2015. május 16., szombat

RockMilady

Nem általános, de nagyon jó, hogy a hard rock zene férfi hegemóniáját, hölgyek törik meg. Könnyebb, nehezebb, többet kell beletenni? A kérdéseinkre választ kapunk, egy kiváló gitárostól, énekestől. Nagy tisztelettel köszöntelek az oldalon. RockMilady. Akkor kezdjük ezzel! Könnyebb, nehezebb?

Nagyon érdekes kérdés, egyszerűnek tűnik a válasz, valójában mégsem az. Nyilván nem is tudom lányként átérezni, hogy milyen, amikor egy férfi tanul gitározni. Nem titkolom, amikor bárhol lány-gitárosként neveznek meg, mindig módosítok, hogy „csak gitáros”. Ugyanaz a hat húr áll rendelkezésemre, ugyanazokat a technikai elemeket kell elsajátítanom, egy-egy nyújtott vagy tapping-hangot ugyanolyan sokat kell gyakorolni, hogy úgy szóljon, ahogyan annak szólnia kell. A stúdióban nincs férfi vagy női gitáros, a hallgatóság számára végeredmény a fontos. Más kérdés, hogy anno első időkben a fémhúr próbára tette az ujjaimat, ráadásul érthetően nem lehet nőiesen hosszabb körmöm, de úgy érzem, hogy a végeredményhez belefektetett munkát illetően egy nőnek se könnyebb, se nehezebb.

Mi volt az életedben az a pont, amikor azt mondtad, a gitár!

A családom életében mindig is jelen volt a zene, és szülői indíttatásra 14 évesen döntöttem úgy, hogy gitározni tanulok. Több hangszer lehetősége is felmerült, de végül a gitár tűnt a legszimpatikusabbnak. Nem zeneiskolában, hanem magántanárnál kezdtem klasszikus gitáron, majd szüleimtől két év után kaptam meg az első elektromos gitáromat.
Ez megváltoztatta a tanulmányaim menetét. Túl az első Beatles és Rolling Stones dalokon első hallásra beleszerettem a legendás EAGLES együttes Hotel California c. dalába. A dalt azonnal megtanultam, de a végén jött a hosszú gitárszóló, ami nélkül viszont a dal elveszítette volna a hangulatát. Így két kemény hónapig tanultam a szólót, míg közben ráéreztem a gitárszólók csodálatos világára, ezernyi lehetőségére, kifejezésmódjára és technikai varázsára. Itt már az is eldőlt az életemben, hogy mindenképpen szólógitáros leszek.


Milady, teszel körutakat a műfajok között?

A műfajok között körutat csak akkor teszek, ha zenét hallgatok. Bár szabadidő kérdése, de szeretem még a komolyzenét is, pl. Vivaldi Négy évszak című műve kifejezetten kedvencem, de összességében inkább könnyűzenét hallgatok. A saját kedvtelésemre a Deep Purple-től kezdve Simple Plan, Scorpions, AC/DC, Gary Moore-on stb. keresztül, akár Elton John, Celine Dion, Cher, stb. zenéit hallgatom.
Viszont mivel szólógitáros vagyok, főleg azokban a zenékben érzem jól magam, ahol egy-egy jó gitárszólónak tere van. Azt hiszem természetes, hogy ebben a rock-műfaj áll hozzám a legközelebb. Konkrét és őszinte a kifejezésmódja, ráadásul a legszebb lírai balladák világhírű rock-zenekarok neveihez fűződnek.

Nagyon jól szól a hangszer a kezedben. Beszélnél a "cuccodról", az estleges tervezett változtatásokról?


