2015. március 29., vasárnap

Magor: „Nem Kértem”


Megjelent a második hivatalos videó a Magor első nagylemezéről, melynek címe „Nem Kértem”. A szülőkkel való rossz kapcsolatot, elnyomott gyermekkori fájdalmakat körüljáró dalhoz a No Total Films (www.fb.com/nototalfilms) készített animált szöveges videoklipet.
A zenekar első nagylemeze továbbra is elérhető a márciusi Hammerworld mellékleteként országszerte az újságárusoknál, a ROAD-dal és az AWS-el közös turnéjuk következő állomása pedig április 10: Barba Negra Music Club.


A lemezen a második dal a „Nem kértem”, ehhez mutatott be most új animált szöveges klipet a csapat. Speck Roland frontember és Sápi Márton dobos így nyilatkozott:
Speck Roland frontember a Nem kértem című dalról: "Hú, ez egy kényes téma. Mondjuk úgy, hogy egy 20 éves gyerek érzéseit mondja el a szöveg a családról, egy elég régi szövegalapból született. De nem akarok, és nincs is jogom pálcát törni senki felett, mert nem tudom, hogy én egy adott szituációban hogyan viselkednék szülőként. Durva szöveg, durva zenével. Van itt minden blastbeat, stadion rock, döngölés, neoklasszikus szóló stb. A refrén egy igazi energiabomba, a legjobb pillanataink egyike. A nóta érdekessége, hogy nagyon gyorsan végleges formát öntött, és ez nem jellemző ránk."

Sági Márton dobos (MAGOR): „Ez az a dal, amibe a legtöbb érzelmet bele lehet tenni a színpadon, és ez nekünk nagyon fontos. Sokszor kapjuk azt a visszajelzést olyanoktól is, akiknek ez a stílus nem a szíve csücske, hogy élőben nagyon átjönnek az érzéseink. Mi igyekszünk minden alkalommal „meghalni” a színpadon, szívünket-lelkünket kitenni és beleadni mindent. Ez a dal egy jó lehetőség erre.”




A jászberényi Magor zenekar első koncertjét 2007. december 1-jén Jászberényben adta, a zenekar születésének ezt a dátumot tartják. A tiszta énekkel, üvöltéssel, fogós ikergitár témákkal és súlyos riffekkel operáló csapat márciusban jelenteti meg első nagylemezét a Hammerworld magazin mellékleteként, de addig is belevetik magukat a hazai és határainkon túli klubéletbe, a nyári fesztiválszezonba. 

A MÚLT
A Magor megalakulása óta számos saját- és fesztiválkoncertet játszott, és szívesen mutatta meg magát ismertebb csapatok előzenekaraként, vendégeként is. Az első nagy koncert 2008. június 13-án jött el a csapat életébe, mikor is a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán mutatta meg magát a Tankcsapda előtt. Ebben az esztendőben készítette el a csapat első, három saját dalt tartalmazó hangzóját „Túl mindenen” címmel, melynek „Arccal a fény felé” című dalához egy videoklipet is forgattak. 2009-ben a Magor megjárta a Hegyalját, Erdélyt, játszott a Neck Sprain és a Blind Myself zenekarokkal, majd decemberben újfent a Tankcsapda látta vendégül az ötöst 20 éves jubileumi koncertjén a Syma Csarnokban. Ebben az évben újabb anyaggal jelentkezett a csapat: a „Végig az úton” négy új dalt, és egy korábbi nóta újragondolt változatát tartalmazta. Az EP „Próféta” című tételére szintén videoklip készült. 2010-ben a zenekar ismét a Tankcsapda vendége volt, ezúttal a teljes „Minden jót Tour 2010” turnén. A fesztiválszezont a GYÁR Fesztiválon, a Metalfesten és Hegyalján töltötte, utóbbin a Magor közvetlenül a Meshuggah után léphetett színpadra. A 2011-es év stúdiózással kezdődött. A csapat rögzítette az új „Nem kell, hogy félts” című dalt, amely ugyancsak klipes nótává vált. A saját bulik mellett ismét a GYÁR Fesztiválon, a Hangerőmű Fesztiválon és a Magyar Dal Napja keretében rendezett megmozduláson láthatta nagyobb közönség a csapatot. 2012-ben a Magor új lendülettel látott hozzá a munkához. Átdolgozták kicsit a „Végig az úton” EP anyagát, mögé csapták a „Nem kell, hogy félts” dalt, elé egy új borítót, és ez a matéria a Wild Magazin februári számának mellékleteként néhány ezer új hallgatóra talált. A zenekar 2012 márciusában Budapest egyik legnívósabb és legnagyobb klubjában, a Barba Negrában léphetett fel, a Nemzetközi Autó-Motor és Tuning Show partiján, a Los Vegas zenekarral közös koncerten. A következő másfél évben azonban több tagcsere is megnehezítette a zenekar munkáját; mire összeért volna egy új formáció, valaki mindig kihullott a csapatból. 2012 év végére a Magor ismét bebizonyította, hogy semmi nem győzheti le, a csapat ismét felállt, és belevágott első nagylemezük anyagának megírásába, melyet a törökbálinti SuperSize Recordings stúdióban rögzítettek. Az első dal „Fontosabb, mint az életem” címmel videoklip formájában debütált a Hammerworld.hu-n. Mindeközben koncertezni is maradt idejük: 2014 nyarán, kiszabadulva a stúdióból – több vidéki helyszín mellett – a Rockmaraton, a SZIN, a Rockpart (a közönségszavazás nyerteseként) és a Vekeri Fesztivál vendégei voltak. Az évet a Road és a Kowalsky meg a Vega vendégeként zárták a kiskunfélegyházi Rocktárban.

