2018. augusztus 22., szerda

Varga Csaba gitárkészítő, Hobbi gitárok


Varga Csaba, gitárkészítő. Csaba műhelyében készült gitárokat „csak” azért nem hívom műalkotásoknak, mert kiválóan játszható, és kiváló hangú hangszerek kerültek ki a kezei alól. Amikor megláttam őket, akkor valahogy az „Egy kiállítás képei”[1] jutottak az eszembe.... Ha az alkotó szívét, lelkét beleteszi a műbe, akkor Csabának nem akármilyen szíve és lelke van, hogy ilyen hangszerek születhetnek. Nagy tisztelettel köszöntelek az oldalon!

A rengeteg szabvány, standard világában valami hihetetlen egyediséget kapnak a gitárjaid. Ha nem szakmai titok, a „hogyan” kérdés!

Nagyon köszönöm a megkeresésedet, és a kedves észrevételeidet. Nagyon örülök, hogy másoknak is feltűnik, hogy nem a másolás, és a megszokott ismételgetése a célom.



Olyan megoldásokat és utakat keresek, ami a gitár hangját minél érthetőbbé, és használhatóbbá varázsolják a zenében. Azt gondolom, hogy egy hangszernek első sorban, mint hangkeltő eszköznek kell lennie, nem pedig dísztárgynak. Nemrég átléptem egy határt, ami idáig megálljt parancsolt a kísérleteimnek. Addig a szintig változtattam a gitárokon, ami még nem ment a szépség és az esztétika rovására. Most pedig azt is megnézem, hogy mi van azon túl. Bátran elmerem rontani a gitárjaim szépségét, ha még sejtek némi hangjavulást ettől a beavatkozástól. Hiszem azt, hogy régi, döglött húrokkal is szépen tud szólni egy jó gitár, Azt szoktam mondani, hogy nem húrt kell cserélni, hanem gitárt.


Elsősorban melyek azok hatások, melyek nyomán elkészülhet a hangszer?

Ha a hatásokról érdeklődsz, semmiképp nem azok a dolgok motiválnak, mint amelyek más készítőket. Hobbiként űzöm ezeket a kísérleteket, ezért nem az eladhatóság és az általános elvárások érdekelnek. Egy fajta szerelem ez, amelynek az a szépsége, hogy bármit megtehetek. A hangszerészek szörnyülködnek, amikor a megoldásaimat nézik, de sokszor rácsodálkoznak a hangokra, melyek ez által keletkeznek. Persze a szabályokat akkor érdemes csak áthágni, ha ezek jobb eredményt hoznak. Bátran használok szokatlan faanyagokat, és készítek szokatlan formákat. Aki nem meri elrontani a készülő gitárját, az sosem fog jobb megoldást találni. Talán a felületkezelés a legtöbbet "abajgatott" terület, amellyel nagyon sokat foglalkoztam. Igazából a tiszta hang keresése a cél, ez pedig nem hangerő, vagy hangkitartás, hanem hangszín, kiegyensúlyozottság, és érthetőség kérdése.

Csaba, ne tűnjön tiszteletlenségnek, de most jöjjön az a kérdés, hogy ismerkedjünk meg Varga Csaba gitárkészítővel! 

Az eredeti szakmám, amiből élek az asztalos mesterség. Főként műemlék ablakokat restaurálok, de én készítettem Gyálon a trianoni emlékművet is, ami egy faragott Székelykapu. A fa kapcsán kezdtem el a gitárokkal foglalkozni. Az egyik barátom több mint 10 éve előhozott pár gyönyörű gitárt az egyik látogatásunk alkalmával. Elkezdett pár egyszerű dalt játszani, és az a vad ötletem támadt, hogy én is szívesen gitároznék. Aztán vettünk egy olcsó gitárt gyakorlásra, de túl keskeny volt a nyaka és nem fértek el rajta az ujjaim. Na, ekkor merült fel az ötlet, hogy készítsek egy gitárt. Az első darab valami horgászdamil húrozatú, nagy 100-as szögekből készült kulcsokkal, egy elég szörnyű kályhatöltelék lett. Azóta készült több érdekes gitár, lantgitár, koboz, ukulele, gitárbalalajka. Amire nagyon büszke vagyok, hogy Enyedi Sándor Esparlorját is én készítettem. Érdemes megnézni a Youtube -on a Magyar Himnuszunkat is ezzel játssza. (… ezért már megérte) A Vodicska kft.- nél dolgozom, és ragasztókat, lakkokat fejlesztünk. Készült többféle hangszerlakk is, amit a hangemelés céljából fejlesztettünk ki a főnökömmel, Dr. Vodicska Miklóssal. http://www.vodicska.huJó dolog az, ha van kéznél egy vegyészmérnök, ha gitárok felületkezelésével kísérletezik az ember.

