Tóth József Ferenc (Citrom), ComeOn R.B.

Tóth József Ferenc (Citrom), ComeOn R.B. Ritkaság, hogy ennyire közvetlen módon, tisztán, közhelymentesen, érthetően jön szembe a rock ’n roll! Igazolva látom magam, hogy érdemes megvárni, érdemes kivárni azt a rockzenét, ami a mai mindent hallok, látok, telefotózott világunkban nagyon ritka, de nagyon odacsap. Gratulálok a ComeOn R.B. cd-hez!

·         „… hidd el testvér, néha még én is álmodom.” Álmodni, álmodozni nem takarja mindig ugyanazt. Valahogy úgy érzem, itt most nem az álmok megvalósítása a kérdés. Nos, induljunk ki a címből… mit szeretne mondani a cím?

Először is köszönjük a CD-vel kapcsolatban leírtakat, nagyon jól esik. Visszatérve a kérdésre, tudod van az az álom, amit éjszaka álmodsz és reggelre talán nem is emlékszel rá. Aztán van olyan, amiről 16-18 évesen álmodsz, és hatvanhárom évesen is él még benned. Hát ez a lemez egy ilyen álom volt számomra és talán az egész zenekar számára is.

·         … de mielőtt tovább haladnánk! Mit kell tudnunk a zenekarról?

1980-tól 90-ig a Stáció, 90-től 2000-ig a Tűzkerék Revival Band tagjaként ismerhetett meg a közönség. Ezután abbahagytam a zenélést, akkor azt gondoltam örökre. 2009-ben fiatal zenészek rávettek, hogy újból színpadra álljak. Megalakítottam ComeOn R. B.-t, amelynek - remélem immár végleges felállása 2019-re alakult ki. A tagok: Reményi Mihály ének, Petrás Attila dob, vele a Stációban már játszottam együtt, Pszota Szilárd basszusgitár, ő felvidéki gyerek, korábban a népszerű Klinika együttes tagja volt, illetve jómagam gitározok. Stílusunkat talán kemény blues-rocknak lehet nevezni, amely a Jimi Hendrix és Radics Béla által megkezdett úton halad tovább.

Rám valahogy sokkal nagyobb hatást gyakorolnak azok zenei produkciók, melyek kézzel foghatók. CD! Nekem még mindig nagyon fontos ez, persze tudom csinálok valamit feltöltöm valahova, nesze. A CD -n rögzített anyag valahol egy befejezés, egy befejezett történet és ettől válik időt állóvá! Nagyszerűvé! A zenekarnak miért volt fontos, hogy megjelenjen ez a CD?

A fiatalabb generációk sajnos nem ismerhetik azt az érzést, amit mi átéltünk amikor egy-egy várva várt nagylemezt, - azt az igazit ami „bakelitből” (vinylből) készült, szép nagy volt, a borítója sok esetben műalkotás számba ment (pl: a Yes, vagy King Crimson Lp-k esetében), és illata volt - kézbe vettünk. Feltettük a lemezjátszóra, hallgattuk a zenét, közben nézegettük olvasgattuk a borítót (én mindig teljes egészében „kiolvastam). A nagylemezt az elejétől a végéig, a zenekar által szerkesztett sorrendben lehetett legjobban élvezni, hiszen sokszor fontos mondanivalót hordozott a dalok „egymásutánisága” is. Ezért akartunk mi is CD-t kiadni, hiszen az valamelyest emlékeztet az igazi nagylemezekre

·         Nagyon jól szól a lemez. Beszélnétek róla, hogy milyen zenei, hangtechnikai koncepciók mentén haladt a munka?

A felvételt is igyekeztünk a régi „recept” szerint elkészíteni. A csapat együtt bevonult a budapesti „Hunor” stúdióba, és hangszerenként, de végig egymást hallgatva, esetleg bírálva-bíztatva készültek a felvételek. Nagy szerencsénkre a zenekar baráti viszonyban van Rozgonyi Péterrel, Magyarország egyik legjobb és legtapasztaltabb hangmérnökével, aki szinte ötödik zenekari tagként irányított minket a felvételek során. A technika részletekről ő tudna nyilatkozni, én csak azt tudom mondani, hogy érzésem szerint a ma létező legjobb berendezések álltak rendelkezésünkre.

·         Nem tagadom, hogy nekem azok a gitárosok állnak közelebb, akik megtudnak állni, hangsúlyozni, és emellett brutál hatásos „riffeket” hozni a hangszeren. Nos… ez a lemez hozza ezt nekem. Gitáros oldalról lenne szó. Hallhatnánk a hangszerekről, erősítőkről? Szóval a „vas”!

Álláspontom szerint a hangszeren a „gitáros szól”, az ő technikája, intonációja, invenciója határozza meg alapvetően a hangzást. Természetesen azért a jó gitár elengedhetetlen az ideális megszólalás kialakításához.   Hogy kicsi visszatérjünk az álmokhoz, hát igen álmodtunk 16 évesen gitárokról is. Mára már egy kis „gitárgyűjtemény” (8 db gitár) tulajdonosa vagyok, ezek közül négyet használtam a felvételek során. A legtöbbet egy Gibson Les Paul Standard szól, amelyet telt hangja rock és blues zene alaphangszerévé tesz. A „hendrixesebb” karakterű nóták esetében egy Fender American Special Stratocastert használok, hiszen a Fenderek hangzása kicsit más, egyesek szerint még jobb is mint a Gibsonoké. Én úgy oldom föl ezt a vitát, hogy mind a kettőn játszom. Megszólal még egy 79-es évjáratú Ibanez Artist is (Voltam vándor) amely az első professzionális gitárom volt. Végezetül úgy gondoltam, hogy a ZZ Top féle Blue Jean Blues-hoz (Néha még én is álmodom) egy Epiphone BB King Lucille illik legjobban. A tökéletes hangzáshoz ma már szinte mindenki effekt pedálokat használ, én egy Boss ME 80-asra szavaztam, egy Cry Baby Hendrix Wah pedállal kiegészítve. És hogy az egész tényleg megszólaljon, arról egy csöves Marshall MA 100-as combo gondoskodik.