Köszönöm, ezt részben dicséretnek veszem, hiszen évekig tartott, hogy úgy „engedelmeskedjen” a gitárom, ahogy azt szerettem volna, és persze még hosszú út áll előttem. Az utóbbi másfél évben szólalnak meg úgy a hangok, ahogy azt belülről szeretném. Rengeteg improvizációs gyakorlatot végzek, ami mind-mind segít abban, hogy előbbre járjon a fejem, mint a kezem. Persze ebben tanáromnak is sokat köszönhetek, aki az óráim anyagát kifejezetten a személyemre szabja.
Egyébként két kedvenc gitárom van, egy Squier Fender, és egy floyd rose-os J&D Brothers. Ez utóbbi az első számú. Jelenleg koncertre egy Peavay 75 W-os erősítőm van gyári pedálsorral, gyönyörűen szól, és nagyon sok a variációs lehetőség effektben.Persze megvannak a kedvenc effektjeim. Utóbb tervbe vettem egy klasszikus Marchall erősítőfej és hangláda beszerzését, és bár az elmúlt évben lett is volna erre több lehetőségem, de egyelőre a pakolás, szállítás, cuccolás miatt még töröm a fejem rajta. Ebben például van különbség női és férfi gitáros között.

Szóló pálya?

Igen, valójában szólóban szeretnék dolgozni, de véletlenül sem megbízható társak nélkül. Ez inkább azt jelenti, hogy nem szeretnék úgy zenekarban zenélni, hogy csupán kísérő-funkcióm legyen. Nem a zenei alázatról van szó, hiszen az megvan bennem, hanem arról, hogy rengeteg dal van bennem, és ezekkel utat szeretnék találni azokhoz, akik nyitottak rám. Ezekben a dalokban hiszek. Tisztában vagyok azzal is, hogy ezzel az érvényesülésben a nehezebbik utat választottam, de kellő az elszántságom.


Milady, fontos kérdés. A zenei jelened, és mik a terveid?

Most nem régen készült el promóciós célból a Legyél az áldozatom! c. kislemez-anyagom, ami három dalt tartalmaz. A címadó dal egy feldolgozás, és megtisztelő, hogy O. Evenrude norvég előadó/producer megadta hozzá a támogató engedélyét. A Rock-szerenád című instrumentális dalom tisztelgés azok előtt a klasszikus gitárosok előtt (Blackmore, G. Moore, stb.), akiknek a munkásságát fiatal korom miatt nem élhettem át saját idejükben. A záró szám a Csak a csend felel..c. lírai dalom, ami szinte a legnépszerűbb. Ez, és a rengeteg pozitív visszajelzés a további munkámban megerősít.
A terveim között a jelenleg legfontosabb egy sikeres érettségi és felvételi vizsga. Mindenképpen egyetemen szeretnék tovább tanulni, meggyőződésem, hogy a biztos egzisztencia feltétele a nyugodt „alkotásnak”. Zenei terveim pedig konkrétak. Technikailag egyre tovább szeretném képezni magam, felgyorsult a világ, más az íze egy ’70-es évekbeli gitárszólónak, és más egy 2015-ösnek. Dalaimban és játékomban a klasszikus rockzenei elemeket mindenképpen ápolni szeretném úgy, hogy azok megférjenek a mai hangzásokkal.
Bízom benne, hogy az év második felére összeáll az a csapat, akikkel dalaim úgy szólalnak meg élőben, ahogy azoknak szólni kell.




Nagyon köszönöm a lehetőséget a Gitárvilágnak, megtisztelő, hogy megoszthattam az olvasókkal a hétköznapjaim és törekvéseim egy részét, és további sikeres cikkeket kívánok!



Milady, köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017
udy@gitarvilagok.com


Galéria

2015. április 13., hétfő

Elmo Karjalainen

Elmo Karjalainen guitarist. As I listen your play...yes.....I think, there is artifical nothing. On the whole, this is the main secret of instruments. Tipycal of Elmo are the soul, and the empathy. Congratulate on your play! Well...who is Elmo Karjalainen?

Thank you! Who am I? I'm a hairy faced guitar player. That about sums me up. Other than that I like football (what Americans call soccer), Monty Python, spending time with my kids, spending time apart from my kids, sleeping and playing too many notes. I also like long notes with echo.

What was the first moment in your life when you found the guitar?