Visszatérve, ritkaság az, hogy valaki több szempontot figyelembe vesz, vagy egyszerűen ki akar lépni a megszokottból, a komfort zónáiból. Én valahogy ilyennek képzelem Varga Csabát a mindennapokban is. Tévedek?

Persze a mindennapokban is a különlegeset, és az üdítő dolgokat keresem. Nemrég a hangszórók irányában fejlesztettünk ki valami érdekes dolgot, amivel minőségi módon, és tisztán lehet zenét hallgatni. A zene kerülget engem. Aztán átalakítottam az összes hangszórómat az otthonomban, a kocsimban, de a fejhallgatómat is "megvuduztam", ami azóta nagyon szépen szól. Tele vagyok hobbikkal: pecázok, festek, dalokat írok, faragok, hangszórókkal és hangszerekkel is foglalkozom. Szóval nem unalmas az élet. Gyálon lakom. Van egy szép feleségem, és 3 fiam. Ha gondolok egyet, akkor hátra megyek a műhelyembe, és kihasználom az ihletett időszakaimat. Igazi megszállott vagyok, a feleségem tudna erről beszélni.

Csaba, az elektromos gitárokkal mi a helyzet? Gondolhatná az újkori laikus, hogy az akusztikus gitárok világa lényegesen szigorúbb korlátokat szab a fantáziának, a tervezésnek?

Az elektromos gitárok nem annyira izgatnak. Az akusztikusnak az a varázsa, hogy leakasztom a falról, és egyből élvezem a hangját. Bőven van itt mit keresgélni, két élet is kevés lenne hozzá. Rengeteg ötletem van még, amit igyekszem megvalósítani, hogy minél hamarabb halljam az eredményét. Az elektronikával kísérleteztem egy kicsit. Kitaláltam egy egyszerű hangszedőt, amivel más hangszerek mellett is meg tud szólalni egy gitár. Egy gyári elektromos gitáromon, pedig átalakítottam a bundozást, teljesen temperálttá. Szép kis girbe -gurba bundok lettek és persze tiszta hangzás.

Profán kérdés. Kinek készülnek a gitárjaid?

Hogy kinek készülnek a gitárjaim? … elsősorban magamnak. Nem akarok másoknak megfelelni. És természetesen azoknak a tömegeknek, akik különlegeset, és megszokottól jobb hangzást igényelnek, és eltudnak vonatkoztatni a sznob beidegződésektől. Az én gitárjaim kipróbálásához bátorság kell, mért félő, hogy beleszeretsz a hangjába.

Végezetül, tervek!

Hosszú távon egyik gitárom sincs biztonságban, ami még nálam van. Már jó pár darab áldozatává vált a kísérleteimnek, de ebből születtek az eredmények. Természetesen én is meg szeretnék gazdagodni ezekből az eredményekből, de nem minden áron. Jókedvvel, és laza kötöttségektől mentes örömteli hangulatát nem veszítheti el ezt a hobbi a szaros pénz miatt. Biztos vagyok benne, hogy ez így tud igazán működni csak, és meglesz az anyagi hozadéka. Sokan elfelejtették, hogy szerelemből indult ez az egész. Nem is veszik észre, hogy ők kedveszegettek lettek, a gitárjuk pedig izzadságszagúan fénylik, és kilóg a seggük a gatyájukból, mert nem boldogulnak belőle. Hogy lehet olyanból boldogulni, amit nem boldogan csinálunk? Na, én hosszútávon boldogan fogok boldogulni ebből, mert nem tukmálom senkire, hanem megvárom, amíg ő szeretné meg legalább annyira, mint amennyire én szeretem a gitárjaimat.

