusztikus Cort SFX gitár áll első helyen a portfóliómban. Otthoni gyakorlásra egy Ibanez Tb 15R tranyós kiserősítőt használok, próbán egy 50 Wattos Powerstate Classic 503 full csöves erősítő fej döng. Van még egy jópofa multieffektem, a line6-től egy pod 2-es.
                                                                                                                                    
Erik: Egy Jackson RR3-as szólógitár büszke tulajdonosa vagyok, bár az eredeti Seymour Duncan pickopok már nincsenek benne. Nem volt rossz hangjuk, de inkább a nagyobb zúzdához valók, a mi zenénkhez annyira nem passzoltak. Akusztikus felállásban pedig egy Fender akusztikus gitárt használok. Elixir húrokat használok. Drágák az igaz, de nagyon tartósak, így összességében élettartamukból adódóan olcsóbbak, mint más húrkészletek.

Mely zenekarok és lemezek voltak hatással Rátok, melyek a kedvenceitek?
Balin: Engem a Stratovarius nevelt a metál zenére, és rongyosra hallgattam egy csomó klasszikus banda (HammerFall, Nightwish, Ensiferum, Fintroll, Korpiklaani, Rhapsody, Epica, Ossian…) diszkgráfiáját. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeken nőttem fel. Zenei általánosba (ami sajnos egyre inkább kezd kikopni az oktatásból) és zeneiskolába jártam, ahol erős komolyzenei, népzenei és elméleti alapot kaptam. Az utóbbi években más stílusokra talán sokkal inkább nyitott vagyok, ami lehet, hogy a játékomon is észrevehető, könnyűzenei érdeklődésemet egyre kevésbé a metál zene irányítja. Szerintem, ha valaki komolyan foglalkozik a zenével, akkor minél több oldalát ismeri, annál jobb ötletei lesznek, mikor alkot.

Áron: kezdetben a heavy- és trash metál volt az, amit nagyon szerettem. Gondolok itt a Metallicára és a Slayer-re. Ugyanakkor zeneiskolában tanultam éveken keresztül, így a komoly- és népzene sem került távol az ízlésemtől. Ma már rengeteg ágazatát szeretem a metál zenének, például az Epicát, Rhapsody-t, Wintersun-t, Swallow the Sun-t, stb... nagyon szívesen hallgatom. Ha folk metálról van szó, akkor egyértelmű kedvenc az Ensiferum, a hazaiak közül pedig szívesen hallgatok Dalriadát, Kerecsensólymot és Niburtát. Utóbbi két zenekarból van szerencsém személyesen is ismerni kollégákat. Kedvenc albumot inkább nem emelnék ki, mivel szerencsére nagyon sok olyan lemezt hallgattam, ami elnyerte tetszésemet.
Mára már nyitottabbá vált a zenei ízlésem, mindent meghallgatok, ami hangszerelt zene, ugyanakkor gyakran a hangulatomtól függ, hogy mit hallgatok. Tanulás közben például szeretem, ha komolyzene szól, de ezen kívül szívesen tanulmányozom a ’70-es, ’80-as évek zenéit, illetve a mostanság megjelenő fiatal hazai vagy külföldi zenekarokat is.

Balázs: Számomra a Metallica, Nightwish, Rhapsody, Hammerfall valamint az Ensiferum zenekarok adták meg a kezdőlökést, és azóta is kedvenceim között vannak. Manapság már rengeteg zenei műfaj áll a szívemhez közel: a klasszikus zenétől kezdve a spanyol flamencon, népi zenéken keresztül, a blues-on, jazz-en át egészen a keményebb vonalakig mindent meghallgatok.

Erik: Az első nagy zenekar, amely igazán hatással volt rám az az Iron Maiden volt, a mai napig is szívesem hallgatom nótáikat. Első sorban a metálzene iránt érdeklődöm, ha zenekarokat kellene sorolni akkor igen hosszúra nyúlna a lista, ezért inkább csak egy párat sorolnék fel: Iron Maiden, Children of Bodom, Ensiferum, Wintersun, Sinergy, Korpiklaani, Epica... Ezek közül a már említett Iron Maiden mellett fontos mérföldkő a Children of Bodom, akik azért jelentősek számomra, mert annak idején talán miattuk merült fel bennem az ötlet, hogy belefogjak a gitározásba. Később aztán én is elvetődtem a folk metál irányába, innen az Ensiferumot emelném ki, mint kedvenc bandát.

Dia: A metál kategórián belül az Epica volt az első zenekar, mely igazán magával ragadott, majd megismertem a Within Temptation-t, az After Forever-t, a Sonata Arcticát, a Kamelotot, a Dalriadát, s később a Nightwish melódiáival is közelebbi kapcsolatba kerültem.
Nem egy, de nem is kettő olyan metál album létezik, mely igazán átütő hatással volt rám, így hát csak párat említenék meg: Epica- The Phantom Agony, Nightwish-Once, Imaginaerum, Sonata Arctica-Ecliptica. Úgy gondolom, ha zenéről van szó, igen széleskörű a befogadóképességem, szeretek belekóstolni a különféle stílusokba. Ebből adódóan nagyon kedvelem Katie Melua szerzeményeit, a magyar és ír népzenét és kifejezetten inspirálóan hatnak rám a Quimby dallamai is.