I guess I've had a few of those. Hearing Yngwie Malmsteen's Odyssey for the first time was one of those. I didn't eve play guitar back then (I was probably about 8 or 9), but the energy of his playing was really impressive. I got my first guitar at 11, although it took a couple of years for me to really start playing. What did it for me was finding Gary Moore, and especially his live solo on Shapes of Things, plus changing my guitar teacher. My new teacher, Sasa Opacic, asked me the magic question: What do you want to play? 

Maybe, more important the secret of your style! How did you build your style what your own?

Brace yourself for a longer answer. The short answer is that I don't know how I came by my style. But I'll give you the long one as well. I suspect that my parents have something to do with that. They always listened to all kinds of music at home when I was growing up. That made me very open to all kinds of stuff. So much so that I would say that I don't have a favorite style of music, just many bands/artists that I like. Bands/artists that influenced me include the usual ones (Vai, Malmsteen, Satch), plus some slightly stranger ones, like Danny Gatton, Genesis, Pekka Pohjola, Devin Townsend, Frank Zappa, Mattias IA Eklundh, Stevie Ray Vaughan, Gary Moore, Pat Metheny (not that all of those are strange).
There have also been a bunch of other influences, the list is way too long, who have influenced me in a more subtle way than those mentioned above. Basically everything I’ve listened to has influenced me. Even the ones I haven’t liked.

One important thing for me is to try to not be too serious about myself. That doesn't mean I'm not serious about my music, but at the same time, being serious shouldn't mean you can't have a laugh. Actually I think you should be able to laugh at yourself and your music. I also think it’s important to be open to all kinds of music. 

Elmo, could you say someghing about your actual work?

What can I say. I've played in a number of bands over the years. The best known one is probably Deathlike Silence. We had some small success in Finland in the charts and on the radio. Sadly that band has been on a hiatus for almost as long as I can remember. That has given me the time to do my own solo stuff however. I released my debut album, Unintelligent Designs, in August 2012. That was very much a learning experience for me, as I learned the ropes in the studio etc. It was great fun, and although I could do the whole thing better now, I'm still immensely pleased with how it turned out. It's a nice snapshot of me as a guitarist, with many different genres of music and a bit of comedy to round it all off. 



It would be splendid music if sounded well... Sound! Big question! I very like yours. Shortly, what could we know your riggs!

My setup is fairly simple. In the studio I usually use some kind of Strat which goes through a distortion into a Marshall head. That then goes into a Marshall cab which is miked with and AKG C414. I also use a Fractal Audio Axe-FX II. I've Tone Matched my miked sound, and it sounds absolutely killer. If you want a more detailed explanation, you can go have a look on my website, which has the whole setup explained, or you can have a look on my YouTube channel, which also features a video with my setup. (http://elmojk.com)


Elmo, you videos are very great but will we see you on stage with your band?

At the moment I don't have any plans to tour with a band of my own. That might (and I do hope) change in the not so distant future. You might be able to catch me play with Seagrave this summer when we've released our first album. You can also come check out Helena & Kalevi, the world's only three piece duo. We do acoustic covers of everything from ABBA to WASP.



What will be your next step in your carrier?

Well, there's a lot brewing. I'm getting ready to release my second album this summer, The Free Guitar Album. The digital version will be free. It's an 8 song album, all instrumental. The production on this one is better than on my first one. It's absolutely killer in my honest opinion. I set myself pretty high standards, and I think I managed to meet those standards with this one. You can get yours by signing up to my email list. There will also be a limited run of physical CDs available, with 3 extra tracks. The extras are actually 3 songs from the record, but with different lead takes. That kind of gives a bit of an insight into how I play my parts. There's a lot of improvisation going on.

Other than that I also have my third album recorded. It's being mixed at the moment. That one is going to be very different, as it's entirely acoustic. It's meant to be music to relax to. Almost no quick playing, just nice melodies and harmonies, and a bunch of reverb. At the moment I'm calling it And Now For Something Completely Acoustic. I've also finished writing record number 4, but that's still a long way off, so I won't say anything more on that topic at the moment. 
  
Elmo, thank you very much this great interwiev, and I am very lucky man that I make it with you! Have great time!!

Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017
udy@gitarvilagok.com


Galéria

2015. április 7., kedd

Horváth Mihály

Horváth Mihály gitáros. Sok zenész, gitáros megtalálja ugyanazon muzsikákat, és igyekszik is előadni úgy, ahogy az eredeti szól. Komoly tudást feltételez, de ritkán sikerül... Horváth Mihálynak ez sikerült és én gratulálni szeretnék hozzá! Mihály elmondanád, miért is írtam ezt a bevezetőt?

Köszöntöm a Gitárvilágok olvasóit és köszönöm a lehetőséget! A kérdés zavarba ejtő, hiszen úgy érzem, azért írtad ezt a bevezetőt, mert így gondolod.  És ezt nagyon köszönöm neked, örülök, hogy észrevetted azt, ami igazából a célom volt. A fő csapásirány a jelenlegi tanulási/gyakorlási módszeremet illetően az, hogy minden szólót a lehető legprecízebben, leginkább abban formában eljátszani, amilyen az eredeti, amennyire ez emberileg lehetséges. Az, hogy ugyanazok a hangok vannak megszólaltatva, még édeskevés. A különböző csúszások, kötések, üveghangok, tehát ezek a kis apróságok is lényegesek a megfelelő helyen és időben. Egy coverezés során olykor inkább önmegvalósításba kezdenek a zenészek. Ismert gitárosokról is hallottam sztorit, miszerint képtelenek voltak (vagy egyszerűen csak lusták) megtanulni a saját szólójukat, így egy adott dal nagy része inkább improvizáció volt, jó, ha a fő téma elhangzott. Ezzel persze nem az imprózás ellen beszélek, de ez pont olyan, mintha egy énekes dalban szövegileg csak refrén stimmelne, a verzék pedig valami egészen másról szólnának.

A következő kérdés, nem is lehet más! Ismerkedjünk meg Horváth Mihállyal!
Tősgyökeres budapesti vagyok, a 25. kilométerkő felé haladva keresem a helyem a világban és azon kívül. Mestereim Daczi Zsolt és Szijártó Zsolt voltak, lassan 3 éve pedig Szekeres Tamás próbál rávenni a hangszer rendeltetésszerű használatára, valamint a fent említett tanítási metódus is az ő nevéhez köthető. Kezdetben a klasszikus,  hard rock és metal zenekarokat kedveltem (Motörhead, Deep purple, Iron Maiden, Judas Priest, Alice Cooper, Ozzy Osbourne, AC/DC, stb...). Majd később megismertem Joe Satriani munkásságát, ami azonnal megragadott, valamint a Dream Theater-t akik szintén óriási hatást gyakoroltak rám. Az igazi bővülést a zenei ízlésvilágomban, a 2012-ben nálunk is megrendezett G3 koncert hozta meg. Egy egészen új rajongási irányt váltott ki belőlem. Habár ugyanúgy megmaradt a régi rock zenekarok iránti szeretetem, de innentől sokkal inkább az instrumentális rockzene felé vettem az irányt és elkezdtem sokkal jobban értékelni azt. Nekiláttam saját magam teljes instrumentális kompozíciókat alkotni, covereket tanulni és feldolgozásokat készíteni.
(A YouTube csatornámon mindegyik megtekinthető: https://www.youtube.com/channel/UC4D3gKRbiV3Hyvz4InFyMoA). 

Példaképeim pedig az évek alatt elég szépen felsorakoztak: Joe Satriani, Steve Vai, John Petrucci, Yngwie Malmsteen, Randy Rhoads, Marco Sfogli, Andy James, a gyengébbik nem képviselői közül pedig Orianthi, Lita Ford és Nita Strauss.




Amikor valaki megkérdezi Tőled, "Mivel foglalkozol, barátom?", és tegyük fel, azt válaszolod, hogy "Gitározom", rendben, de mit jelent igazán neked a hangszer?
Reményt! Szerintem, ha majd az ember-hangszer kapcsolat még nagyobb mértékben jelen lesz a világban, mint most, az elindíthat valamiféle változást. Úgy gondolom kevés, olyan eszköz van, amihez ennyire szorosan lehetne kötődni. Most nem csak a gitárra értem, hanem úgy általában a hangszerekre. Képes adni egy olyan fajta energiát, varázslatot, amely hosszú órákra leköti az alanyt - amennyiben az engedi. Kreativitást, kézügyességet, gondolkodást fejlesztő, mindemellett nagyon jó kifejező eszköz is. „A zene az egyetlen világnyelv, melyet bárki, bárhol megérthet.” Én remélem, hogy még sokáig beszélgethetünk ilyen módon, főleg, mert szóban nem annyira szeretek.