JELEN ÉS JÖVŐ
Az elkészült nagylemez - a csapat legnagyobb örömére – a rengeteg befektetett munkához méltó kiadói gondozásban látja meg a napvilágot. A 10 000 példányban megjelenő Hammerworld magazin mellékleteként országszerte kerül terjesztésre a „Testamentum”, mely 10 dalt tartalmaz. A lemezen egy dal erejéig vendégszerepel Apey, akit a Neck Sprain valamint az Apey & the Pea formációkból ismerhet
a közönség. A tavaszi lemezbemutató klubturnét – melyre a csapat a ROAD és az AWS zenekarok vendége - a nyári fesztiválszezon aktív koncertezése követi. A történet folytatódik tovább…
magorzenekar.hu  //    fb.com/magorzenekar  //   magorzenekar@gmail.com






A Zenekarral készült korábbi interjúnk az alábbi linken érhető el:

Köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017
udy@gitarvilagok.com


2015. március 3., kedd

Kis Dávid - Endorphin Lab


Kis Dávid, az Endorphin Lab gitárosa. Nagy tisztelettel, régi barátként köszöntelek az oldalon. Direkt a kérdés, a zenekar. Mindent tudni akarunk az Endorphin Lab mindennapjairól!


Sziasztok! Két aktuális dologról tudunk beszélni: Koncert és új szám.





A koncert most szombaton (március 7-én) lesz a Rézmálban (esemény: https://www.facebook.com/events/1425103234447955), ahol mi leszünk az est mediánja.


Előttünk 19:00-tól a Hullangó és
19:55-től a KNKRT,
utánunk pedig
21:45-től a New Indise és

22:40-től a Vadhús zenekar lesz hallható. 
Mi 20:50-től leszünk a színpadon. Vegyes a felhozatal, de reméljünk minden zenekar fog tetszeni az odalátogatóknak.

Az új dal az Időm címet viseli, amit február 2-án rögzítettünk a Bendegúz Hangstúdióban. Viszonylag hosszú idő után - ami 1 évet jelent - rukkoltunk elő ezzel a dallal.



"Időm". Remek muzsika, egy remek videó. Pont úgy szól, ahogy a mának kellene beszélnie hozzánk. Beszéljünk az "Időmről"!

Nehezen jött létre ez a dal. Az elején kicsit túlbonyolítottuk, aztán visszavettünk, hogy emészthetőbb legyen. A zenekar életének az első 6/8-os dala, ami így nem teljesen igaz, mert, ahogy szoktuk, megbolondítottuk ezzel-azzal. Jelen esetben néha megjelenik egy 5/8-ados ütem 
A számunkra megszokott módon készült a dal. Lett egy akkordmenet, ami mellé kitaláltuk az ütemmutatót. Utána próbálkoztunk különböző stílusokban eljátszani és agyalni az egészen. Kellett pár próba, mire megállapodtunk a végleges verziónál. A szöveget Sziklai Zoli írta, aki a zenekar "alapítója", basszusgitárosa és énekese. A zenét pedig én... De együtt raktuk össze. Tehát mi írtuk 
A Bendegúz Hangstúdióban vettük fel Kiskunhalason, ahová és szó szerint hazajárok. Amikor nem Pesten és Székesfehérváron vagyok, akkor ott. Egy szűk nap alatt feljátszottunk mindent a billentyűkön kívül, mert azon még ötletelnem kellett. Egybe kötöttük a felvételt egy koncerttel, amit a Halasi Zenész Klub rendezett. Itt volt a dalnak az ősbemutatója. A helyi szakma jól fogadta a műsorunkat. Szombaton a Rézmálban hasonló lesz a műsor, mint itt. Visszatérve a stúdiózáshoz. A keverést Csósza Dávid barátommal együtt készítettük. Nagyon tehetséges srác!

