Köszöntelek Téged és a kedves Olvasókat! Ami a zenei mi voltomat illeti, tíz éves koromban ismerkedtem meg a hangszerrel, egy osztálytársamtól kértem kölcsön az évek óta a szekrény tetején porosodó gitárját. Már akkor nagy kedvelője voltam a rockzenének, én tényleg azok közé tartozom, akik maguktól fedezték fel a zene minden apró folyamatát, ellesve és eltanulva a trükköket, persze a későbbiekben nagy segítséget nyújtott a világháló. Emlékszem, hogy az előbb említett hangszert először kerítés drótokkal húroztuk fel és a testvérem egy alkalommal rájött, hogy ha lefogja a húrokat, más hangot ad ki. Az első koncertem basszusgitárosként volt tízen négy évesen Marosvásárhelyen, az akkoriban minden rocker által közkedvelt Black Hole –ban. Mondhatom, hogy az akkori zene iránti lelkesedésem a mai napig megmaradt. A személyes mindennapjaimat tekintve egy gyönyörű kislánnyal büszkélkedhetünk, van egy állandó munkahelyem, bedolgozok grafikai és honlapos munkákban, zenélek, dalokat szerzek……. szóval unalomra nem jut idő.
Zoli, melyek voltak a pályádon a meghatározó állomások, az előrelépések, vagy egyszerűen csak a rossz helyzetek?
Vitathatatlan, és a Hungarica sem kivétel ez alól, igencsak meghatározó, és az sem kétséges, hogy bizonytalan helyzetet hozhat, amikor egy „új” énekes csatlakozik a zenekarhoz. Hogyan vezetett az utad a Hungaricába?
A Székely vérrel felléptünk néhány alkalommal a Hungarica vendégeként, egy nagyon jó barátomnak köszönhetően, aki ajánlotta Mentes Norbinak a zenekart, így kialakult egy baráti viszony.
Kétszer volt szerencsém a színpadon találkozni veled. Meghatározó, és igen nagy hatással bíró személyiséged van. Az nem kérdés azonban, hogy a Hungarica megadja a mai napig is a magyar rockzene színvonalát. Nem tagadom Mentes Norbi gitárjátéka, zenei fantáziája nagyon magasra teszi a mércét! Szóval, Zoli, mennyire kellett rákészülnöd a Hungaricára?
Köszönöm. Az bizonyos, hogy sok mindent megtanultam az elmúlt másfél évben, az ember mindig fejlődik, igyekszik a legkisebb hibákat is kiküszöbölni. Mikor felvetődött a kérdés, Mentes átküldött két dalt, hogy énekeljem fel, emlékszem, hogy még aznap elkészítettem a felvételt és visszaküldtem. Norbi valóban magasra teszi a mércét, nem csak a gitárjátékában, de a Hungarica összességében is.
Megkérdezhetem, hogy a Hungarica mellett más irányú zenei ambíciók is jelen vannak az életedben?
Megkérdezhetem, hogy a Hungarica mellett más irányú zenei ambíciók is jelen vannak az életedben?
Székelyföldről érkeztél. Milyen azonosságot, illetve különbözőséget látsz, és nem kizárólag a zenei kultúránkban, a magyar és a székely életben?
Engedd meg, hogy idézzek egy 1941-ben, Marosvásárhelyen tartott, Székely Nagygyűlésen elhangzott mondatot, melyet harmincezer székely akaratából mondtak ki, és amelyet ma jómagam sem tudnék szebben és igazabbul megfogalmazni: „Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk - vagy valaki csak így emleget minket - ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar!”
Zoli, végezetül. Terveid!
Mikor viszonylag rendben mennek a dolgok, azt szoktam mondani, hogy mindig csak ennyire legyen, és ezt most is elmondhatom. Az életben vannak nehézségek és örömök egyaránt. De mindig van egy cél, amiért érdemes küzdeni, ilyen a gyermek, a család, a haza, az önmegvalósítás….
Engedd meg, hogy nagy tisztelettel megköszönjem a lehetőséget és hozzátenném, hogy ha az életben minden kérdés így lenne feltéve, könnyű lenne a válasz mindenre.
Barátsággal: Fábián Zoltán
Zoli, köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!
Zoli, köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!
Tisztelettel:
Udvardy (Udy) Zsolt
+36/30/226-1017