Mihály, hogyan tervezed, egyáltalán kell tervezni, egy zenész karriert?
Ezt a kérdésedet ítéltem meg a legnehezebbnek, nagyon kemény dió. Természetesen tervezni mindig kell, vagy legalábbis erősen ajánlott. De a "hogyan"-ra sajnos nem tudok egyértelmű választ adni. Nyilván mindenek előtt időre van szükség. Meg kell várni, hogy a tudásunk beérjen annyira, hogy egyáltalán legyen miről beszélni.  Ezután a zenésznek el kell döntenie, hogy milyen műfajban és formában szándékozik tevékenykedni, majd előbb-utóbb hozzá kell kezdeni a bemutató anyagok, demók készítését. Majd a legnehezebb, hogy mindezt utána hogyan tudja a lehető legtöbb, olyan emberhez eljuttatni, akiket talán érdekelni is fog. Ha az ember szólóban tevékenykedik, könnyebben juthat egyről a kettőre zeneileg, viszont minden más , nem zenei meló is ráhárul (promózás). Zenekarban nyilván nagyobb az esély az ilyen kapcsolatok kialakulására, viszont ott fenn áll a veszély, hogy zeneileg lesz tudásszintek közti differencia, ízlés, - és nézetkülönbségek stb. Borzalmas. Aztán, ugye egy zenész karrierhez bőven nem elég a tehetség. Szerencse is kell hozzá, mégpedig nem is kevés, én százalékban kb. azt mondanám, hogy 90%-10%. Mármint a szerencse javára. Türelem, szorgalom, alázat, elhivatottság, szenvedély, kitartás, leleményesség, agilitás, merészség és bizakodás. Nem mondom, hogy bombabiztos recept a karrierhez, de én ezt javaslom.
Következzen, egy gyakorlati kérdés! Beszélnél a cuccodról?
A gitárom egy Ibanez JS100, amit imádok, az erősítőm pedig egy Peavey Vypyr 75 kombó, ami sok-sok effektet és erősítőmodellt tartalmaz.
Mihály, nagyon jól szól a gitárod! Fontos pont! A felszerelés és a tehetség párhuzamosan halad, vagy -röviden- egy rossz minőségű holmi is csodákra képes, ha jó kezekbe kerül?

Köszönöm, megmondom neki! :) Nagyon érdekes dolog. Van egy szólás a szakmában, miszerint: "A sound a kézben a van." Örökérvényű, márványoszlopba vésendő mondat. Régóta ismerem ezt a mondást, tetszett is és mindig is elhittem. Azonban csak az utóbbi fél évben kezdett bennem kikristályosodni, hogy ez mennyire így van. Hihetetlen. Senkit nem szeretnék megbántani ezzel, de laikus ember számára felfoghatatlan. A megszólalás döntő része - szerintem úgy kb. 75% - nem a motyón fog múlni, hanem azon, aki megszólaltatja. Egy rossz minőségű holmi nyilván csodákra nem lesz képes, de biztosan jobban fog megszólalni egy gyakorlottabb gitárosnál, mint egy tanuló félben lévőnél. Ennek természetesen az ellenkezője is igaz, úgy értem, a 100 csilliárd dolláros szerkó is tud úgy szólni, hogy virágok száradnak el és madarak hullnak az égből... Egyébként a legjobb, ahogyan te is írtad, ha a zenész aktuális képessége és felszerelése egyfajta párhuzamot von. Én azt hiszem, szerénység nélkül állíthatom, hogy nálam ez mindig meg volt és most is a helyén van.