Dávid, megépítettétek apukáddal együtt, a saját stúdiótokat. Halljunk most a Bendegúz Hangstúdió működéséről!

Ez egy picike stúdió, ami két helységből áll. Egy feljátszóból és egy lehallgatóból. Daczi Zsolt szellemi tevékenységét próbáljuk meg tovább vinni. A nevet is innen kapta. Igaz, hogy többször Bendegúzoztak már le a telefonban! Az élő felvételekre vagyunk berendezkedve, de természetesen foglalkozunk MIDI hangszerek felvételével és hangszínezésével is. Amit nem olyan régen kezdtünk el csinálni, az a reampolás. Ami erősítők vannak otthon, azt mind fel szoktam ajánlani, hogy lehet használni. Ha van ideje egy zenekarnak, akkor elég egyszer felvenni a gitársávot és azt vissza tudom küldeni az erősítőre és újra felvenni.

A filmben egy másik hangszeren játszol. Azért az oldal egy vitathatatlan gitáros oldal. Szóval gitár csere?

A Telecasterem mellé bevettem még egy Music Man-t is. Egy Silhouette Special-t. Hibátlan hangszer. Nagyon sokszínű a hangja. Kényelmes a kidolgozása. Amióta megvan, azóta még nem is játszottam máson. Most két fő hangszerem van. Szerintem mostanra tapasztaltam ki a hangját neki. Miután megvettem rá két napra a Lovrek Krisztián írt egy cikket egy ugyanilyen gitárról. Mindenben egyetértettem vele, de még írtam volna hozzá pár dolgot... szerintem nem volt sokáig nála a gitár és azért nem írt részletesebben róla.

Dávid, végezetül, Endorphin Lab tervek!

Nehéz volt a tavalyi év, de már elkezdtük szervezni az ideit. Készülnek videók, dalok és egyéb marketing fogások is. Próbálunk minél messzebbre jutni. A lényeg, hogy sokat játszunk a közönségnek és sokat hallják a dalainkat. Mi lenne velünk YouTube nélkül!

Dávid, nagyon köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017
udy@gitarvilagok.com

Galéria


2015. február 27., péntek

Magor



A márciusi HammerWorld magazin mellékleteként jelenik meg a jászberényi székhelyű Magor zenekar első teljes lemeze. A 2007 decembere óta létező csapatra a Tankcsapda, a Neck Sprain vagy a Blind Myself koncertaktív rajongói, esetleg a Metalfest, illetve a Hegyalja fesztiválozói is emlékezhetnek, de ez a számos tagcserét és krízist túlélt Magor most más.

"Hihetetlen izgalmas ez a szakasz a zenekar életében, amikor a dalok, amiket két és fél évig érleltünk, alakítgattunk, finomítgattunk, egyszer csak nyilvánosságot látnak. Olyan érzés ez, mintha a kisgyerekedet kiengednéd a vadonba a farkasok közé. Egy olyan anyagról beszélünk, ami azután született meg, hogy komolyan kérdésessé vált, tudjuk-e folytatni a Magort. A sok nehézség után egyszer csak sosem látott egységbe forrt a csapat zeneileg és emberileg is, és életemben először részese lehettem egy olyan alkotói folyamatnak, ahol senkit nem mozgattak egyéni ambíciók, nem voltak rivalizálások, öncélú viták. A zenekar minden tagját egy cél hajtotta: minél jobb dalokat kell csinálni, amik őszinték és belőlünk fakadnak. A szövegek pedig az életünkből mesélnek el történeteket. Ennél jobban akarva sem tudtunk volna erre az öt emberre jellemzőbb lemezt írni. A zenekar korábbi korszakában született három dal is szervesen illeszkedik ahhoz az egységhez, amit az újabb dalok képeznek a Testamentumon."- foglalta össze Sápi Marci, a csapat dobosa.

A zenekar mindig is gondban volt saját műfaji besorolásával, egy régi barátjuk azonban találóan heavy metalcoreként aposztrofálta az anyagot; tiszta, dallamos ének és üvöltés, ikergitár harmóniák és derékból headbangelős döngölés ugyanúgy megtalálható benne, mint a progba hajló elemek és a pörgős, thrash metalos aprítás. Ami egységessé varázsolja a Testamentumot, azok a néha húsba vágóan őszinte magyar szövegek. A lemez egyik érdekessége a a „Ragyogj” című érzelmesebb, szinte balladai szerzemény, melyet a Neck Sprainből és az Apey & The Pea formációból ismert Áron „Apey” András hangja színesít. Ezt ellenpontozandó, a dalok többsége igen brutálisra sikerült, így azok sem csalódnak, akik eddig erről az oldaláról ismerték a csapatot. A lemez az ország legjobb stúdiójában, a SuperSize-ban készült, ahol a Tankcsapda, az Ossian, a Depresszió, a Road vagy a Cadaveres is dolgozott, és ez garancia a világszínvonalú megszólalásra. Az elkészült anyaggal is a legnagyobbat választotta a Magor.


