2021. április 24., szombat

Flowcat Works


Flowcat Works. A duó tipikus példája annak, amikor remek kezekbe kerülnek, a klasszikusok másik nagy párosa, a Gibson gitárok és a Marshall amp. A lelket, a zenét a zenész teszi bele, és ha ezt kiérdemli, akkor ez a páros meghálálja. Instrumentális hard rockzene. Ladocsi Gáborral és Horváth Balázzsal beszélgettem. Kiváló gitárosok, és zeneszerzők! Amikor a hallgató szöveg nélkül is érti, mit szeretnének elmondani…!

Sziasztok, köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást. Számtalan jeles képviselője van a műfajnak, de azt látom, hogy Ti eltaláltátok azt a sávot, ahol nagyon közel tudtok menni a hallgatósághoz. Beszéljünk a Flowcat Works és az instrumentális gitárzene kapcsolatáról!

Ladó: Sziasztok! Ez egy régi történet. Ha visszamegyünk az időben, akkor én Balázzsal először, 2011-ben, azaz pont 10 éve dolgoztam együtt egy első instrumentális zenei alapomon, amit anno a magyarországi Laney gitárversenyre készítettünk el. Azóta én is meg ő is gyűjtögettük a dalvázlatokat ebben a témában és lassan, de beérett a dolog, mert 2020 decemberében úgy döntöttünk, hogy megcsináljuk a Flowcat Works projectet. Illetve nyilván szeretjük mi is ezt a fajta muzsikát hallgatni is.

Balázs: Sziasztok! Decemberben megkeresett Ladó egy instrumentális dala vázlatával, hogy szeretné kidolgozni, felvenni nálam. Addig addig kerestük a hangzást, foglalkoztunk a dallal, hogy azt vettük észre, gyakorlatilag már ketten ötletelgetünk rajta. Így jutottunk el odáig, hogy miért ne csinálhatnánk meg akár ketten?! Ebből jött létre a bemutatkozó dalunk a Flowcat. Aztán tovább is gondoltuk azonnal, hogy lehetne ilyen dalokat készíteni akár vendégzenészek bevonásával is, hisz vannak még dalaink, dalötleteink. Kitaláltuk a nevet hozzá és elkezdünk dolgozni a projecten. Mondhatom, hogy ez az egész hirtelen felindulásból jött létre.

Valójában akkor tudok – jó esetben - dúdolni valamit, ha az dallamos. Letisztult, érthető gitártémákat kapunk a projekttől! Pontos, mint az óramű! Ezek a jellemzők prioritást kapnak? Illetve, melyek azok a „szabályok”, amihez, - vegyük például a zeneszerzést - tartjátok magatokat?

Ladó: Pont ezekhez, amit leírtál! Abban már az elején megegyeztünk Balázzsal, hogy nem a gitárhősködés a lényeg, hanem a mindenki által érthető, élvezhető dalokban gondolkozzunk, ami mellé egy modern dögös megszólalás párosuljon kompromisszumok nélkül.

Balázs: Én mindig úgy szeretnék írni, hangszerelni egy dalt, hogy azt valamiért többször meg akarja hallgatni az, akihez, eljut. Valamilyen hangulatot, érzést kiváltani. De ez nem ennyire tudatos azért. Ahogy Ladó is említette a nagyközönség számára is befogadható, élvezhető dalokban gondolkozunk.

Kikerülhetetlen a zenei hatások szerepe a saját stílus kialakulásában. Melyek voltak azok a zenei műfajok, zenészek melyek hozzájárultak a Flowcat Works saját arculatához?

Ladó: Az én részemről a meghatározó gitárosok Slash, Nuno és Satriani voltak. Aztán szinte mindenkit meghallgattam, aki jól zenél függetlenül attól, hogy milyen hangszeren és milyen stílusban játszik. Nekem az a lényeg, hogy megérintsen a muzsika, mint pl. Prince, Richie Kotzen, Robben Ford, Whitesnake, Paulo Mendonca, Toto, Van Halen, Harem Scarem és sorolhatnám...