Végezetül, beszélhetünk pár szóban a jelenről, a jelen munkáidról?
Momentán a gitársuliban vár egy komoly kihívás. Tamásnak egy új, saját nótáját tervezzük felvenni az összes növendékkel együtt. Most ez az, amire erőteljesen készülök, izgatottan várom már a stúdiózást. Elképzelhető, hogy videó is lesz hozzá, lehet, hogy majd azzal is megkereslek. Ezen kívül pedig a neked is elküldött videót igyekszem terjeszteni szerte a világban, amennyire csak lehet.


Mihály, nagyon köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017
udy@gitarvilagok.com


Galéria

2015. március 29., vasárnap

Magor: „Nem Kértem”


Megjelent a második hivatalos videó a Magor első nagylemezéről, melynek címe „Nem Kértem”. A szülőkkel való rossz kapcsolatot, elnyomott gyermekkori fájdalmakat körüljáró dalhoz a No Total Films (www.fb.com/nototalfilms) készített animált szöveges videoklipet.
A zenekar első nagylemeze továbbra is elérhető a márciusi Hammerworld mellékleteként országszerte az újságárusoknál, a ROAD-dal és az AWS-el közös turnéjuk következő állomása pedig április 10: Barba Negra Music Club.


A lemezen a második dal a „Nem kértem”, ehhez mutatott be most új animált szöveges klipet a csapat. Speck Roland frontember és Sápi Márton dobos így nyilatkozott:
Speck Roland frontember a Nem kértem című dalról: "Hú, ez egy kényes téma. Mondjuk úgy, hogy egy 20 éves gyerek érzéseit mondja el a szöveg a családról, egy elég régi szövegalapból született. De nem akarok, és nincs is jogom pálcát törni senki felett, mert nem tudom, hogy én egy adott szituációban hogyan viselkednék szülőként. Durva szöveg, durva zenével. Van itt minden blastbeat, stadion rock, döngölés, neoklasszikus szóló stb. A refrén egy igazi energiabomba, a legjobb pillanataink egyike. A nóta érdekessége, hogy nagyon gyorsan végleges formát öntött, és ez nem jellemző ránk."

Sági Márton dobos (MAGOR): „Ez az a dal, amibe a legtöbb érzelmet bele lehet tenni a színpadon, és ez nekünk nagyon fontos. Sokszor kapjuk azt a visszajelzést olyanoktól is, akiknek ez a stílus nem a szíve csücske, hogy élőben nagyon átjönnek az érzéseink. Mi igyekszünk minden alkalommal „meghalni” a színpadon, szívünket-lelkünket kitenni és beleadni mindent. Ez a dal egy jó lehetőség erre.”




A jászberényi Magor zenekar első koncertjét 2007. december 1-jén Jászberényben adta, a zenekar születésének ezt a dátumot tartják. A tiszta énekkel, üvöltéssel, fogós ikergitár témákkal és súlyos riffekkel operáló csapat márciusban jelenteti meg első nagylemezét a Hammerworld magazin mellékleteként, de addig is belevetik magukat a hazai és határainkon túli klubéletbe, a nyári fesztiválszezonba. 

