Fonay Tibor, basszusgitáros, Syrius Legacy


Fonay Tibor, basszusgitáros, Syrius Legacy. Mint minden kulturális örökséghez, a zenei örökségünkhöz is hihetetlen tisztelettel kell nyúlni. A Syrius örökség pontosan azt feltételezi, hogy aki játssza, annak a saját relatív zenei tudásának 98% -át tudnia kell. Nos, ez elég tudományosan hangzott, de Tibor  segítségével kicsit közelebb próbáljuk hozni a témát.

Tibor, köszönöm hogy elfogadtad a meghívást. Az első kérdés talán banálisnak hangzik, de nagyon fontos. Hogyan indultál, és milyen úton jutottál el oda, hogy a basszusgitározásod messze túlmutat a hangszerre „ráhúzott” alap funkción és például a Syrius Legacy –ban totális szólóhangszerré válik?

Mindig közel állt hozzám a zene, mégis viszonylag későn kezdtem el hangszeren játszani. 13 éves koromban iratkoztam be a hódmezővásárhelyi Péczely Attila zeneiskolába. Édesapám nagybőgőn és basszusgitáron is játszik, de én eleinte inkább a basszusgitárral szimpatizáltam.  A zeneiskolán kívül punk és rock zenekarokban kezdtem el játszani, otthon viszont mindig jazz illetve jazzihletésű zene szólt, így később annak is rajongója lettem.
Komolyra a középiskola után fordult a dolog. 2 évig jártam Székesfehérvárra a Dr. Lauschmann Gyula Jazz Szakközépiskolába, majd diplomát szereztem a Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán. Azt gondolom, hogy elsősorban a stílusi nyitottságom engedi meg, hogy más vagy éppen szokatlan dolgokat is játsszak a basszusgitáron. A gitár mellet nagybőgőzöm is, sokszor többet játszom már, rajta mint a gitáron. Emellett szeretek más hangszerekből inspirációt meríteni, különböző sajátosságokat a basszusgitárra adaptálni. Azt gondolom, hogy a hangszer egy eszköz a zenei megszólaláshoz, függetlenül a zenekarban meghatározott szerepétől. Meggyőződésem szerint nem létezik jó vagy rossz stílus, nekem mindig a hatás, a ’’stenk” számított.

A játékod hallva, el nem tudok képzelni olyan műfajt, ahova ne tudnálak „beletenni”! Azért azt látom, hogy a legnagyobb zenei szabadságot – ilyen szintű hangszeres tudáshoz – igazán a jazz, a jazz-rock adja. Jól látom, vagy valami egész más oka van, hogy ebben a műfajban mozogsz?

A jazz szerintem elsősorban egy attitűd, egy meggyőződés, túlmutat a zenei stíluson. Aki viszont fel van ruházva ezzel a meggyőződéssel, az sokkal kreatívabban gondolkodik hangszeresen vagy műfaji keretekről. Számomra az adja a legnagyobb kihívást, ha sok stílusban kipróbálhatom magam, ugyanakkor valószínűleg a különféle fúziós jazz stílusok állnak a legjobban a basszusgitárnak, ezért nagyon szeretek rock-osabb zenekarokban játszani. Ha swing-et játszom, akkor már szívesebben nyúlok  a nagybőgőhöz, de az elsőszámú hangszerem mindig a basszusgitár marad.

Tibor, amikor hozzányúlsz egy témához, mennyire határoz meg az érzés, a ráérzés, és mennyire a zeneelmélet, az esetleges elméleti korlátok?

Ha sokat foglalkozik valaki zenéléssel egy idő után akarva akaratlanul is, megragad benne a zeneelmélet. Hozzáteszem, hogy engem az elejétől kezdve nagyon érdekelt az elméleti háttér, hogy mi miért történik. A legnehezebb rész persze mindig az, hogy felruházva a tudással a végén mégis valami zenei terméket tudjak adni magamból. Talán minden zenész ezen dolgozik egész életében. 



Nem elhanyagolható dolog jön! Kiválóan szól a gitárod. A győri Syrius Legacy koncerten nyilván az adott műfaj adta hangzás jött. Kifejezetten erre van „belőve” vagy azért szélesebb világot is tud a felszerelésed? Akkor mindent, amit a  „cucc”-ról tudnunk kell!