"Az EDGE Records hosszútávú együttműködésben, közös munkában állapodott meg a Magor zenekarral. A csapat első albumát 10 arcbamászó, egyenes és súlyos metal nótával a márciusi HammerWorld mellékleteként jelentetjük meg! Biztosak vagyunk benne, hogy közös erőfeszítéseinket közös siker koronázza és Magor srácok elszántága és muzsikája átüti a falakat!"



Hartmann Kristóf, EDGE Records

Márciusban annyi potenciális hallgatóhoz jut majd el a CD, amennyi a lemez bearanyozódásához is biztosan elég lenne. Reméljük, te is a kezedben tarthatod majd ezt a súlyos, több mint két év áldozatos munkájával, lemondások árán, de a célt mindig szem előtt tartva készült korongot és reméljük, találkozunk majd a Magor koncerteken is! A lemez rendelhető lesz speciális, pólót és a releváns HammerWorld számot tartalmazó változatban is, és két videoklip is előkészületben van. Ezekkel kapcsolatos friss információkért kövesd a Magort a Facebookon! Metal halálig!

További infók:

Sápi Márton: 06 20 529 9563

Köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert kívánok a turnéhoz a gitarvilagok.com nevében is!

2015. február 22., vasárnap

Deák Gábor-Arrabona Blues Breakers



Deák Gábor gitáros, Arrabona Blues Breakers. Győrben, február 27 -én este a Rómer házban ritka jó kezekbe kerül a blues. Az ABB elhozza nekünk azt az érzést, amit csak a rockzene válthat ki az emberfiában. Kicsit irigykedem, mert keveseknek adott ez a tehetség..... Gábort, régi barátomként kérdeztem. ABB ügyben kicsi szünet volt. Gábor, beszéljünk erről pár szóban!

A kis szünet nagyjából 4 évben mutatja magát, annyi hangot játszottunk el hogy csak a hosszú szünet jöhetett számításba! Komolyabban: mivel az alap koncepció is a "hobbi" zenekar volt, ezért nem estünk kétségbe ha kiesett kisebb-nagyobb időszak. A bandában mindenki aktív muzsikus, nyilván aktív koncert és zenekari tevékenységekkel, viszont nem szépítem a dolgot, ráaludtunk az ABB-re. Elég sok változás történt ebben a 4 évben mindenkinél, mostanra éreztem úgy, hogy letisztulva, újult erőkkel tudunk támadni, megtartva az egymás közötti szakmai és emberi tiszteletet és szeretetet, ami nélkül sosem tudtam volna elképzelni ezt a produkciót!

Marad az eredeti repertoár pénteken? Gondolok itt Vaughan-ra, Hendrixre, vagy körülnéztetek más területeken is?

A műsort illetően, maradt úgymond a régi feladat, hangosan és közérthetően tolmácsolni az "öregek" legnagyobb baklövéseit, amik aztán világsikerek lettek. Nem újítunk 27-én, sőt, a 2008-as repertoárból is szemezgetünk újra, marad tehát a Hendrix- Vaughan vonal, persze teljesen egyedi előadásban!


ARRABONA BLUES BREAKERS (HUN) - MEDIAWAVE 2009 

Gábor, sajátos, és döbbenetes virtuóz a játékod. Hál' Istennek, ez teret is kap az Arrabona Blues Breakers-ben. Ebben a kérdésben Deák Gábor mesél magáról, és arról, hogyan lehet eljutni oda, hogy azt mondják az emberről, hogy GITÁROS!

Erős szubjektív véleményem van ebben a kérdésben. Gitárossá válni nem lehet, egész egyszerűen be kell fogadni magunknak és a környezetünknek is ezt. Minden ember arra hivatott, hogy megmutathassa magának azt a képességet, amiben igazán otthonosan mozog, és nélküle nem egész. Sosem tartottam magam virtuóznak, mindig a projekt határozza meg, hogy mit kell kiadni. Gondoljatok bele! Számtalan tizenéves játszik otthon világszínvonalon ma már, nem az a kérdés hogy ki mennyire jó gitáros, hanem az, hogy mi van az emberben, és azt tudja-e tolmácsolni a közönségnek. Én attól vagyok jó gitáros, hogy megvan a képesség bennem arra, hogy minden este kiadjam magamból azt, ami bennem él amúgy is, és ezzel elgondolkoztassak, netán örömet okozzak annak, aki meghallgat. Hiszem, hogy ugyanúgy indulunk el esténként otthonról, mi és a közönségünk. Valami pluszt kapni, adni.