Balázs: Nekem sosem voltak igazán idoljaim. Dalok tetszettek inkább. Nyilván hallgattam én is anno nagy gitárosokat, de igyekeztem mindig úgy játszani, hogy ne tudják rám azt mondani, hogy úgy játszol, mint xy. Emlékszem már fiatal koromban is azt hallgattam inkább egy dalban, hogy melyik hangszer, mit játszik, mi az, amitől az a dal tetszik nekem. Ha meg kell említenem pár előadót, sokat hallgattam Stinget, Corrs-t, Nickelback-et, persze Joe Satrianit, Steve Vai-t is… végtelen a sor…

Hogyan álltok a „munkamegosztással”?

Ladó: A dalok valamelyikünk alap ötletéből alakulnak ki. Ezt együtt gyúrjuk, ötletelgetünk, alakítgatjuk a dal végleges formáját majd a hangszerelést közösen alakítjuk ki. Aztán felvételek után Balázshoz kerül át a munka teljes része. A keverést és a masteringet is ő csinálja, én csak, mint külső fül vagyok jelen és véleményezem a végeleges hangzását az adott dalnak.

Balázs: Mindkettőnknek vannak már majdnem „színpadkész” dalai is, ott a szerepeket osztjuk le, hogy ki melyik részt, melyik szólamot játssza. Aztán vannak félkész dalok, dalötletek, amiket együtt dolgozunk ki. Ezeket felvesszük, hallgatgatjuk, ötletelgetünk, variálunk. Aztán mikor mind a ketten rábólintunk, akkor nekiállunk felveszegetni. A dobot összekalapáljuk mi, a basszusgitárt jó barátunk, zenésztársam Hudák Attila játssza fel nekünk. Innen is 1000 köszönet érte!

Nem véletlen utaltam a gitárokra. erősítőkre. Baromi jól szól a Flowcat Works. Beszélnétek a „miért és hogyan” -ról?

Ladó: Köszii! Van bőven gitárunk meg cuccunk, amit az évek során összegyűjtöttünk és kipróbáltunk. De te is tudod, hogy ez soha véget nem érő történet. hahaha… Én alapvetően Fender Telecaster párti vagyok, de rácuppantam a Gibson SG-re mert ugyan az LP volt a gyerekkori kedvencem, de a használatban rájöttem, hogy az nem nekem való. Viszont itt van most az SG és nagyon megtetszett a rövid menzúra és a könnyű keskeny test, illetve a Mini Humbucker is mindig vonzott, mert ebben a 2018-as Special modellben ugye az van. A Marshall az örök kedvenc, de én mostanában a Bogner zászlaját lengetem. hahaha de szigorúan az 1 kábel 1 gitár 1 erősítő hívei vagyunk a felvételeken! Pár butik pedált azért használtunk, de főleg csak boost-olásra.

Balázs: Igyekszünk „hagyományos” módon rögzíteni a dalokat. Gitár, kábel, erősítő, hangfal, mikrofonok… Szerencsére vannak jó hangszereink, erősítőink, és stúdió, ahol a felvételeket meg tudjuk oldani. Nekünk ez a vonal tetszik. Valahogy van egy hangulata az egésznek, lehet ez is hallatszik a felvételeken! Az ötletelgetéseknél, demózgatásoknál egyébként plugin-eket használunk. Én mindegyik hangszerem nagyon szeretem. Mostanában leginkább egy 97-es Gibson Les Paul Classic-ot és egy 1970-es Gibson Les Paul Deluxe-ot használok. A Flowcat dalunkban is ezek szólnak egy Marshall JCM 2000-es fejen és egy szintén Marshall 212-es Origin ládán, amiben a hangszórók Celestion G12-M Greenback hangszórókra lettek cserélve. A láda előtt egy SM57 és egy Sennheiser e906 van letéve… A felvételeknél, keverésnél nem használok semmilyen rendhagyó dolgot. Szeretem azt hangot visszahallani, amit felvettük. Minimálisan korrigálok EQ szinten, ha szükségét érzem, de általában az hallható, amit felveszek.

