A művészetek legnehezebb, de egyben a legszebb feladata is, hogy az emberi érzéseket közvetítsenek, kifejezzenek, és érthetővé tegyenek. Instrumentalitás, instrumentális zene. A fent említett „feladatok” megvalósításának legkiválóbb, de egyben a legnehezebb eszköze is. Levi Fantasy. Mit gondoltok ezekről a gondolatokról?
A zene az egyik legkifejezőbb művészeti forma, azt hiszem. Bár az emberi érzékelésben a főszerep a látásé, mégis valamiért a fülünkön keresztül jön be a szépség igazán. Fura, nem? A hangok közti távolságok, a tempó, a kíséret egyvelege csak egy matematikai képlet, mégis az ember zenének hívja, annak, aminek feltalálója, annak, ami nem zaj, hanem harmónia, egy csoda. A zenész pedig egy közvetítő. Ezek volnánk mi. Örülünk, hogy ezt a szakmát választottuk. Az emberi érzéseket sem lehet biológiával kifejezni, hanem mindez egy felsőbbrendű energia megjelenése az anyagi világban. Minden, ami a fekete és fehér között zajlik, és a lehetőségei végtelenek.
Tisztelettel köszöntelek bennetek az oldalon. A kis bevezető után ismerkedjünk meg a zenekarral!
Pár éve még azt nyilatkoztam, hogy igen nehéz ezt a műfajt minőségben színre vinni.
Sikerült. Persze kicsit többet is kell nyújtani ma már, a világ elindult a performance, mint egy új dimenzió mentén. Nagyon fontos a látvány, legalább annyi melót bele kell tenni, mint a zenébe.
Jó magam megcsináltam a koncert anyag videó kíséretét is és a legtöbb helyen rendelkezésünkre áll projektor is. Zene és Színház egyben, én nagyon élvezem, bár koncert alatt a balkezemmel jobban el vagyok foglalvaJ.
A mai magyar valós, mindennapi hangulat igencsak lehangoló tud lenni. Sajnos, sokan be is állnak ebbe a sorba és rontják, ami amúgy is rossz. A zenei alkotásoknak, azon kívül, hogy kifejezhetnek akár aktuális lelki állapotokat is, de a fő cél, hogy az embereknek boldogságot, reményt, magabiztosságot adjon. Képes erre a Levi Fantasy?
Ez a feladat, ezt kell jól csinálnunk! Azon túl, hogy magunkat mutatjuk a legelőnyösebben, inkább a mondanivaló a lényeges, ami a mainstream-re nem mindig igaz. Nagyon jók a tehetségkutatókon szereplő előadók, csak a győzelmek után jön a nehéz pálya, talpon maradni, ehhez pedig jó dalok kellenek, egy szóval a tartalom, különben könnyen feledésbe merülhetnek ezek a tehetségek és könnyen bedarálhatják őket. Én drukkolok nekik, hisz átéltem a Kárpátiában ezt a reflektorfényt, de ami mögötte van, az nagyon sok munka és stressz és persze öröm is. Azt látom még, hogy eltűnt az arany középút, csak egy szakadékon keresztül jutunk el az Underground-hoz, mint ahogy a gazdasági létformák is eljutottak sajnos, ehhez a választóponthoz. Gazdagok és szegények. A hamisat hisszük jónak, mert nézettsége van,ez egyfajta modern megtévesztés, hadüzenet az emberi psyche-nek. senki nem mondja el, hogy ez csak egy üzlet, ember-eszköz gyártás a média szolgálatában. Túl gyors és intenzív ez az egész, nélkülöz minden individum-tiszteletet, bármennyire is próbálják érzelmesnek és emberközpontúnak eladni.
Mi az underground-hoz tartozunk és hosszú távú, értékigenlő zenét kívánunk megmutatni. Nem kell az egész világnak megfelelni és súlyos, személyiség romboló kompromisszumokat kötni. Amit szeretsz, azt csinálhatod. Nem jellemzik tartalmatlan külsőségek és nem övezi hisztérikus rajongás. Ez az underground. Én igyekszem a videókat ember és természet közelivé tenni, amit a koncerteken láthatunk a háttérben, benne a forrtyongó valósággal, az emberi hozzáadott értékkel és rontással .A végére mindig optimistára sikeredik, mert az Élet maga is egy értékbefogadó létezés . Észre kell venni ezt, mi zenészek megkaptuk ezt a művészet segítségével, és a hozott emóciókkal.
Az instrumentális zene, véleményem szerint, sokkal „nehezebb” műfaj, mint a „megszokott”, hívjuk rockzenének. Nos, azért ez így egy igencsak silány fogalmazás, de érdekelne, hogy hova tudjátok elvinni a Levi Fantasy-t?
Erre mindig azt válaszolom, amit Matild énekes művésznő szokott felhozni ezoterikus tarsolyából, a siker elérése egyfajta szenvedés, ami egy fűszálnak is az, ahhoz, hogy kibújjon a földből. Egy zenekar létrehozása sem volt egyszerű, megtalálni ehhez a lelkiismeretes és jó szakmai tudással rendelkező barátokat. Együtt próbálkozunk, amíg belül rendben mennek a dolgok, addig töretlenül tudjuk venni az akadályokat.
Mivel a hangszerek nyelvét használjátok, ami egy univerzális eszköz, nincs gond a szövegértéssel. A zenét megérteni? Hm… ez legyen egy másik téma majd. Visszatérve, beszéljünk a nemzetközi megjelenés kérdéséről!
Bár, amit most nyújtok át Neked, Udy, az egy énekes lemez, talán kicsit újdonság az előző 3 albumhoz képest.
A legutóbbi lemez, a szimfónikus hatású New World Fantasy után most egy kis popularitásra gondoltam, amolyan slágeres, énekes anyagra (remélem slágerek is lesznekJ) a progresszív mivoltát megőrizve, a földi életünket és a természet harmóniáját hivatott bemutatni, mintegy a „nyolcvan nap alatt a föld körül ” témájú utazás megelevenítésével.
Szintén angol nyelven íródott a szöveg, mégis a zene segítségével minden tisztává válik. Az instrumentális érzésnek van létjogosultsága, ha kifejezően kezeljük a hangszerünket. Olyan, mint egy szép festmény, szobor, film vagy egy épület. A Kreativitás elefántcsontvára, ami bevehetetlen az érték nélküli, gagyi produkciók számára és azokhoz jut el, akik ugyanezt a filozófiát vallják. A világ társadalmai már ébredeznek, a felszínes hazugságok kora egyszer úgy is elbukik. Ez lenne az igazi üzenete a Levi Fantasy zenekarnak is Karácsonyra!
Az új Secret Earth c. albummal és az Ég Gyermekei c. karácsonyi videomelléklettel Kívánunk Mindenkinek Boldog Ünnepeket!
Köszönöm az interjút, és békés, boldog karácsonyt, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok a gitárvilágok.com nevében!
Udvardy Zsolt