Gondolná az ember, azért a blues egy "öreg" vonal. Szerinted, mennyire tud szólni kortól független, mindenkihez a "Crazy Mama"?

A blues tényleg öreg műfaj, öreg néger emberekkel, unalmas A mollos körökkel. Viszont hihetetlen nagy a mai napig a kémiája, nehéz elképzelni, hogy ma létrejön egy új zenei műfaj, vagy akár holnap. A Blues szörnyű rémtettek hordozója a világ felé, amiből hál'Istennek mára szórakoztató forma lett, de minden eljátszott hangnál meg kell emlékezni azokról, akik vérüket adták ezért a műfajért. A Crazy Mama a legviccesebb és egyben a legelgondolkodtatóbb példája ennek, és J.J. Cale lusta balladáját mindaddig el fogom játszani, amíg tudom hogy "betalál" a közönségemnek. És eljátszunk az eszközökkel (talk box), a hangulattal!

Arrabona Blues Breakers. A jelen akkor rendben van. Jövő! Tervek! Nincs más választás jön a megszokott kérdés! Koncertek, és az új stúdió lemez!

Február 27-én, a Rómer Házban, folytatjuk, amit eddig, igazi re-union érzéssel, ugyanis a Rómer falai közt jöttünk anno létre, nekem és a bandámnak is különleges élmény lesz és bízok benne, hogy együtt, a kitartó közönségünkkel tudjuk megünnepelni majd ezt a szép estét!

Gábor, nagyon köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok nektek!




2015. február 4., szerda

Kéri György, skótdudás

Kéri György, skótdudás. A skót duda egy különleges és az egyik a hangszerek közül, melyet itthon kicsit talán misztikusnak tartanak. Ritka, de az emberi találékonyság, és a szép hangok keresésének egyik kiváló példája. Gyuri jól látom ezt?

A skót duda valóban misztikus, „nem evilági” hangszer. Dudán már Krisztus születése előtt 2000 évvel játszottak valahol Mezopotámia környékén. Onnan terjedt el Európa felé. Magyar duda, németalföldi duda, aszturiai duda, balkáni dudák – minden népnek megvan a maga dudája. A skót duda kiemelkedik a hangszerek tömegéből.
Ez az egyetlen hangszer
·          amit nem szórakozásra, táncra teremtettek, hanem a seregek vezetésére (a dudás maga a zászló),
·          amihez fel kell öltözni,
·          aminek használatát halállal büntették,
·          aminek megtanulása hét év.
Ráadásul ott használják leginkább a skót dudát, ahol a misztikus tavak, hegyek és mocsarak között sok-sok középkori kastélyban megjelenik a legtöbb kísértet. (Aki számítógépet és gitárt használ, az értheti, hogy bizonyos kémiai körülmények között egy-egy erőteljes emóció beéghet egy később virtuálisan, időről-időre megjelenő hologramként. A mezőn, városban vernyákoló pikula, hegedű sosem vésődik be, de a 120 decibeles skót duda a felföld kipárolgásai között olyan, mintha egy szar mikrofonba pici 10 wattos „no name” erősítő helyett, végletekig feltekert, 200-as Marshallal zúznánk. Na az bevésődik, beég rendesen…)
A dudálás misztikumát egyik könyvemben, „A DUDÁS LEGENDÁJA” című regényben így fogalmaztam meg:
„- Apám! Édesapám! Milyen érzés dudálni, milyen dolog tudni, hogy a híradás órák múlva akár emberek százait öltheti fegyverbe, vagy gyászba? Visszafordul az öreg, eltekint a ködös hegyek fölött, szemében fura fény csillan:
-Felemelő érzés. Dudálni olyan, mint az Úrral beszélgetni. A duda, kapcsolat az Isten felé. Mikor játszok, úgy érzem, hogy egy kürtőben állok, s fölülem a Szentlélek tekint le rám. Hogmanay ünnepén, ha megérinted a dudás kiltjét, és hangosan kimondod reád figyelő barátaidnak, szeretteidnek, amit kívánsz, akkor az teljesül, mert ezen a kürtőn keresztül te is beszédbe elegyedhettél az Úrral.
- Apám! Édesapám! Nem szokott kívánni ilyenkor valamit?
- Minek, hiszen én dudás lehettem...”

Az interjú alapkérdése következzen. Ismerkedjünk meg Kéri György skótdudással.