·         Nem lehet kikerülni a kérdést. A fertőzésveszély adta szükséghelyzet hogyan befolyásolta a zenekar működését?

Nagyon megnehezítette a munkánkat. A basszusgitárosunk, mint már említettem felvidéki srác. Szlovákiában, az Esztergommal szemközti Párkányban lakik, ahonnan hosszú hónapokig szinte lehetetlen volt átjönni, így próbálni sem tudtunk. Fellépésünk is csak elvétve volt az elmúlt időszakban, pedig a koncertek éltetik a zenekart.

·         Közel a jövő év! Hm… a fogadalmakról nem kérdezek… elég a magamét rendbe tennem…! Hallhatnánk a ComeOn R.B. terveiről? Tudom, komoly a bizonytalanság faktor, de az élet remélem nem áll meg!

Amint a járványhelyzet engedi szeretnénk a CD anyagát minél több helyen élőben is bemutatni. Két helyszín már le van beszélve – Budapesten a Rock-múzeumba, illetve az esztergomi Sportalsóba, - de az időpont még nincs meghatározva, azt a járvány alakulásától tesszük függővé. Mindenesetre ne felejtsük: „a Rock örök és elpusztíthatatlan”.

Józsi nagyon köszönöm a beszélgetést, nagyon sok sikert a zenekarnak és nagyon boldog, békés Karácsonyt kívánok!!

Köszönjük és kellemes Ünnepeket kívánok az egész zenekar nevében!

Thom Caterpillar, Caterpillar, Vienna

Thom  Caterpillar, Caterpillar, Vienna. Thom, I congratulate you on » Heroes Tonight« which is really cool music. I might think that in this genre there is no surprise. The song performed by Ava Katara is super and it is your virtuosity in playing the guitar which gives the song an outstanding and perfect frame.

We can face loads of good guitar players on the Net but only few of them have such qualities like you have – talent, knowledge and sensing on melody.

Let’s talk about your carrier. How did it start? What motivation did you have to take up playing the guitar?

First of all I would like to thank you very much for the invitation to this interview, and for the kind introduction, I honestly appreciate this.

It all started at the age of 5 when I heard a rock song from the 70s on television „Dizzy on the rocks”. I immidiately liked the sound of the overdriven electric guitar. After learning flute and piano in my childhood, I started playing guitar at the age of 12, and since then I have been living for this instrument. Playing guitar was never a plan or a decision, I just had to.

Thom, how did you form your own style? I’m really wondering what genres could have influenced you to find your own way.

In my mind I always have been developing a soundtrack to my thoughts, feelings and dreams. It is my way to remember things and to process experiences. The search for the sound which expressed my feelings best automatically formed my style. The genres which built the basement were rock music, movie soundtracks and classical music.

Could you mention some musicians , guitar players who have made a strong impression on your  »guitarworld« ?

One of my most important influences is Ennio Morricone. I learned a lot from his dramatical way of composing, the unique use of punctual low volume to emphasize and also his uninhibited way of combining music genres and sounds. The second influence comes from classical music, above all Vivaldi, Dvorak and Richard Strauss. And then of course other guitar players: Yngwie Malmsteen, George Lynch, Paul Gilbert, Zakk Wylde, Greg Howe and Brian May.

What were the main mile posts in your life that led to the birth of Caterpillar?

I have always been playing in bands, but due to several reasons writing songs was not possible in these constellations. Therefore over the years a lot of song material piled up in my mind. Last year I left the then current band and started to write down those songs. At the same time Ava and I watched one of our favourite tv series which featured a ballad version of the old rock classic from the band Pixies „Where is my Mind”. We liked that so much that we sponaneously decided to try this on our own and recorded it the same night. As the cooperation worked out very well, we did some more songs, and soon started writing our own songs together. One thing led to another, and at the beginning of 2021 we decided to work together as a band.

Ava Katara is an excellent singer. Would you say some words about her and your common job?

I think she has an absolutely amazing voice, and in addition to that, the way she sings is enormously inspring to me. She is also not the typical rock singer, which perfectly matches with my intention to write songs without any stereotyped thinking. She is the first singer I ever worked with who makes me just listen and forget about the guitar solo in the middle of the song. This means a lot, because the time before Caterpillar I was so guitar-focussed that a song was only a kind of framework around the the guitar solo.

Inevitable to have some words about guitars,effects,amplifiers. Please share us everything we need to know abot your stuff.

I have to answer this question with a common cliche, but I honestly think it is the wonderful and simultaneously unconvenient truth: the sound comes from your heart. And especially in rock music also from your balls. Period. Give Zakk Wylde a cheap beginners electric guitar set, and he will rock like hell. If you play always with a technical and theoretical attitude, it will never touch the listener. You have to feel the music. I once had the honor to meet the most famous opera singer of all times, Placido Domingo. When he talked with me about a funny part of an opera, he was laughing. And when he talked about a sad part of the story, his voice trembled, and tears came to his eyes. This is how music is made. With the guts to meet ones own feelings so boundless that you can’t fight crying in public by just telling the story of an opera you have already sung countless times.

To talk about the technical part: for me the gear which I hold in my hands is most important. At the moment I mainly play a Jackson Soloist, and I prefer low gain sounds, also for really heavy music. Cranking up the gain somehow hides mistakes, but the result is nevertheless not convincing. One of the most important parts of the equipment is the right pick, because it is the part of gear which brings the movement of my right hand to the strings. I exclusively play Dunlop Prime Tone picks, I really like the way they feel.

All other parts are not that important for me, but I definitely prefer a simple but high quality set up. In addition to all that for live performances reliabilty of the gear is a must. The best sound of the world is worthless when a part of your equipment has a tendency to break easily in a life situation.

Could you tell us about the situation in Austria. I mean something like  rockmusic-Covid-19-festivals-Wien.