A MÚLT
A Magor megalakulása óta számos saját- és fesztiválkoncertet játszott, és szívesen mutatta meg magát ismertebb csapatok előzenekaraként, vendégeként is. Az első nagy koncert 2008. június 13-án jött el a csapat életébe, mikor is a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán mutatta meg magát a Tankcsapda előtt. Ebben az esztendőben készítette el a csapat első, három saját dalt tartalmazó hangzóját „Túl mindenen” címmel, melynek „Arccal a fény felé” című dalához egy videoklipet is forgattak. 2009-ben a Magor megjárta a Hegyalját, Erdélyt, játszott a Neck Sprain és a Blind Myself zenekarokkal, majd decemberben újfent a Tankcsapda látta vendégül az ötöst 20 éves jubileumi koncertjén a Syma Csarnokban. Ebben az évben újabb anyaggal jelentkezett a csapat: a „Végig az úton” négy új dalt, és egy korábbi nóta újragondolt változatát tartalmazta. Az EP „Próféta” című tételére szintén videoklip készült. 2010-ben a zenekar ismét a Tankcsapda vendége volt, ezúttal a teljes „Minden jót Tour 2010” turnén. A fesztiválszezont a GYÁR Fesztiválon, a Metalfesten és Hegyalján töltötte, utóbbin a Magor közvetlenül a Meshuggah után léphetett színpadra. A 2011-es év stúdiózással kezdődött. A csapat rögzítette az új „Nem kell, hogy félts” című dalt, amely ugyancsak klipes nótává vált. A saját bulik mellett ismét a GYÁR Fesztiválon, a Hangerőmű Fesztiválon és a Magyar Dal Napja keretében rendezett megmozduláson láthatta nagyobb közönség a csapatot. 2012-ben a Magor új lendülettel látott hozzá a munkához. Átdolgozták kicsit a „Végig az úton” EP anyagát, mögé csapták a „Nem kell, hogy félts” dalt, elé egy új borítót, és ez a matéria a Wild Magazin februári számának mellékleteként néhány ezer új hallgatóra talált. A zenekar 2012 márciusában Budapest egyik legnívósabb és legnagyobb klubjában, a Barba Negrában léphetett fel, a Nemzetközi Autó-Motor és Tuning Show partiján, a Los Vegas zenekarral közös koncerten. A következő másfél évben azonban több tagcsere is megnehezítette a zenekar munkáját; mire összeért volna egy új formáció, valaki mindig kihullott a csapatból. 2012 év végére a Magor ismét bebizonyította, hogy semmi nem győzheti le, a csapat ismét felállt, és belevágott első nagylemezük anyagának megírásába, melyet a törökbálinti SuperSize Recordings stúdióban rögzítettek. Az első dal „Fontosabb, mint az életem” címmel videoklip formájában debütált a Hammerworld.hu-n. Mindeközben koncertezni is maradt idejük: 2014 nyarán, kiszabadulva a stúdióból – több vidéki helyszín mellett – a Rockmaraton, a SZIN, a Rockpart (a közönségszavazás nyerteseként) és a Vekeri Fesztivál vendégei voltak. Az évet a Road és a Kowalsky meg a Vega vendégeként zárták a kiskunfélegyházi Rocktárban.

JELEN ÉS JÖVŐ
Az elkészült nagylemez - a csapat legnagyobb örömére – a rengeteg befektetett munkához méltó kiadói gondozásban látja meg a napvilágot. A 10 000 példányban megjelenő Hammerworld magazin mellékleteként országszerte kerül terjesztésre a „Testamentum”, mely 10 dalt tartalmaz. A lemezen egy dal erejéig vendégszerepel Apey, akit a Neck Sprain valamint az Apey & the Pea formációkból ismerhet
a közönség. A tavaszi lemezbemutató klubturnét – melyre a csapat a ROAD és az AWS zenekarok vendége - a nyári fesztiválszezon aktív koncertezése követi. A történet folytatódik tovább…
magorzenekar.hu  //    fb.com/magorzenekar  //   magorzenekar@gmail.com






A Zenekarral készült korábbi interjúnk az alábbi linken érhető el:

Köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017
udy@gitarvilagok.com


2015. március 3., kedd

Kis Dávid - Endorphin Lab


Kis Dávid, az Endorphin Lab gitárosa. Nagy tisztelettel, régi barátként köszöntelek az oldalon. Direkt a kérdés, a zenekar. Mindent tudni akarunk az Endorphin Lab mindennapjairól!


Sziasztok! Két aktuális dologról tudunk beszélni: Koncert és új szám.





A koncert most szombaton (március 7-én) lesz a Rézmálban (esemény: https://www.facebook.com/events/1425103234447955), ahol mi leszünk az est mediánja.


Előttünk 19:00-tól a Hullangó és
19:55-től a KNKRT,
utánunk pedig
21:45-től a New Indise és

22:40-től a Vadhús zenekar lesz hallható. 
Mi 20:50-től leszünk a színpadon. Vegyes a felhozatal, de reméljünk minden zenekar fog tetszeni az odalátogatóknak.