Csaba, nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert a munkádhoz!

Köszönöm.

Galéria: 

Varga Csaba, Hobbi gitar 

Hobbi gitárok 


[1] Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij nyomán Tomita Iszao feldolgozásában

2018. augusztus 10., péntek

WindMill





WindMill. Amikor a műfaj adta sajátosságok nem szabnak határt a zeneiségnek. Amikor egy adott műfaj kiváló zenészek kezébe kerül, észre kell vennünk, hogy mindig egyediséget, szabad zenei egyéniséget kap maga a zenekar is. Amikor nem feszegeti a banda a heavy metal adta vonalat, hanem maga teremti meg a saját heavy metal műfaját. Ez volt az első, ami először az eszembe jutott, amikor találkoztam a Windmill-el. Gratulálok a zenekarnak!

Hogyan tudja elérni Windmill azt, hogy nincs szükségem arra, hogy kategorizáljam, vagy a heavy metal valamelyik fiókjába tegyem, hanem azt érzem, hogy a zenekar maga a heavy metal adta szabadság?

Mivel a zenekar tapasztalt, régóta zenélő emberekből áll, ezért mindenkinek van egy kialakult saját stílusa, ami meghatározza a zenekar hangzását, jellegét. Elég sok fajta zenéket hallgatunk, amik kialakították a stílusunkat, és talán most is alakítják, de azt hisszük ez így van jól, és ha meghallod, felismered, hogy ez a WINDMILL akkor az így jól!



Bármely műfajban utazva, csak akkor tud odavágni az adott zenekar, zenész, ha a hallgatóság azt érzi, hogy szívvel, lélekkel van tele a színpad! Ez felülírja akár a virtuozitást is. Hihetetlen egésznek látom a Windmill-t! Beszéljünk a zenekarról! 
2016 nyarán alakult heavy metál stílust képviselő formációnk (tagok: Kővári Csaba (ex-Zakata, ex-Distalis) - > ének, gitár, Grénus Zsolt (ex-Sarlatán) - > basszusgitár, vokál Giovanni Clarichetti - > dobok, vokál) melyet néhány próba leforgása alatt Windmill névre kereszteltünk. Megalakulásunk után néhány hónapig trióban húztuk a zenekar szekerét. 2017. januártól majdnem egy évig tagja volt bandánknak Miskolczi Krisztián billentyűs, aki egyéb elfoglaltságok miatt távozott csapatunkból. 2018. elején csatlakozott hozzánk Márkó Zoltán (ex-Spiritbell) gitáros, akivel azóta is arra törekszünk, hogy még messzebbre jussunk.


Terveztek, a műfajon belüli kitérőket, vagy konzekvensen viszitek tovább „Légiriadó” vonalát?
Nem tervezünk semmi kitérőt egy határozott elképzeléssel rendelkezünk a zenénket illetően. Semmi fajta zenei kalandozást nem tervezünk.
Várható a zenekar életében olyan fordulópont, kereszteződés, ami meghatározhatja a továbbiakat?
Nagyon harcolunk, küzdünk, azért, hogy legyen fordulópont! Tehetségkutatók, koncertek, fesztiválok lehetőségeit kutatjuk. Reméljük az egyik ilyen vagy több ilyen rendezvény pozitív változást, fordulópontot hoz a zenekar életében.



Elégedett zenekar a WindMill?