Ehhez kapcsolódva, mire figyeltetek, mi volt az, ahol nem kötöttetek kompromisszumot a stúdió felvételek során?

Ladó: Egyértelműen a gitárhangzás volt az első és utána a teljes sound is nagyon fontos volt nekünk, hogy üssön, mint az ipari áram! Ezt kb.1 hónapos kisérletezgetés előzte meg amiből, leszűrtűk a tapasztalatokat és így kezdtünk neki a felvételeknek. A másik fontos dolog, hogy a stúdióban való gitározás azért egészen mást kíván meg az embertől, mint az élőben zenélés. Ebben Balázs például nem ismer kompromisszumot! Addig veszünk valamit, amíg nem lesz tökéletes! Semmi nagy titok nincs amúgy a dologban, de erről majd Balázs bővebben nyilatkozik…

Balázs: Én úgy vagyok vele, hogy addig játszatok, vagy játszok fel valamit újra és újra, amíg azt nem mondom, hogy ezt szívesen hallgatnám. Sokaknak az agyára megyek ezzel (ugye, Ladó?), de aztán a végeredménynél általában megkapom, hogy tényleg jobb lett így. Amúgy addig nem adunk ki semmit a kezünk közül, amíg mind a ketten nem mondjuk rá, hogy mehet…

Beszélnétek, nem utolsó sorban… a tervekről!

Ladó: Persze. Szeretnénk ismert gitárosokat megkeresni és belevonni a dalainkba őket és ezt megmutatni a közönségnek. Ez a fő cél, illetve, hogy ha már összejön egy albumnyi dal, akkor azt mindenképpen felrakni a stear-melő oldalakra, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a dalok és maradjon erről a projectről egy lenyomat a zenei világban!

Balázs: Itt csak ismételni tudnám Ladót.

Nagyon köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert a Flowcat Works -nek!

Köszönjük.

 

Kapcsolat:

https://www.facebook.com/flowcatworks

www.ildirider.hu

www.biborszel.com

2021. április 16., péntek

Storm The Studio


Storm The Studio. A bőség zavarában, előbb vagy utóbb, de igényét érzi az ember, hogy találjon valami olyan dallam és szövegvilágot, ami letisztult és érthető. Egyből megjelenhet belül és végre megállhatunk egy kicsit mellette. Fodor Zoltánnal beszélgettem, a Storm The Studio énekesével.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. Hallgatom a dalokat és újra meg újra. Nekem a szövegvilág és a zene döbbenetes együtt állása jött be elsőre. Van bármi titka a zenekarnak, hogy ez a harmónia ennyire működik benne? 

Én köszönöm a megkeresést. Igazán jól esik hallani, ha tetszik, amit csinálunk. A kérdésedre a válasz roppant egyszerű, Hankó Zoltán gitárossal és Újvári Péter dobossal közel 30 éves zenei előadói és dalszerzési kapcsolatunk van. Korábban mi hárman a The Bedlam nevű zenekar tagjai voltunk. Ebben a mostani projektben először Binges Zsolt a Fish! -ből basszusgitáron majd Csányi Szabolcs, aki a Black-Out-ból lehet ismerős, gitáron csatlakozott hozzánk.

… folytathatjuk a Storm The Studio történetével?

Miután 2010-ben kiköltöztem Japánba, igazából felhagytam a zenéléssel, igaz egyszer-egyszer hozzájárultam szövegekkel előző zenekarom a Nomad későbbi dalaihoz. Nem gondoltam rá, hogy újra kellene mikrofont ragadnom. Családomra és itteni életemre koncentráltam. Persze kaptam a barátoktól zenei ötleteket itt-ott. Aztán 2017 környékén egy akkor már 3 év körüli gitártéma beindította a fantáziám, vettem fel rá éneket és elküldtem Judynak (Hankó Zoltán). Ez indította el igazán a projektet, elkezdtünk írni dalokat az interneten oda-vissza küldözgetve, később otthon tartózkodásom alkalmával rögzítettük az éneket. Azután a srácok felvették a hangszereket Szegeden a Miracle Sound Studióban és 2019 márciusában megjelent az album a Grungery Records gondozásában.