I have to admit that I hardly know anything about Covid-festivals, because I am in the very lucky situation that at the moment the Covid-situation does not influence my life as a musician. I left the last band I was playing with in 2020 at the beginning of the Covid crisis, with the goal to write songs. The songwriting process will last until the end of 2021, which means that playing life will not be a topic before 2022, and hopefully in 2022 live concerts will be possible again. But the whole life music industry lost a lot of money, which probably will have an impact on bands for years.

Finally, let us know what you’re going to do. What are you planning for the future?

At the end of 2021 we will have enough songs to go on tour, so we will hit the road next year. I also write guitar instrumentals, but I do not plan to play them live. It may sound weird, but this is a project that I do in my free time to relax.

Thank you very much!     

Healin’ Scars: Kiút a pokolból

Végtelen sok helyzet van, ami maga a pokol, és végtelen sok út van, ami kivezethet belőle. A Healin’ Scars megtalálta ezek közül azt, amelyik mindannyiunknak megmutathatja a kivezető utat, ha a pokolban érezzük magunk! Egy olyan vegytiszta rockzenét hozott a zenekar, ahol nem kell tartanunk elvont, a „…fene sem tudja hogyan értelmezzem” szövegvilágtól! Be kell ülni egy kocsiba elindulni teljesen mindegy hova, és közben menjen a „Kiút a pokolból”! Hiányoznak a világból ezek a tiszta produkciók! Köszönet a Healin’ Scars -nak!

Még valami, szenzációs a videó szerkesztése és grafikája!   

„Ismét új dal a budapesti Healin’ Scars-tól! A zenekar június 24-én 20h-kor teszi közzé legújabb szerzeményét, melynek címe talán nem is lehetne aktuálisabb: Kiút a pokolból. A 2017-ben alakult banda a bemutatkozó „Tűzszünet EP” megjelentetése után idén már második dalát mutatja be. Legutóbb egy hangulatos rock balladát lehetett hallani tőlük, ezúttal pedig egy lendületesebb szerzeménnyel ismerkedhetünk meg.”

Healin’ Scars

Facebook: https://www.facebook.com/healinscarsband/photos/?ref=page_internal

YouTube: https://www.youtube.com/channel/UCFxqLNRK20Dh5ww2zlMA-tg

Udvardy Zsolt

Rocker Rádió

Rocker Rádió! A „web” meghozta a nagyon sokat, nagyon jót és beöntötte a nagyon sokat és azt is, ami nagyon nem. Nem tagadom, hogy nálam sokáig háttérbe szorult a rádiózás. Azonban manapság már ez a meghatározó médium a mindennapjaimban. A ROCKER RÁDIÓ az, ahol egész nap olyan zenei válogatás fogható, amit „önerőből” az életben nem hoztam volna össze! Olyan döbbenetes erővel jön az ember felé az igényes rockzene, hogy elképesztő! A ROCKER RÁDIÓ alapítóival Kalácska Gáborral és Thuróczy Richarddal beszélgettem.

Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást. Nem kezdhetem mással! Beszélnétek a ROCKER RÁDIÓ születéséről?

KG: Szia és köszönjük az érdeklődést. 2019-ben indult a rádió, mégpedig a Rock FM elhallgatása utáni napon. Ahhoz is volt közünk, én voltam annak a rádiónak az alapító programigazgatója, hogy mást ne mondjak. Így mikor láttuk, hogy ott sajnos véget ér a műsor hamarosan, három hét alatt összeraktuk a Rocker Rádiót.

TR: Egy szomorú apropó okán került a Rock FM-be, ahol az utolsó időszakban segítettem a lelkileg és fizikailag is kimerült kollégákat, elsősorban abban, hogy szabadságra tudjanak menni. Ott teljesen nyilvánvaló lett a számomra, hogy Magyarország a rockzenének szüksége van rádióra, ezért is kaptunk bele a Rocker Rádióba.

Gratulálok a műsor szerkesztéshez! Milyen szempontok alapján válogattok, a „net” adta végtelen zenei kínáltból? Szerintem, majdnem nehezebb dolog, mint amikor szűkében voltunk a hanghordozóknak!

KG: Köszönjük szépen. Folyamatosan bővül a repertoár, igaziból csak vétózunk olyan daloknál, amik nem férnek bele a stílusba. (hard rock / metal) Kialakítottunk egy óraszerkezetet, ahol minden típusú zenének megtaláltuk a helyét. Ezt töltögetjük, így igazán változatos tud maradni a zene.

TR: Na, ehhez Gábor ért, különösen ebben a műfajban. Annyi hasznom talán van, hogy nekem néha feltűnnek olyan hallgatói szempontok is, ami segíthet abban, hogy a nem igazán kemény arcok is, akik ettől még ugyanúgy szeretik a rockzenét is, kifejezetten vonzónak találják a Rocker Rádiót, amikor ilyen zenére vágynak. 

El nem tudom képzelni melyek azok a sarokpontok, melyeket mindenképp figyelembe kell venni ahhoz, ha valaki egy „on-line” rádiót szeretne alapítani! Nálatok melyek voltak ezek?

KG: Ennek a különlegessége az volt, hogy a Rock FM zenei összeállítása miatt én személy szerint is kaptam nagyon sok kritikát. Bár sok szabálynak kellett megfelelni ott, a hallgatót (teljesen jogosan) ez nem igazán érdekli amikor olyan dalt hall, ami neki nem tetszik. Így személy szerint az volt a motivációm, hogy megmutassam szerintem milyen egy rock / metal rádió, ha nem kell kompromisszumokat kötni a zenében.

TR: A legfontosabb, hogy olyan dologgal foglalkozz, amire igény van. A rock- és metalzenére pedig igencsak van. Pont olyan közönség, mint bármely más, az ő munkájuk és pénzük is ugyanannyit ér, ezért úgy a hirdetőknek, mint mindenkinek, aki közölni szeretne valamit, a rock- és metalzenét szerető emberekre is gondolniuk kell.