Ha a zenénket nézzük igen, ha azt, amit eddig elértünk nem. TÖBBET AKARUNK!!!
Ahogy látjátok az oldal azért elég rendesen gitár specifikus. Nagyon jól szól a WindMill. Beszélnétek a hangszerekről, felszerelésről? Tudnátok tanácsot adni a hangszerelés kérdéseiben?
A zenekarban régóta zenélő emberek vannak, akik végig járták a "szamárlétrát" rengeteg hangszert kipróbálva. Mint te is tudod soha nem találja meg egy zenész vagy legalábbis sokára azt hangszert azt a hangzást, amit keres. Mi talán megtaláltuk, legalábbis egy darabig. A felvételeken, koncertek ESP Horizont, Gibson Les Paul Traditional, gitárokat. Hughes and Kettner erősítőt, ENGL ládával, Randall Diablo100-ast Randall ládát használunk. Koncerten a Hughes and Kettner beépített effektjeit, a "száraz" Randall-t, esetleg néha VOX wah-wah pedált. A felvételnél a LINE6 Helix Rackjét. A basszusgitár egy Rickenbacker másolat hangszer még a dobosunk egy gyönyörű Gretch dobot! A dalok többsége egy próbán bedobott ötletből áll össze, ami hetekig formálódik, majd hosszú idő mire elnyeri végső formáját. Addig kamu angol majd utána a legvégén készül el a dal szövege.

Végezetül, de nem utolsó sorban… tervek! 

Nem rég készült el a zenekar első demója a "Légiriadó" ami igazából promó céllal készült. Koncertszervezőknek, fesztiváloknak. Hamarosan az ősszel neki állunk a teljes lemez anyag felvételének, amit reméljük a télre elkészül. Addig is folyamatosan vannak koncertek, amiknek dátuma a honlapon megtekinthető.

WindMill nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert nektek!
Köszönjük.

Galéria:

https://pin.it/yr3w5yzzdhwtrf 

2018. augusztus 1., szerda

Ár István, gitárerősítők




Ár István, gitárerősítők. Amikor valaki belevág a „hand-made” gitárerősítők, ládák tervezésébe, készítésébe, akkor eleve olyan világba lép, ahol már talán az ’50 -es évek óta szinte ikonikus erősítők jelennek meg világszerte. Hogy miért érdekes ez? Egyszerűen azért, mert alapból olyan magasra kell tennie saját magának a mércét, hogy nem innen kezdve nincs kompromisszum, a minőségi munka terén. Ilyen erősítők készülnek Ár István műhelyében.

Szia István, nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. Adott a kérdés… melyek voltak azok az első hatások, melyek a „hand-made” erősítő készítés világába vittek?

Szia, én köszönöm a lehetőséget. Sok évvel ezelőtt kezdődött, amikor gitározni kezdtem, zenekarom lett, próbák, fellépések, amik során igyekeztem „jól szólni”. Ez az akkori cuccaimmal nehéz volt, és mint minden gitáros, kerestem a megfelelő hangzást, míg eljutottam az első csöves fej megvételéig. Mivel nem volt lehetőségem kipróbálni a nagy márkák cuccait, a netes videókra hagyatkozva, kapcsolási rajzokat nézegetve kísérleteztem, akkor még a meglévő erősítőket moddolva, szétbontva. Később jutottam el oda, hogy a „nulláról” építsek meg egy fejet, és még akkor is rengeteg munka, próbálgatás, átalakítás történt, amíg kialakult a kívánt sound, egy egyedi, jól használható „hardverrel” karöltve. Olyan alternatív megoldásokon is dolgozunk, amelyeket még senki nem csinált, de igény lenne rá a gitárosok körében.

Vigyük most egy picit személyesebb irányba a beszélgetést. Kit tisztelhetünk Ár István személyében?


Kazincbarcikán élek és dolgozom (nem erősítő-gyárban, sajnos, 46 éves vagyok, van két gyermekem, ill. a mostani páromnak is van kettő. Egy helyi zenekarban játszom, amennyiben össze tudjuk egyeztetni a próbákat és a fellépéseket. Volt/van pár hobbim, modellezés, számítógépes grafika, ezeknek nagy hasznát veszem az erősítő építésben a tervezéstől a kivitelezésig. A műszerész szakmát autodidakta módon tanulom, van hová fejlődni, szerencsére vannak barátaim, akik ellátnak szaktanáccsal, ha elakadok.

István, a minőség és a kompromisszum mentesség kérdése?