Zoli, miután Te Japánban élsz, dolgozol, ha van szituáció, ahol kikerülhetetlen az online kapcsolat, akkor az a Storm The Studio! Beszélnél erről a helyzetről?

Ahogy említettem így tudunk dolgozni, működni és mivel mi ezt még a Covid mizéria előtt kezdtük, egy módon rendhagyó a zenekar.

Azért érdekes ez, mert azt érzem, hogy nagyon együtt van a zenekar! Mintha heti próbák, „csapatépítések” történnének! Ezek szerint, a zene, a zeneszerzés tekintetében helyettesítheti a személyes kapcsolatokat a web?

Igen úgy tűnik. Persze, ahogy említettem 30 éves szoros barátság és együtt zenélés azért ott van a latban. Mi ugyanazokat a zenéket értékeljük nagyjából.

Következik a kérdés, hogy kerültél Japánba? Miért oda, a világ másik oldalára?

Nagyon egyszerű ez is, ide nősültem úgymond.

Zoli, hogyan éli a mindennapokat a Storm The Studio?

Mindenki csinálja, éli a saját életét. Irkálunk dalokat továbbra is online, van, amikor aktívabban, van, amikor nem. Ahogy a helyzet lehetővé teszi. Amikor hazajutok élő fellépéseket is tervezünk. Nem komplikált ügy.

Messze nem utolsó sorban a tervekről! Terv a második album megjelentése.

Jelenleg írjuk a dalokat, „demózgatunk”. Reméljük, hogy év végén vagy jövőre kijöhet. Sajnos, a Covid miatt nem igazán lehet tervezni mást egyelőre, de ezzel nem csak mi vagyunk így most sajnos.

Nagyon köszönöm a beszélgetést és további sikeres működést a Storm The Studionak!

Köszönöm!

FOTÓK: Bobal Photography https://www.facebook.com/bobalphotography/

2021. április 9., péntek

Jockey Jokers


Jockey Jokers. Amikor a média zsúfoltságában már nem történhet csoda. Mindent elsütöttek már, minden megvan, mindent megkap az ember. Ekkor esett be hozzám a „Szabad akarat” és jött a döbbenet. A Jockey Jokers egy olyan disszertációja a rockzenének, ahol bebizonyosodik, hogy mindig jön az „EGY”, aki professzionalitásával, el tud lépni, és olyan pluszt ad nekünk, amiről ma már hajlamosak vagyunk lemondani.

Tisztelettel köszöntöm Horváth Csabát, és Simon Patrikot, a Jockey Jokers énekesét és gitárosát az oldalon. Elképesztő módon össze van rakva a zenekar. Öt ember olyan szerencsés konstellációja, hogy ez tényleg ritkaság. Hogy állt össze a Jockey Jokers?

Csabi - 2015 tavaszán kezdődött minden hivatalosan. Nem hivatalosan természetesen korábbra nyúlnak vissza a zenekar gyökerei. Bandesszal (Tóth András – dob) már a kétezres évek elején zenéltünk együtt néhány projectben, Patrikkal pedig (Simon Patrik – gitár) pedig egy másik miskolci formációban (Kisbót) játszottunk együtt a közel múltban. Már ekkor körvonalazódott bennünk, hogy szeretnénk csinálni valami igazán ütőset, ami kemény, mégis dallamos, és magában hordozza a klasszikus értelemben vett rock and roll feelinget. Úgy érzem, sikerült!
Majd az első év vége felé kilépett a zenekarból egy gitáros és egy basszeros (mindketten magánéleti apropó miatt), és az ő helyüket elfoglaló Muki (Zsarnai Dávid – gitár) és Izzy (Nagy Róbert – basszer) jelentették a végállomást.