Mindegyikőtök a saját hangszerén belül kit tekint példaképnek, ill. kinek a játéka bűvöl el Benneteket legjobban?

Balin: Kedvenc zenészeim azok, akik jobbak nálam. Mert aki jobb attól mindig lehet tanulni, mindenki stílusából kis elemeket. Szerintem felesleges neveket sorolni, egy idő után úgysem tudom eldönteni, egyikük is miért lenne tehetségesebb a másiknál. A dorombjátékot pedig elsősorban Szilágyi Árontól és különböző egzotikus technikájú zenészektől próbálom ellesni. De, hogy mégis említsek valaki kedvencet, zeneszerzőként Johann Sebastian Bach, akinek imádtam vibrafonon játszani a partitáit, a metál zenéből pedig Tuomas Holopainent (Nightwish) rendkívül tehetséges zenésznek tartom.

Áron: ha basszusgitárost kellene megemlíteni, akkor egyértelműen Marcus Miller-re szavazok, de mindent összevetve Jari Mäenpää az abszolút példakép. Emellett a klasszikus műfajban nagyon szeretem Liszt Ferenc zongorajátékát és Beethoven szimfóniáit.

Balázs: Ez nehéz kérdés, mert nem tudok, és szerintem nem is lehet „legjobbat választani”. Néhány nevet azért megemlítenék, ami most hirtelen eszembe jut: Jari Mäenpäa, Steve Vai, Tommy Emmanuel, George Benson, Tátrai Tibor, Daczi Zsolt, Django Reinhardt, Jimi Hendrix, és a sor végtelen…

Erik: Példaképként én is a már említett Jari Mäenpää-t nevezném meg, illetve szintén nagyon tetszik Alexi Laiho gitárjátéka is, bár itt hozzá kell tennem, hogy első sorban munkásságának korábbi részeire gondolok.

Dia: Mivel én nem játszok hangszeren így három énekesnőt említenék meg, Tarja Turunen-t, Simone Simons-t és Sharon den Adel-t. Ők azok, akiket amióta először hallottam énekelni példaképként tisztelek.

Milyen célokat tűztetek ki magatoknak és a zenekarnak, amit a jövőben szeretnétek elérni? 
Első sorban szeretnénk mindannyian lediplomázni, és biztos jövőt teremteni családjainknak. Ezután következik a zenekari tevékenység, ami esetében célunk a jelenlegi felállás megtartása, illetve az egymás közti még szorosabb barátságok kialakítása. Ezen kívül szeretnénk befejezni a már megtervezett nagyalbumunkat, de ez egy igen hosszú project.

Melyik vonzóbb számotokra: külföld és a világhír, vagy kis hazánkban a nagy kultusz? Láttok esélyt nagyobb népszerűség elérésére? Miként tud eljutni a zenétek minél több új rajongóhoz?
Magyar nyelvű dalokat írunk, ezért talán egyértelmű, hogy az elsődleges célközönségben a magyarokat keressük. Kerestek már meg azonban külföldről is azzal, hogy tetszik nekik, amit csinálunk.

Az Astur dalok a hun-magyar mondakört dolgozzák fel. Mely mondákat szándékoztok feldolgozni legközelebb?

Korábbi dalaink nem kötődtek mondákhoz, mert fiktív, hősies jellegű történetek. Valószínűleg lesznek még ilyen dalaink is, ám jelenlegi projektjeink mondákból, irodalmi művekből épülnek fel. Több témán is dolgozunk, viszont konkrétumokat inkább nem árulunk el. Majd szépen lassan – ahogyan haladunk a felvételekkel – ki fog derülni minden, és összeáll egy nagy és átfogó kép a munkásságunkról. Rengeteg irodalmi mű áll rendelkezésünkre, amikből ötleteket meríthetünk, annyit viszont elárulhatunk, hogy egriként van egy, ami evidens, hogy feldolgozásra kerül majd a jövőben.

Egy nemzeti hősi metal zenekartól talán nem furcsa megkérdezni, hogy mi a véleményetek a mai Magyarországról? Láttok esélyt pozitív változásra, nemzeti felemelkedésre? Ha igen, akkor hogyan érhetjük el ezt?

A zenekar elhatárolódik az ilyen jellegű kérdésektől. A mi dolgunk a zene, a kérdés megvitatását inkább másokra hagynánk.

Zenekartagok:
Kozma Bálint – dob, doromb, ének
Márton Erik – gitár
Miriszlai Áron – basszusgitár, vokál
Nagy Balázs – gitárok, ének
Pap Lídia – ének

Vendégzenészeink:
Antal László – akusztikus gitár
Gulyás Benedek – furulyák
Szeredi Boglárka – hegedű

Elérhetőség:
telefon: +36203650015


Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok!

Udvardy Udy Zsolt