Az új dal az Időm címet viseli, amit február 2-án rögzítettünk a Bendegúz Hangstúdióban. Viszonylag hosszú idő után - ami 1 évet jelent - rukkoltunk elő ezzel a dallal.



"Időm". Remek muzsika, egy remek videó. Pont úgy szól, ahogy a mának kellene beszélnie hozzánk. Beszéljünk az "Időmről"!

Nehezen jött létre ez a dal. Az elején kicsit túlbonyolítottuk, aztán visszavettünk, hogy emészthetőbb legyen. A zenekar életének az első 6/8-os dala, ami így nem teljesen igaz, mert, ahogy szoktuk, megbolondítottuk ezzel-azzal. Jelen esetben néha megjelenik egy 5/8-ados ütem 
A számunkra megszokott módon készült a dal. Lett egy akkordmenet, ami mellé kitaláltuk az ütemmutatót. Utána próbálkoztunk különböző stílusokban eljátszani és agyalni az egészen. Kellett pár próba, mire megállapodtunk a végleges verziónál. A szöveget Sziklai Zoli írta, aki a zenekar "alapítója", basszusgitárosa és énekese. A zenét pedig én... De együtt raktuk össze. Tehát mi írtuk 
A Bendegúz Hangstúdióban vettük fel Kiskunhalason, ahová és szó szerint hazajárok. Amikor nem Pesten és Székesfehérváron vagyok, akkor ott. Egy szűk nap alatt feljátszottunk mindent a billentyűkön kívül, mert azon még ötletelnem kellett. Egybe kötöttük a felvételt egy koncerttel, amit a Halasi Zenész Klub rendezett. Itt volt a dalnak az ősbemutatója. A helyi szakma jól fogadta a műsorunkat. Szombaton a Rézmálban hasonló lesz a műsor, mint itt. Visszatérve a stúdiózáshoz. A keverést Csósza Dávid barátommal együtt készítettük. Nagyon tehetséges srác!

Dávid, megépítettétek apukáddal együtt, a saját stúdiótokat. Halljunk most a Bendegúz Hangstúdió működéséről!

Ez egy picike stúdió, ami két helységből áll. Egy feljátszóból és egy lehallgatóból. Daczi Zsolt szellemi tevékenységét próbáljuk meg tovább vinni. A nevet is innen kapta. Igaz, hogy többször Bendegúzoztak már le a telefonban! Az élő felvételekre vagyunk berendezkedve, de természetesen foglalkozunk MIDI hangszerek felvételével és hangszínezésével is. Amit nem olyan régen kezdtünk el csinálni, az a reampolás. Ami erősítők vannak otthon, azt mind fel szoktam ajánlani, hogy lehet használni. Ha van ideje egy zenekarnak, akkor elég egyszer felvenni a gitársávot és azt vissza tudom küldeni az erősítőre és újra felvenni.

A filmben egy másik hangszeren játszol. Azért az oldal egy vitathatatlan gitáros oldal. Szóval gitár csere?

A Telecasterem mellé bevettem még egy Music Man-t is. Egy Silhouette Special-t. Hibátlan hangszer. Nagyon sokszínű a hangja. Kényelmes a kidolgozása. Amióta megvan, azóta még nem is játszottam máson. Most két fő hangszerem van. Szerintem mostanra tapasztaltam ki a hangját neki. Miután megvettem rá két napra a Lovrek Krisztián írt egy cikket egy ugyanilyen gitárról. Mindenben egyetértettem vele, de még írtam volna hozzá pár dolgot... szerintem nem volt sokáig nála a gitár és azért nem írt részletesebben róla.

Dávid, végezetül, Endorphin Lab tervek!

Nehéz volt a tavalyi év, de már elkezdtük szervezni az ideit. Készülnek videók, dalok és egyéb marketing fogások is. Próbálunk minél messzebbre jutni. A lényeg, hogy sokat játszunk a közönségnek és sokat hallják a dalainkat. Mi lenne velünk YouTube nélkül!

Dávid, nagyon köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017
udy@gitarvilagok.com

Galéria