Hétköznapi tanár – városvezető -- író – zenésznek tartom magam. Fontosnak tartom, hogy engem nem valami menedzser talált ki, hanem gyerekkorom óta skótdudás akartam lenni. A családom egyrésze Skóciában, a másik része Magyarországon tartózkodik. Ők jól viselnek engem. 1974-től, tizenhárom éves korom óta zenélek. Talán tizenhét éve dudálok. A skót duda, irish warpipe, smallpipe mellett játszom még gitárokon (szóló, basszus, western), billentyűsökön (borzalmasan rosszul), flőtéken, ír hárfán… Fene tudja még mit felejtettem ki. Regényeimben egybegyúrom Rejtő Jenőt, Sir Walter Scottal – furcsa párosítás, de aki egyszer beleolvas, azt nem ereszti az írásom. Nagy történelmi fordulatokat alulról, a kocsmából láttatok, ahol persze valaki mindig dudál…
Nem érzem magamat különösen jó zenésznek, viszont a műsor megválasztásában kiváló vagyok és a közönséget is jól érzem, legyen az stadionban, vagy apró klubban.
Tök véletlenül négy-öt évet diszkóztam is, mert a műsorválasztásom és a közönséggel való kapcsolatom valahogy arrafelé lökött.


Kéri György számokban:
·                  1 feleség (25 éve egyfolytában),
·                  2 gyönyörű, értelmes gyerek,
·                  4 regény,
·                  1 novella,
·                  3 klip,
·                  1 lemez,
·                  1131 fellépés csak dudával (a gitáros megmutatkozásokat sosem számoltam, talán néhány ezer lehetett), a világ minden táján,
·       három 24 órás és egy 48 órás foci csapatkapitánysága (ezt azért tartom fontosnak, mert szinte mindenki jobban játszott nálam, de a legkitartóbb én lehettem – és ez bizony a dudálásra is vonatkozik: úgy tanultam meg skót dudán játszani, hogy ahhoz rengeteg könny, rakkolás, utazás, pénz kellett).




Én a világzene áramlata vagyok. („Kéri György dudás is a világ egyik fuvallata…”Südwest Presse)

Minden jó zenét szeretek, legyen az Led Zeppelin vagy Beethoven. Nekem nincsenek skatulyáim, érthetetlen művészeti elgondolásaim. Skót dudán szart játszani lehetetlen. Fizikailag csak nagy ívű dolgok jönnek le róla. Tehát, ha megfeszülök sem tudok csovi-csovi csaszpert játszani. Horváth Charlie mondta:

„-- Gyurikám! Én csak azt énekelem el, amit szeretek! Az a mázlim, hogy a közönség is pont azokat szereti.”

Igen. Én is csak azt játszom, amit szeretek.

Skót duda, a hangszer. Alapvetően, mit kell tudnunk róla?

Hisztérikus. Nőből van. A levegőt a zsákban a sör és a whisky alapanyaga, egy ronda barna massza tartja meg. Ez az impregnálás. Ezt kell visszafújni bele. Narancslével nem megy. Tehát dudálás előtt valaki vagy sört, vagy whiskyt iszik. Én tutira megyek és mindkettőt. Velem ez így nem fog kiszúrni. …aztán ha valaki már felfújt egy strandlabdát, akkor tudja, hogy abba bele lehet szédülni. A duda zsákja megfelel egy strandlabdának. Végül az egész 120 decibellel a füledbe harsog… Ilyenkor szoktam volt mondani:
Emberek! Ne szúrkodjátok magatokat! Ne füvezzetek! Ne drogozzatok! DUDÁLJATOK! Ugyanaz a repülés élmény! …és ebből sem lehet kigyógyulni…
A skót duda hátrányai: nagyon nehezen hangolható (számot játszani minden hülye tud, de behangolni! az ám a mesterség!), egyetlen oktáv félhangok nélkül, az általános skót duda B flat (uszkve négy herzzel a normál európai B fölött – tehát idegesítően hamis az együttjáték azoknál, akik nem úgy, mint én – nem tudnak lejjebb hangolni). Fából, nádból, bőrből van cérnázva és összetoldva – magyarul mindenre érzékeny, legyen az időjárás, vagy egy sanda ránézés.
A skót duda előnyei: ha viszont összehangoltad, akkor repülés élményt, hihetetlen sikereket okoz, a csajok majd megőrülnek érted… A legnagyobb rocksztárokhoz hasonlóan fogad a világ. Szállodák, pia, visítozás a koncerteken…

Gyuri, ahogy tudom, lenne itt még egy hangszer, a gitár! Akkor válasszuk ketté. Mint skótdudásról beszéltünk, most következzen Kéri György gitáros.