Bocs, hogy nem ezt a kérdést tettem előre. Következzenek az alapítók. Ismerkedjünk meg Kalácska Gáborral és Thuróczy Richarddal!

KG: 1994 óta rádiózom, a legkisebb vidéki rádióktól a legnagyobb országosokig mindenhol dolgoztam és zenéltem is rockzenét persze. Most meg összejött a kettő.

TR: 14 éves korom óta, tehát idén 20 éve rádiózom. Gáborral több helyen is dolgoztunk együtt, Magyarországon kívül pedig kelet európai rádiókban is tapaszlatot szereztem. Ja, egyébként én is foglalkozom zenével, igaz, nem rockzenét készítek.

Ha nem titok, milyen technikai feltételei vannak a stabil működésnek?

KG: Nem kell nagy titkokra gondolni, inkább úgy mondanám, hogy speciális feltételek mellett működik jól egy online rádió. Ezeket kell kitapasztalni, és persze biztosítani, hogy a műsor soha ne álljon meg. Vagy legalábbis nagyon ritkán. 

TR: Az például fontos, hogy az, akinél a szerver van, ne azzal vegye fel a telefont, hogy ő most nem tudja újraindítani, mert éppen lement a boltba. Ez az első hónapok egyikében velünk megtörtént. Sajnos, sokszor elfelejtjük, hogy Magyarországon élünk, ahol a szolgáltatásból a „szolg” része zavarja a népeket. Ezért amit csak lehet, igyekszünk saját magunk megoldani. 

Feltételezem a hallgatottságot nektek is növelni kell. Milyen koncepciókat fog követni a rádió, mondjuk, ha enyhülnek a vírushelyzet megszorításai? Ha ez egyáltalán szempont?

KG: Nagyon sok tervünk van, szeretnénk a külföld felé is nyitni többek között. De most tényleg az a legfontosabb, hogy a zenei világ újra élni kezdjen, mert addig minden csak vegetál.

TR: Ugyanakkor a számok kergetése is talán alábbhagy ebben az eljövendő szép új világban, ezért bízunk abban, hogy azok az egyáltalán nem csekély számok, amiket a Rocker Rádió - https://rockerradio.online/ - produkál, a továbbiakban is értékesek lesznek azoknak, akik nem folyamatosan növekvő és irreális adatokat keresnek, hanem valódi embereket a számok mögött.

Nagyon köszönöm a beszélgetést! Nagyon sok sikert a munkátokhoz!

Köszönjük!

Flowcat Works

Flowcat Works. A duó tipikus példája annak, amikor remek kezekbe kerülnek, a klasszikusok másik nagy párosa, a Gibson gitárok és a Marshall amp. A lelket, a zenét a zenész teszi bele, és ha ezt kiérdemli, akkor ez a páros meghálálja. Instrumentális hard rockzene. Ladocsi Gáborral és Horváth Balázzsal beszélgettem. Kiváló gitárosok, és zeneszerzők! Amikor a hallgató szöveg nélkül is érti, mit szeretnének elmondani…!

Sziasztok, köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást. Számtalan jeles képviselője van a műfajnak, de azt látom, hogy Ti eltaláltátok azt a sávot, ahol nagyon közel tudtok menni a hallgatósághoz. Beszéljünk a Flowcat Works és az instrumentális gitárzene kapcsolatáról!

Ladó: Sziasztok! Ez egy régi történet. Ha visszamegyünk az időben, akkor én Balázzsal először, 2011-ben, azaz pont 10 éve dolgoztam együtt egy első instrumentális zenei alapomon, amit anno a magyarországi Laney gitárversenyre készítettünk el. Azóta én is meg ő is gyűjtögettük a dalvázlatokat ebben a témában és lassan, de beérett a dolog, mert 2020 decemberében úgy döntöttünk, hogy megcsináljuk a Flowcat Works projectet. Illetve nyilván szeretjük mi is ezt a fajta muzsikát hallgatni is.

Balázs: Sziasztok! Decemberben megkeresett Ladó egy instrumentális dala vázlatával, hogy szeretné kidolgozni, felvenni nálam. Addig addig kerestük a hangzást, foglalkoztunk a dallal, hogy azt vettük észre, gyakorlatilag már ketten ötletelgetünk rajta. Így jutottunk el odáig, hogy miért ne csinálhatnánk meg akár ketten?! Ebből jött létre a bemutatkozó dalunk a Flowcat. Aztán tovább is gondoltuk azonnal, hogy lehetne ilyen dalokat készíteni akár vendégzenészek bevonásával is, hisz vannak még dalaink, dalötleteink. Kitaláltuk a nevet hozzá és elkezdünk dolgozni a projecten. Mondhatom, hogy ez az egész hirtelen felindulásból jött létre.

Valójában akkor tudok – jó esetben - dúdolni valamit, ha az dallamos. Letisztult, érthető gitártémákat kapunk a projekttől! Pontos, mint az óramű! Ezek a jellemzők prioritást kapnak? Illetve, melyek azok a „szabályok”, amihez, - vegyük például a zeneszerzést - tartjátok magatokat?

Ladó: Pont ezekhez, amit leírtál! Abban már az elején megegyeztünk Balázzsal, hogy nem a gitárhősködés a lényeg, hanem a mindenki által érthető, élvezhető dalokban gondolkozzunk, ami mellé egy modern dögös megszólalás párosuljon kompromisszumok nélkül.

Balázs: Én mindig úgy szeretnék írni, hangszerelni egy dalt, hogy azt valamiért többször meg akarja hallgatni az, akihez, eljut. Valamilyen hangulatot, érzést kiváltani. De ez nem ennyire tudatos azért. Ahogy Ladó is említette a nagyközönség számára is befogadható, élvezhető dalokban gondolkozunk.

Kikerülhetetlen a zenei hatások szerepe a saját stílus kialakulásában. Melyek voltak azok a zenei műfajok, zenészek melyek hozzájárultak a Flowcat Works saját arculatához?