Ma már kevés olyan pont van rockzenében, ahol ki lehet törni a klisékből. Sőt, talán az sem biztos, hogy ez szükséges. Amiért a Jockey Jokers ott van a dobogón, az a hangszerelés, a produceri munka. Annyira egyben van a zenekar, hogy ezt tudatos zenei építkezés nélkül nem tudom elképzelni. Jól látom ezt?

Csabi - Lényegében igen! A zenekar koncepciója mindig is az volt, hogy a dalokat a legapróbb részletekre kiterjedően is odafigyelve írjuk meg. Van, amikor két három hangon képesek a gitáros srácok elmolyolni elég komoly időt, de ugyanez Bandesznál is meg van a dobok mögött. Hozzátartozik a történethez, hogy én sem akarok oda dobált rímekből szöveget írni. Talán néha ezért is folyik lassabban a munka nálunk, de nem érezzük úgy, hogy ez hátrány lenne. Nem szeretjük a félmunkát. Továbbá az eddigi stúdió munkálatokat egyaránt a Sunshine Stúdióban készítettük Leonard Sunshine (Mészi) közreműködésével, akit nem csak zenészként, hangmérnökként, de magánemberként is jó barátunknak tartunk. Sokkal könnyebb így dolgozni, és a maximumot is sokkal könnyebb kihozni így a dalokból. Úgy gondolom, ez az állandóság is hozzájárul ahhoz, hogy ennyire egyben van a JJ.


A magabiztos zenei tudás, az sugárzik a zenétekből. Gratulálok. Azt a titkot áruljátok már el, hogy végtelen dögösek a nótáitok, de semmi zenei zsúfoltságot, erőlködést nem érzek. Valószínű, hogy ezért tudnak rögtön közel jönni. Beszélnétek a zeneszerzés szempontrendszereiről?

Csabi - Úgy gondolom, nem állítottunk fel semmilyen szempontrendszert. Minden jön magától. Mindenből annyit pakolunk a dalokba, amennyit elbír, és jónak gondolunk. Nincs olyan, hogy előre meghatározzuk, hogy na akkor ez ilyen nóta lesz, és akkor kell be mindenképp 3 vagy 4 emilyen vagy amolyan rész. Természetesen átbeszéljük dalírás közben, ha valakinek nem tetszik valami, vagy úgy gondolja, túl sok az adott téma. Lehetőség szerint kipróbálunk minden ötletet. Még akkor is, ha négy embernek nem tetszik, és csak az egyikünk erőlködik mellette.

"...úgy gondolom, nem állítottunk fel semmilyen szempontrendszert. Minden jön magától. Mindenből annyit pakolunk a dalokba, amennyit elbír, és jónak gondolunk."

Mivel erősen gitár orientált az oldal, hát következzenek a gitárok. Baromi jól szólnak. Pár mondatban leírnátok a cuccot? Mit, miért és esetleg milyen fejlesztésekben gondolkodtok?

Patrik – Az előző kérdésben nagyjából leírtad a lényeget. Ahogy a zenénk sem, úgy a cucc sincs túlbonyolítva, nincsenek csilli-villi széteffektezett hangszíneink. Az egyszerű, nyers, de annál tökösebb hangzást preferáljuk mindannyian. A klasszikus fej+láda konstrukciót alkalmazzuk a gitároknál és a basszusnál is. Koncerteken és a lemezeken is ugyanazok a gitárok és gitárerősítők hallhatóak: ’84 Marshall JCM800 2203, ’92 Peavey 5150EVH MK1, illetve élőben egy TC Electronic BQ250 bass-fej. A gitárokhoz alapvető külső effektpedálokat használunk: booster/overdrive, wah, EQ és delay. A ládák: 412 Marshall 1960 széria Heritage és G12T-75 szórókkal, és Prolude 410 bass. Gitárokból Thunderbird-öt és Les Paul-okat (Standard, Custom) használunk.