Szerintem a hangszínt elsősorban nem a felszerelés határozza meg. A zenész, a játékmód adja meg egy hangszer hangját. Sok zenészt ismerek, akiknek bármilyen hangszert adhatnánk a kezébe, mindig ugyanaz a hang fog kijönni belőle. Emiatt leginkább az egyszerűség és nem a sokoldalúság a fontos számomra. Az utóbbi néhány évben gyűjtöttem össze a jelenlegi felszerelésemet. Egy újabb kiadású Ken Smith Burner basszusgitáron játszom. Úgy gondolom, hogy egy elektromos hangszer hangja akkor jó, ha az EQ középállásán adja a legszebb hangját. Emellett nagyon kényelmes a nyaka, a szokásosnál nagyobb a teste, ami nekem kiváló érzetet biztosít. Egy Markbass little Mark III-as erősítőn játszom, 2X10-es illetve 1X15-ös Markbass hangfalakkal. Szerintem ezek a leguniverzálisabb erősítők a piacon pillanatnyilag, gyakorlatilag bármilyen stílusban megállják a helyüket. Az EQ-t többnyire középállásban használom, a koncert teremtől függően állítok rajta ha kell.

Syrius Legacy. Amikor egy olyan zenei örökség kerül igen csak jó kezekbe, mikor az már a saját korában messze túl mutatott mindenfajta koron, zenei kötöttségen, konvención akkor az első gondolatom az, hogy ezt meg kell köszönöm a Syrius Legacy –nak. Szóval köszönöm a Gitarvilagok.com stáb nevében is. Tibor, beszéljünk a zenekarodról!

Mi is köszönjük, és nagyon jó látni, hogy az emberek szeretik, amit csinálunk. Győrött is láttuk, hogy nem csak az idősebb korosztály szeret eljönni nosztalgiázni, hanem a fiatalabbak is érdeklődnek irántunk. A Syrius Legacy Ráduly Mihály 70.-ik születésnapja alkalmából jött létre, egy meglepetésnek szántuk. Azt hiszem, hogy a magyar progresszív jazz zene színe java jött össze a zenekarban, akik könnyen tudnak azonosulni ezzel a zenével. Tenor szaxofonon Vidákovich Izsák, alt szaxofonon Ludányi Tamás, Hammond orgonán Pénzes Máté, és a zenekar lelke Benkó Ákos, aki egyszerre dobol és énekel is, nem is akárhogyan. Idáig két lemezt készítettünk Budapesten a Tom-Tom stúdióban ’’Devils Masqurade Reloaded” és’’Széttört Álmok Szvit” néven. A feldolgozások során próbáltuk megőrizni a kompozíciók eredetiségét, nem szerettünk volna nagyon elrugaszkodni a ’’Syrius stílus’’-tól. Saját egyedi hangzásunkkal, hangszeres játékunkkal, illetve néhány új betéttel, improvizációs zenei elemekkel tarkítottuk a dalokat. Sok koncerttel és tapasztalattal a hátunk mögött csak megerősítést kaptunk mindannyian, hogy jó, amit csinálunk, és szükség van rá. A Syrius egy igazi magyar legenda, amit meg kell becsülnünk. Mi így tisztelgünk előttük.  

Tibor, végezetül, saját és a zenekar terveiről, ha hallhatnánk!

Azt hiszem, hogy jelenleg korunkból fakadóan a legaktívabb éveinket éljük. Én személy szerint több más formációban is játszom, elsősorban ez tölti ki a mindennapjaimat. Rengeteget tanulok kollégáktól, barátoktól, sokat tapasztalok a szakmából. Hosszútávú terveim között szerepel saját produkció is, de egy zenekarvezetői szerepkör többet kíván egy zenésztől, úgyhogy egyelőre ez háttérbe szorul. A Syrius Legacy-val szeretnénk minél többet zenélni, minél több helyre eljutni. Szerintem mindannyian azt élvezzük benne a legjobban, ha úton lehetünk, és sikeres koncerteket adhatunk. Nemrégiben a Művészetek Palotájában játszottunk Tátrai Tibusszal, óriási élmény volt mindannyiunknak. Szeretnénk még ilyen szép emlékeket szerezni a közönségnek és magunknak is.

Nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert kívánunk neked és a Syrius Legacy-nak!

Köszönöm.

Megjegyzések

Vincze László basszusgitáros, Front zenekar

Hendrix project