Ladó: Az én részemről a meghatározó gitárosok Slash, Nuno és Satriani voltak. Aztán szinte mindenkit meghallgattam, aki jól zenél függetlenül attól, hogy milyen hangszeren és milyen stílusban játszik. Nekem az a lényeg, hogy megérintsen a muzsika, mint pl. Prince, Richie Kotzen, Robben Ford, Whitesnake, Paulo Mendonca, Toto, Van Halen, Harem Scarem és sorolhatnám...

Balázs: Nekem sosem voltak igazán idoljaim. Dalok tetszettek inkább. Nyilván hallgattam én is anno nagy gitárosokat, de igyekeztem mindig úgy játszani, hogy ne tudják rám azt mondani, hogy úgy játszol, mint xy. Emlékszem már fiatal koromban is azt hallgattam inkább egy dalban, hogy melyik hangszer, mit játszik, mi az, amitől az a dal tetszik nekem. Ha meg kell említenem pár előadót, sokat hallgattam Stinget, Corrs-t, Nickelback-et, persze Joe Satrianit, Steve Vai-t is… végtelen a sor…

Hogyan álltok a „munkamegosztással”?

Ladó: A dalok valamelyikünk alap ötletéből alakulnak ki. Ezt együtt gyúrjuk, ötletelgetünk, alakítgatjuk a dal végleges formáját majd a hangszerelést közösen alakítjuk ki. Aztán felvételek után Balázshoz kerül át a munka teljes része. A keverést és a masteringet is ő csinálja, én csak, mint külső fül vagyok jelen és véleményezem a végeleges hangzását az adott dalnak.

Balázs: Mindkettőnknek vannak már majdnem „színpadkész” dalai is, ott a szerepeket osztjuk le, hogy ki melyik részt, melyik szólamot játssza. Aztán vannak félkész dalok, dalötletek, amiket együtt dolgozunk ki. Ezeket felvesszük, hallgatgatjuk, ötletelgetünk, variálunk. Aztán mikor mind a ketten rábólintunk, akkor nekiállunk felveszegetni. A dobot összekalapáljuk mi, a basszusgitárt jó barátunk, zenésztársam Hudák Attila játssza fel nekünk. Innen is 1000 köszönet érte!

Nem véletlen utaltam a gitárokra. erősítőkre. Baromi jól szól a Flowcat Works. Beszélnétek a „miért és hogyan” -ról?

Ladó: Köszii! Van bőven gitárunk meg cuccunk, amit az évek során összegyűjtöttünk és kipróbáltunk. De te is tudod, hogy ez soha véget nem érő történet. hahaha… Én alapvetően Fender Telecaster párti vagyok, de rácuppantam a Gibson SG-re mert ugyan az LP volt a gyerekkori kedvencem, de a használatban rájöttem, hogy az nem nekem való. Viszont itt van most az SG és nagyon megtetszett a rövid menzúra és a könnyű keskeny test, illetve a Mini Humbucker is mindig vonzott, mert ebben a 2018-as Special modellben ugye az van. A Marshall az örök kedvenc, de én mostanában a Bogner zászlaját lengetem. hahaha de szigorúan az 1 kábel 1 gitár 1 erősítő hívei vagyunk a felvételeken! Pár butik pedált azért használtunk, de főleg csak boost-olásra.

Balázs: Igyekszünk „hagyományos” módon rögzíteni a dalokat. Gitár, kábel, erősítő, hangfal, mikrofonok… Szerencsére vannak jó hangszereink, erősítőink, és stúdió, ahol a felvételeket meg tudjuk oldani. Nekünk ez a vonal tetszik. Valahogy van egy hangulata az egésznek, lehet ez is hallatszik a felvételeken! Az ötletelgetéseknél, demózgatásoknál egyébként plugin-eket használunk. Én mindegyik hangszerem nagyon szeretem. Mostanában leginkább egy 97-es Gibson Les Paul Classic-ot és egy 1970-es Gibson Les Paul Deluxe-ot használok. A Flowcat dalunkban is ezek szólnak egy Marshall JCM 2000-es fejen és egy szintén Marshall 212-es Origin ládán, amiben a hangszórók Celestion G12-M Greenback hangszórókra lettek cserélve. A láda előtt egy SM57 és egy Sennheiser e906 van letéve… A felvételeknél, keverésnél nem használok semmilyen rendhagyó dolgot. Szeretem azt hangot visszahallani, amit felvettük. Minimálisan korrigálok EQ szinten, ha szükségét érzem, de általában az hallható, amit felveszek.

Ehhez kapcsolódva, mire figyeltetek, mi volt az, ahol nem kötöttetek kompromisszumot a stúdió felvételek során?

Ladó: Egyértelműen a gitárhangzás volt az első és utána a teljes sound is nagyon fontos volt nekünk, hogy üssön, mint az ipari áram! Ezt kb.1 hónapos kisérletezgetés előzte meg amiből, leszűrtűk a tapasztalatokat és így kezdtünk neki a felvételeknek. A másik fontos dolog, hogy a stúdióban való gitározás azért egészen mást kíván meg az embertől, mint az élőben zenélés. Ebben Balázs például nem ismer kompromisszumot! Addig veszünk valamit, amíg nem lesz tökéletes! Semmi nagy titok nincs amúgy a dologban, de erről majd Balázs bővebben nyilatkozik…

Balázs: Én úgy vagyok vele, hogy addig játszatok, vagy játszok fel valamit újra és újra, amíg azt nem mondom, hogy ezt szívesen hallgatnám. Sokaknak az agyára megyek ezzel (ugye, Ladó?), de aztán a végeredménynél általában megkapom, hogy tényleg jobb lett így. Amúgy addig nem adunk ki semmit a kezünk közül, amíg mind a ketten nem mondjuk rá, hogy mehet…

Beszélnétek, nem utolsó sorban… a tervekről!