Mint mondtam volt, 13 évesen kezdtem zenét tanulni – gitáron. Akkoriban (1974) majd megdöglöttem a Led Zeppelin – Black Sabbath – Deep Purple vonulatért. A konyhában írtam is ilyen dögös dalokat, úgy, hogy kihagytam a skót duda helyét! Ebben az időben Pesten, a Rákóczi úton ki volt rakva egyetlen NDK gyártmányú, Musima fekete gitár 4200 forintért. Ez volt a választék. Az átlagos havi fizetés, meg 2000 Ft volt. Anyám vett nekem egy 600 forintos borzalmas bulgár gitárt, amin napok alatt megtanultam játszani a zeneiskolában, meg a téren a haverok között. Itt jött elő a kettősség: én rockot szerettem volna játszani, de ahhoz semmim se volt, ugyanakkor 14-15 évesen már kifejezetten sikeres voltam az egyszál gitáros-énekes műfajban. Kölyökként jól (inkább nagyon hangosan) énekeltem és gitároztam. Nagyon hamar felkaptak és táborokba erre-arra hívtak. Akkoriban ezt „mai dal” kategóriának nevezték. Általában megzenésített verseket, súlyos politikai mondanivalókat ezer akkorddal adtak elő – mások. Én szartam a világra. Azt játszottam, ami nekem jól esett. A country és a rock bizonyos számai némi átalakítással a tábortüzek körül olyan jól szóltak, hogy mindenki velem énekelt. (Kevesen emlékeznek rá, de a country Magyarországon egy rövid ideig hihetetlen népszerűségnek örvendett.) EGYSZERŰEN JÓL VÁLASZTOTTAM MŰSORT!
…de én rockot akartam játszani…
Nagy nehezen Nagymamám vett nekem egy használt cseh Jolanát. Hú! Sógorom meg összeütött egy valami kombo-erősítőt. (Eleve olyan középiskolába mentem, ahol hangosítás, erősítők, az első wah pedálok elkészítései megtanulhatóak voltak.) ’79 környékén az akkor éppen csúcsponton levő Mini együttes lelkes csöves rajongójaként, valami jazz-rock -- szerűt kezdtünk játszani trióban. Aztán a fellépések, szállítás, hangosítás, próbaterem lehetetlenségei, no meg az egyedül való fellépések tömegei a rockzenélést hosszú évekre száműzték. (Pedig a Yes, Genesis, Pink Floyd, Emerson Lake & Palmer ekkor voltak a csúcson, és itt kezdtem el érezni, hogy mindegy, hogy honnan indultál, a fúziós világzene végül Beethovenhez, Bartókhoz, Musszorszkijhoz visszavisz… Egyetlen zene létezik csak: a jó zene!)
Dolgozni kezdtem. Vettem végre egy rendes Ibanez gitárt. Beszálltam több bandába is, de óriási eltérések voltak a tagok zenei tudása között. Volt ahol tök hülye volt az énekes (rossz helyen szállt be, rossz magasságon, nem tudta a szöveget stb), barom a gitáros (be se tudta hangolni a gitárját) lakodalmas hakniban látta a világot az orgonista, vagy egyszerű pénzlehúzásra állt rá a zenekarvezető. Egy helyen viszont én éreztem úgy, hogy kevés vagyok. Közben beütött az „új hullám” amivel sehogy se tudtam azonosulni és időlegesen kimúlt a rock…
Az évek múltak.
Maradt a country. Nagyon dühös vagyok, mikor a Mumford & Sons avagy a Lumeneers nagyszerű számait hallgatom. Ugyanilyen számokkal és stílusban nem sokra vittük állandó/alkalmi, barátokkal együtt játszva.
Az évek múltak…
…és kitört rajtam a skótdudálás. Oda-vissza utaztam Skóciába. Ott teljesen bevett forma a rock és a skót duda ötvözése, tök véletlenül, áldott emlékű Jack Duffal összejöttem, aki belevitt a skót jazz életbe is. A régi számaimat leporoltam és gitáron, skót dudán, billentyűsökön játszottam a régi-új haverokkal (Royal Rock Clan). No, ez végre világzene volt!
Hosszú évekig szenvedtem az erősítőkkel, míg végül vettem egy Marshallt.
Én balga! Hogy én miért nem ezzel kezdtem?
A világ megváltozott körülöttem.
Az újabb Vintage és a mégújabb Ibanez gitárom a Marshalltól szárnyakat kapott és azt vettem észre, hogy helyettem játszik. Kiállok a színpadra és úgy hangzom, olyat csinálok, mint Jimmy Page! -- de húsz évvel elkéstem! (Végigpróbáltam mindenféle gitárt. Persze nekem is a Gibson, meg a Fender tetszett, de az Ibanez állt a kezemre. Innentől csak Ibanez gitárokat vettem.)
A Royal Rock Clan végzete az volt, hogy skótdudásként 100 felkérés érkezett hozzám, abból 98 szóló dudást kért.
A gitározást akkor fejeztem be végképp, mikor László Attilával és Tátrai Tibivel kerültem egy színpadra. Lerch Pisti szólt nekem, hogy amit Ők nem játszanak le, az nincs is, nekem csak dudálnom kell. Igaza volt.
Az évek múltak…
…és kisebbik lányom előásta a gitárjaimat, majd saját számaiból szóló koncerteket szervezett…

Kapcsolódhat a két világ, vagy külön műfajt képviselnek a pályádon?