Sokat hallani a sorozatgyártás, a költségcsökkentés káros hatásairól. Nyilván az effajta gyártásnak is van létjogosultsága, hiszen ki kell szolgálni a vásárlók igényeit, nem mindenki szeretne hetekig várni a kiszemelt cuccra, illetve még mindig óriási a márkafüggőség. Az ár is fontos tényező Magyarországon, egy 14 éves gitáros nem engedhet meg magának egy több százezres felszerelést, de ahogy fejlődik, rájön, hogy a minőségi motyóra áldozni kell. Természetesen nagyon sok prémiumerősítő készül sorozatgyártásban, így nekünk is fel kell nőni addig a szintig, sőt néha túl kell teljesíteni, hogy az ismert márkák között labdába rúghassunk. Cserébe az egyéni igények kiszolgálása, a személyes kapcsolat gyártó és felhasználó között, a minden darabra kiterjedő gondosság, minőségi alkatrészek, ezek a mi előnyeink.

Melyek azok a sarokpontok, amikor megálmodsz egy erősítőt? Az intuíció az első vagy kő kemény gyakorlati szempontok jelennek meg először?

Szerintem párhuzamosan kell kezelni a felhasználók igényeit, és az újításokat, mert egy érdekes hangzás vagy megoldás „beüthet” annak is, aki határozott elképzelésekkel rendelkezik. A hang a legfontosabb, de lényeges a kezelhetőség, áttekinthetőség, hogy a leghasználhatóbb legyen színpadi körülmények között. Hagy említsem meg Tóth Szabolcs barátomat és szakmai társamat, együtt veszünk részt a fejlesztésekben. Ő profi zenész, évi több mint 200 alkalommal áll színpadon, így a gyakorlati részek kialakítását valós körülmények ihletik. Rengeteg tesztet készítettünk különféle hangfalakkal, megdöbbentő, mennyire másképp szól ugyanaz a fej más hangszórókkal. Gitárláda gyártással is foglalkozunk, így lehet majd igazán összehangolni a részegységeket.

István, hallottalak gitározni, és csak gratulálni tudok a játékodhoz! Lehet furcsa a kérdés, de mennyire előny a gitártudás az erősítő építéshez?



Köszönöm! Szerintem minden erősítő-építő gitározik valamilyen szinten, nem lehet mindig „leakasztani” egy gitárost, ha valamit módosítunk, átépítünk. Nekem külön előny, hogy ki tudom próbálni zenekarban a készülő terméket, zenei környezetben sokszor mást mutat egy cucc, mint önmagában.

Mennyire befolyásolnak, vagy kell, hogy befolyásoljanak a zenei stílusok, a gitár játékstílusok az erősítő tervezésekben?
Az én erősítőim a tiszta hangzástól a bluesos-rockos vonalig terjednek, nem könnyű olyat építeni, ami minden stílusban a maximumot hozza, de törekszem arra, hogy minél szélesebb hangzásvilág „kitekerhető” legyen egy adott erősítőből. A zenei ízlésem a poptól a progmetálig terjed, mindenhol találok fantasztikus gitárhangzásokat. Úgy szeretném kialakítani az erősítők palettáját, hogy minél több stílus képviselője találjon számára megfelelőt.
 



Végezetül, de messze nem utolsó sorban! Tervek?

Az út elején tartunk, igazából még a márkanév is kérdéses, de a fő irányvonal, a kapcsolástechnika már kialakult. Törekedni kell a minél profibb kivitelezésre kívül-belül, mivel az elektronikai részt, a famunkát és a bőrözést is én csinálom. Folyamatosan keressük a megbízható alkatrész-beszerzési forrásokat. Fontos az egységes megjelenés és a szuper hang. Aztán mehet a népszerűsítés, Interneten, találkozókon, de szívesen odaadom a cuccaimat hozzáértő gitárosoknak tesztelésre, az ő véleményük jó alap a fejlesztéshez, és nagy reklám értékkel bír. A célközönség így természetesen az aktívan koncertező zenészek tábora, ha ők megkedvelik a termékeinket, az igazi visszaigazolás számunkra. Aztán meglátjuk, mit hoz a jövő.

István, nagyon köszönöm a lehetőséget és nagyon sok sikert kívánok neked a Gitarvilagok.com nevében is!

Köszönöm.

A fotókat Zele Tímea készítette.