Ladó: Persze. Szeretnénk ismert gitárosokat megkeresni és belevonni a dalainkba őket és ezt megmutatni a közönségnek. Ez a fő cél, illetve, hogy ha már összejön egy albumnyi dal, akkor azt mindenképpen felrakni a stear-melő oldalakra, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a dalok és maradjon erről a projectről egy lenyomat a zenei világban!

Balázs: Itt csak ismételni tudnám Ladót.

Nagyon köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert a Flowcat Works -nek!

Köszönjük.

 

Kapcsolat:

https://www.facebook.com/flowcatworks

www.ildirider.hu

www.biborszel.com

Storm The Studio

Storm The Studio. A bőség zavarában, előbb vagy utóbb, de igényét érzi az ember, hogy találjon valami olyan dallam és szövegvilágot, ami letisztult és érthető. Egyből megjelenhet belül és végre megállhatunk egy kicsit mellette. Fodor Zoltánnal beszélgettem, a Storm The Studio énekesével.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. Hallgatom a dalokat és újra meg újra. Nekem a szövegvilág és a zene döbbenetes együtt állása jött be elsőre. Van bármi titka a zenekarnak, hogy ez a harmónia ennyire működik benne? 

Én köszönöm a megkeresést. Igazán jól esik hallani, ha tetszik, amit csinálunk. A kérdésedre a válasz roppant egyszerű, Hankó Zoltán gitárossal és Újvári Péter dobossal közel 30 éves zenei előadói és dalszerzési kapcsolatunk van. Korábban mi hárman a The Bedlam nevű zenekar tagjai voltunk. Ebben a mostani projektben először Binges Zsolt a Fish! -ből basszusgitáron majd Csányi Szabolcs, aki a Black-Out-ból lehet ismerős, gitáron csatlakozott hozzánk.

… folytathatjuk a Storm The Studio történetével?

Miután 2010-ben kiköltöztem Japánba, igazából felhagytam a zenéléssel, igaz egyszer-egyszer hozzájárultam szövegekkel előző zenekarom a Nomad későbbi dalaihoz. Nem gondoltam rá, hogy újra kellene mikrofont ragadnom. Családomra és itteni életemre koncentráltam. Persze kaptam a barátoktól zenei ötleteket itt-ott. Aztán 2017 környékén egy akkor már 3 év körüli gitártéma beindította a fantáziám, vettem fel rá éneket és elküldtem Judynak (Hankó Zoltán). Ez indította el igazán a projektet, elkezdtünk írni dalokat az interneten oda-vissza küldözgetve, később otthon tartózkodásom alkalmával rögzítettük az éneket. Azután a srácok felvették a hangszereket Szegeden a Miracle Sound Studióban és 2019 márciusában megjelent az album a Grungery Records gondozásában.

Zoli, miután Te Japánban élsz, dolgozol, ha van szituáció, ahol kikerülhetetlen az online kapcsolat, akkor az a Storm The Studio! Beszélnél erről a helyzetről?

Ahogy említettem így tudunk dolgozni, működni és mivel mi ezt még a Covid mizéria előtt kezdtük, egy módon rendhagyó a zenekar.

Azért érdekes ez, mert azt érzem, hogy nagyon együtt van a zenekar! Mintha heti próbák, „csapatépítések” történnének! Ezek szerint, a zene, a zeneszerzés tekintetében helyettesítheti a személyes kapcsolatokat a web?

Igen úgy tűnik. Persze, ahogy említettem 30 éves szoros barátság és együtt zenélés azért ott van a latban. Mi ugyanazokat a zenéket értékeljük nagyjából.

Következik a kérdés, hogy kerültél Japánba? Miért oda, a világ másik oldalára?

Nagyon egyszerű ez is, ide nősültem úgymond.

Zoli, hogyan éli a mindennapokat a Storm The Studio?

Mindenki csinálja, éli a saját életét. Irkálunk dalokat továbbra is online, van, amikor aktívabban, van, amikor nem. Ahogy a helyzet lehetővé teszi. Amikor hazajutok élő fellépéseket is tervezünk. Nem komplikált ügy.

Messze nem utolsó sorban a tervekről! Terv a második album megjelentése.

Jelenleg írjuk a dalokat, „demózgatunk”. Reméljük, hogy év végén vagy jövőre kijöhet. Sajnos, a Covid miatt nem igazán lehet tervezni mást egyelőre, de ezzel nem csak mi vagyunk így most sajnos.

Nagyon köszönöm a beszélgetést és további sikeres működést a Storm The Studionak!

Köszönöm!

FOTÓK: Bobal Photography https://www.facebook.com/bobalphotography/

Jockey Jokers

Jockey Jokers. Amikor a média zsúfoltságában már nem történhet csoda. Mindent elsütöttek már, minden megvan, mindent megkap az ember. Ekkor esett be hozzám a „Szabad akarat” és jött a döbbenet. A Jockey Jokers egy olyan disszertációja a rockzenének, ahol bebizonyosodik, hogy mindig jön az „EGY”, aki professzionalitásával, el tud lépni, és olyan pluszt ad nekünk, amiről ma már hajlamosak vagyunk lemondani.

Tisztelettel köszöntöm Horváth Csabát, és Simon Patrikot, a Jockey Jokers énekesét és gitárosát az oldalon. Elképesztő módon össze van rakva a zenekar. Öt ember olyan szerencsés konstellációja, hogy ez tényleg ritkaság. Hogy állt össze a Jockey Jokers?

Csabi - 2015 tavaszán kezdődött minden hivatalosan. Nem hivatalosan természetesen korábbra nyúlnak vissza a zenekar gyökerei. Bandesszal (Tóth András – dob) már a kétezres évek elején zenéltünk együtt néhány projectben, Patrikkal pedig (Simon Patrik – gitár) pedig egy másik miskolci formációban (Kisbót) játszottunk együtt a közel múltban. Már ekkor körvonalazódott bennünk, hogy szeretnénk csinálni valami igazán ütőset, ami kemény, mégis dallamos, és magában hordozza a klasszikus értelemben vett rock and roll feelinget. Úgy érzem, sikerült!
Majd az első év vége felé kilépett a zenekarból egy gitáros és egy basszeros (mindketten magánéleti apropó miatt), és az ő helyüket elfoglaló Muki (Zsarnai Dávid – gitár) és Izzy (Nagy Róbert – basszer) jelentették a végállomást.