Nagy fejlesztésekben nem gondolkodunk. Sokan próbáltak meggyőzni, hogy váltsunk a fénykorát élő modellezős processzorokra, de mi ezt szeretjük, még ha cipelni is kell. A basszus cucc lesz lecserélve Ampeg SVT szériára, én meg valószínűleg váltok ENGL ládákra (például a Szabad akarat lemezen szól ENGL). Egyébként a jelenlegi cuccal is maximálisan meg vagyunk elégedve mi is és a hallgatóság is. 

Ha már hangszer! Feltételezzünk egy viszonylag minőségi cuccot. Mit tanácsolnátok kezdő gitárosoknak a beállításokat illetően? Próba vagy koncert környezetben?

Patrik – Erre a kérdésre Muki nevében is válaszolok, mert kb. 100%-ig megegyezik a véleményünk. A legfontosabb és tipikus kezdő hiba az orrvérzésig tekert torzítás (ez nem összekeverendő a „high gain” fogalommal) és a közép frekvenciákon vágott hangszín. Ez otthoni környezetben lehet, hogy nagyon jól szól meg „metál”, de próbán vagy koncerten nem állja meg a helyét. A másik fontos dolog az eszközök ismerete. Utána kell járni mi és hogyan működik, mire való pontosan. Próba és koncert beállítások között igazából nagy különbség nincs, ha alapvetően jól van beállítva a cucc. A magas frekvenciákat és a Presence potit (ha van) érdemes a hely adottságaihoz és méretéhez igazítani, de erről sok szakmai fórum van pontos magyarázatokkal. Fontos, hogy érthető legyen a hangzás, és a gitáros is hallja magát normálisan (bármiféle monitorozástól eltekintve), ezért egy jó beállítás kiváltja a hangerő poti végtelenségig való tekergetését. Illetve maga a hangszer. Mindenképp ajánlott hangszerésszel beállíttatni és átnézetni, mert előfordulhat, hogy a rossz beállítás okozza a rossz hangot, mellesleg javul a játékérzet is.


A Jockey Jokers élete a jelenben. Kényszerhelyzet. Hogyan dolgozik ma a zenekar?

Csabi – Nehéz!

Baromi nehéz úgy dolgozni, hogy közben a magánéleted minden pillanatára figyelned kell, hogy megfelelően legyen beosztva a napod, jusson mindenre időd, ne lépd át a korlátokat, ne szegd meg a szabályokat. Fogalmazzunk úgy, hogy erősen próbálkozunk mi is. Amit csak lehet, betartunk. Ennek ellenére megtaláltuk azt az idősávot, amikor heti rendszerességgel belefér az a pár óra, amit együtt tölthetünk és zenélhetünk. Ez mindannyiunkat feltölt kicsit a következő alkalomig.

Végül de nem utolsó sorban! A Jockey Jokers terveiről pár szóban?

Csabi - Az első és legfontosabb, hogy minél hamarabb színpadon legyünk újra. Úgy gondolom, nem csak nálunk, de más zenekaroknál, és a közönségnél is ez élvez prioritást. És ha már ismét koncertezhetünk, akkor mihamarabb szeretnénk az új dalokat is játszani. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy addigra elkészül az első nagylemez, és az eddigi, egyaránt 4-4 számos korongok (Kösz, jól vagyok! Szabad akarat) mellé oda tudjuk tenni a nagy tesót is. Jelenleg még írjuk a dalokat, és azt kell, mondjam, hogy a helyzethez képest egész jól állunk. A várakozási időben szeretnénk egy régebbi számunkat stúdió körülmények között felvenni, és klip formájában megosztani. Határidőket sajnos nem tudunk mondani, de azt megígérhetjük, hogy idejében tájékoztatni fogunk mindenkit.



Nagyon köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert Jockey Jokers!

Köszönjük!

Flowcat Works

Flowcat Works. A duó tipikus példája annak, amikor remek kezekbe kerülnek, a klasszikusok másik nagy párosa, a Gibson gitárok és a Marshall ...