Már nosztalgiából is csak ritkán gitározom. Minden időm a skót dudáé. Ezen minden nap gyakorolni kell. Ez az a hangszer, amin szívesen, minden nap gyakorlok is. Még az áldatlan hangolást is, úgy ahogy megkedveltem. Pozitív irigységgel hallgatom a gitározás új technikáit, stílusait. Megéltem a Van Halen banda nyakon pörgetését, Ozzy Osburne gitárosának, Zacknek zúzásait, a U2 (akkor) újszerű akkordbontásait. Imádok gitárosokkal együtt játszani. Meg is lepem időnként őket, mikor szakértő módon valami más akkordot, más technikát kérek egy-egy adott számhoz.
A rock gitárja és a skót duda testvérek! Együtt csodákra képesek! Mark Knopflerrel, Mike Oldfielddel csoda számokat játszok ma is! A nép vinnyog a hallatán.
A ZENE EGY ÉS OSZTHATATLAN!




Gyuri, skót dudások itthon, és a nagyvilágban. Ahogy látom a skót duda azért nem egy általános hangszer. Mennyire vagytok kapcsolatban, egyáltalán mennyire vannak hagyományai ennek a műfajnak Magyarországon?

Én a skót duda reneszánszán, a hangszer technikai megújulásán dolgozom éjjel-nappal. Itt (is) vannak nagy begyepesedések és gagyik. Én mindig jó műsort játszok, ugyanakkor begyepesedés a 49. majd az 50. és láss csodát, az 51. ezred, tök egyforma indulóit eljátszani – mert ez az igazi. Igazi, de rengeteg kárt okoz. (A híres dalírót megkérdezték, hogy nem zavarja-é, amint dalait másképpen játsszák? „Addig élnek a dalaim, amíg játsszák! Így, úgy, amúgy, jól, rosszul, gyorsan, lassan – de játsszák.” – hangzott a válasz. Ugyanígy van a skót dudával is. A duda addig él, amíg játszanak rajta, megújul, újraértelmezik) A száraz, unalmas, egymagában játszó dudás három szám után elzavarja a közönséget. Skóciát a hollywoodi nagyfilmek tették népszerűvé, ahol a duda mellett bizony vonósok, gitárosok, szintetizátorosok muzsikálnak. A skót dudát a kortárs zene nagyjai tették azzá, mint aminek lennie kell. Sokakkal állok kapcsolatban, de a saját utamat járom – sikerrel.

Gyuri, azért a skót duda nem egy "szobai", és mint minden hangszert ezt is ki kell engedni rendesen. Hol tudsz megjelenni vele, hol van erre lehetőséged?

Tréfásan erre azt szoktam válaszolni, hogy úgy gyakorlok, hogy van egy házam, és a mellette levő kettőt is megvettem. Tény, hogy lakótelepen skót dudán sosem fog senki sem megtanulni játszani. Nyáron, 40 fokban is bezárt ablak mellet harsogok. Így csak az utca végéig lehet hallani engem.
Megjelenéseim attól függenek, hogy ki akar meglepetést okozni, ki akarja az előadását végletekig fokozni, hol van szükség arra, hogy a SKÓTDUDÁS látványa és hangzivatara elismerést váltson ki a közönségből. Évi 60-100 alkalommal keresnek koncert, VIP, sport és elképesztő események kapcsán.
A skót duda nagyon ki van találva arra, hogy megőrjítse a népet!

Beszélnél a terveidről?

Rövidtávon sajnos jelenleg földhözragadt, hétköznapi terveim vannak csak. Anyagilag kell rendbe szedni magamat.
Hosszútávon több regényem előkészületei várnak a fiókban. Szeretném, ha a könyveim befutnának.

„Nem kukacoskodás! Nem piszkálás!
Az az ember skót dudás.
Az ott skót dudán játszik.
Én meg vagyok a skótdudás.
Ugyanolyan ritka nyelvhelyességi példa, mint a skótdudás a skót dudások között…”

Köszönöm szépen az interjút és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!


Udvardy Udy Zsolt
0630 2261017

Galéria