Ma már kevés olyan pont van rockzenében, ahol ki lehet törni a klisékből. Sőt, talán az sem biztos, hogy ez szükséges. Amiért a Jockey Jokers ott van a dobogón, az a hangszerelés, a produceri munka. Annyira egyben van a zenekar, hogy ezt tudatos zenei építkezés nélkül nem tudom elképzelni. Jól látom ezt?

Csabi - Lényegében igen! A zenekar koncepciója mindig is az volt, hogy a dalokat a legapróbb részletekre kiterjedően is odafigyelve írjuk meg. Van, amikor két három hangon képesek a gitáros srácok elmolyolni elég komoly időt, de ugyanez Bandesznál is meg van a dobok mögött. Hozzátartozik a történethez, hogy én sem akarok oda dobált rímekből szöveget írni. Talán néha ezért is folyik lassabban a munka nálunk, de nem érezzük úgy, hogy ez hátrány lenne. Nem szeretjük a félmunkát. Továbbá az eddigi stúdió munkálatokat egyaránt a Sunshine Stúdióban készítettük Leonard Sunshine (Mészi) közreműködésével, akit nem csak zenészként, hangmérnökként, de magánemberként is jó barátunknak tartunk. Sokkal könnyebb így dolgozni, és a maximumot is sokkal könnyebb kihozni így a dalokból. Úgy gondolom, ez az állandóság is hozzájárul ahhoz, hogy ennyire egyben van a JJ.

A magabiztos zenei tudás, az sugárzik a zenétekből. Gratulálok. Azt a titkot áruljátok már el, hogy végtelen dögösek a nótáitok, de semmi zenei zsúfoltságot, erőlködést nem érzek. Valószínű, hogy ezért tudnak rögtön közel jönni. Beszélnétek a zeneszerzés szempontrendszereiről?

Csabi - Úgy gondolom, nem állítottunk fel semmilyen szempontrendszert. Minden jön magától. Mindenből annyit pakolunk a dalokba, amennyit elbír, és jónak gondolunk. Nincs olyan, hogy előre meghatározzuk, hogy na akkor ez ilyen nóta lesz, és akkor kell be mindenképp 3 vagy 4 emilyen vagy amolyan rész. Természetesen átbeszéljük dalírás közben, ha valakinek nem tetszik valami, vagy úgy gondolja, túl sok az adott téma. Lehetőség szerint kipróbálunk minden ötletet. Még akkor is, ha négy embernek nem tetszik, és csak az egyikünk erőlködik mellette.

"...úgy gondolom, nem állítottunk fel semmilyen szempontrendszert. Minden jön magától. Mindenből annyit pakolunk a dalokba, amennyit elbír, és jónak gondolunk."

Mivel erősen gitár orientált az oldal, hát következzenek a gitárok. Baromi jól szólnak. Pár mondatban leírnátok a cuccot? Mit, miért és esetleg milyen fejlesztésekben gondolkodtok?

Patrik – Az előző kérdésben nagyjából leírtad a lényeget. Ahogy a zenénk sem, úgy a cucc sincs túlbonyolítva, nincsenek csilli-villi széteffektezett hangszíneink. Az egyszerű, nyers, de annál tökösebb hangzást preferáljuk mindannyian. A klasszikus fej+láda konstrukciót alkalmazzuk a gitároknál és a basszusnál is. Koncerteken és a lemezeken is ugyanazok a gitárok és gitárerősítők hallhatóak: ’84 Marshall JCM800 2203, ’92 Peavey 5150EVH MK1, illetve élőben egy TC Electronic BQ250 bass-fej. A gitárokhoz alapvető külső effektpedálokat használunk: booster/overdrive, wah, EQ és delay. A ládák: 412 Marshall 1960 széria Heritage és G12T-75 szórókkal, és Prolude 410 bass. Gitárokból Thunderbird-öt és Les Paul-okat (Standard, Custom) használunk.

Nagy fejlesztésekben nem gondolkodunk. Sokan próbáltak meggyőzni, hogy váltsunk a fénykorát élő modellezős processzorokra, de mi ezt szeretjük, még ha cipelni is kell. A basszus cucc lesz lecserélve Ampeg SVT szériára, én meg valószínűleg váltok ENGL ládákra (például a Szabad akarat lemezen szól ENGL). Egyébként a jelenlegi cuccal is maximálisan meg vagyunk elégedve mi is és a hallgatóság is. 

Ha már hangszer! Feltételezzünk egy viszonylag minőségi cuccot. Mit tanácsolnátok kezdő gitárosoknak a beállításokat illetően? Próba vagy koncert környezetben?

Patrik – Erre a kérdésre Muki nevében is válaszolok, mert kb. 100%-ig megegyezik a véleményünk. A legfontosabb és tipikus kezdő hiba az orrvérzésig tekert torzítás (ez nem összekeverendő a „high gain” fogalommal) és a közép frekvenciákon vágott hangszín. Ez otthoni környezetben lehet, hogy nagyon jól szól meg „metál”, de próbán vagy koncerten nem állja meg a helyét. A másik fontos dolog az eszközök ismerete. Utána kell járni mi és hogyan működik, mire való pontosan. Próba és koncert beállítások között igazából nagy különbség nincs, ha alapvetően jól van beállítva a cucc. A magas frekvenciákat és a Presence potit (ha van) érdemes a hely adottságaihoz és méretéhez igazítani, de erről sok szakmai fórum van pontos magyarázatokkal. Fontos, hogy érthető legyen a hangzás, és a gitáros is hallja magát normálisan (bármiféle monitorozástól eltekintve), ezért egy jó beállítás kiváltja a hangerő poti végtelenségig való tekergetését. Illetve maga a hangszer. Mindenképp ajánlott hangszerésszel beállíttatni és átnézetni, mert előfordulhat, hogy a rossz beállítás okozza a rossz hangot, mellesleg javul a játékérzet is.

A Jockey Jokers élete a jelenben. Kényszerhelyzet. Hogyan dolgozik ma a zenekar?

Csabi – Nehéz!

Baromi nehéz úgy dolgozni, hogy közben a magánéleted minden pillanatára figyelned kell, hogy megfelelően legyen beosztva a napod, jusson mindenre időd, ne lépd át a korlátokat, ne szegd meg a szabályokat. Fogalmazzunk úgy, hogy erősen próbálkozunk mi is. Amit csak lehet, betartunk. Ennek ellenére megtaláltuk azt az idősávot, amikor heti rendszerességgel belefér az a pár óra, amit együtt tölthetünk és zenélhetünk. Ez mindannyiunkat feltölt kicsit a következő alkalomig.

Végül de nem utolsó sorban! A Jockey Jokers terveiről pár szóban?

Csabi - Az első és legfontosabb, hogy minél hamarabb színpadon legyünk újra. Úgy gondolom, nem csak nálunk, de más zenekaroknál, és a közönségnél is ez élvez prioritást. És ha már ismét koncertezhetünk, akkor mihamarabb szeretnénk az új dalokat is játszani. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy addigra elkészül az első nagylemez, és az eddigi, egyaránt 4-4 számos korongok (Kösz, jól vagyok! Szabad akarat) mellé oda tudjuk tenni a nagy tesót is. Jelenleg még írjuk a dalokat, és azt kell, mondjam, hogy a helyzethez képest egész jól állunk. A várakozási időben szeretnénk egy régebbi számunkat stúdió körülmények között felvenni, és klip formájában megosztani. Határidőket sajnos nem tudunk mondani, de azt megígérhetjük, hogy idejében tájékoztatni fogunk mindenkit.

Nagyon köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert Jockey Jokers!

Köszönjük!

Goldstep, Győr

Goldstep. Egy tökéletesen letisztult, kőkemény rockzene, Győrből. Semmi útkeresés a stílusok között, semmi kompromisszum. A Goldstep egy olyan gőzmozdony, aminek nem kellenek megállók, szén vagy víz, mert olyan lendület, iram van benne, ami megállíthatatlanul viszi a célja felé. Egy olyan zenekar tagjaival beszélgettem, akik nálam sokkal jobban tisztában vannak azzal, hogy a média világban csak a legjobbak érvényesülhetnek.

Sziasztok, köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást. Nos… a mai világban mindenki siet. Azonban azt veszem észre, hogy a Goldstep tagjai nagyon is megálltak egymás mellett, azt látom, hogy nagyon egyben van a zenekar. Szóval Goldstep!

Hello! Mi köszönjük a lehetőséget! Igen nagyon örülünk neki, hogy már másfél éve fix a csapat: Pocsay Ádám (ének) Pirka Gergő (gitár/vokál) Nagy Richárd (dob) Vidics Ferenc (gitár) Kovács Csaba (basszusgitár). Persze ez nem volt mindig így, kellett hozzá egy év, hogy kialakuljon ez a csapat. Mindenből és mindenkitől lehet tanulni, tehát a kezdeti nehézségek csak megerősítettek minket.

A „24 óra” rendesen odavág! Húzós és direkt! Miért a „24 óra” került filmre?

Köszönjük! Úgy gondoljuk, hogy minden számról csinálnunk kell egy Youtube videót legyen akár csak egy szövegvideó mert mindenki ott hallgat zenét manapság. Később majd tervezzük, hogy Spotify-ra is felkerülnek a dalaink, ha már egy albummá állnak össze.

A zenészek szórják a kosárba a jobbnál jobb „riff” -eket. Ez jól is van így, de a szöveg! Gratulálok! Talán a téma egyik legsablonosabb kérdése! Szöveg-zene, vagy zene-szöveg?

Általában kész instrumentális alapokra írunk szöveget, de olyan is van, hogy a szöveg van előbb készen. Nagyon változó. Mind a zene és szöveg írásához a legfontosabb elem az ihlet. Megrendelésre, futószalagra nagyon nehéz jó értelmes, érző dalt készíteni.

Mi a véleményetek, fontos a tervszerűség egy zenekarban? … de hívhatjuk, céltudatosságnak is!

Nagyon fontos a tervszerűség. Ha nem tervezünk legalább 1-2 héttel előre, szám megjelenésekkel pedig hónapokkal előre, akkor nem lesz belőlük semmi. Mindenki éli a civil életét a zenekar mellett és ha nincs minden betáblázva akkor gyakran ott tarthat az ember, hogy nincsenek próbák és mondjuk 1-2 év alatt sem tud felmutatni semmit sem egy zenekar. Mi ezt próbáljuk elkerülni olyan módszerekkel, mint pl. házi stúdiózás, vagy akár 1-2 taggal is próbálni haladni. Egyelőre ez mind bevált és tud működni.

Lassan egy éve tart a szükség helyzet. Hogyan éli meg ezt a zenekar?

Természetesen mi is kicsit lelassultunk, mert nincs koncert, amire gyakorolnunk kell. Persze a számokat mindig gyakorolni kell, de a koncertezést egy adott setlistet számok közötti űrkitöltést sajnos nincs hova gyakorolni. Így a próbán sem tekergetünk most nagyon hangzásokat mert úgyse hallja senki, sokszor elég egy B cucc is mert nincs tétje, gyakorolni mindennel lehet.

Nagyon jól szól a Goldstep! Azért az látható, hogy ma már hozzá lehet jutni, viszonylag megfizethető áron, nagyon jó cuccokhoz. Most, ha nem lenne gond, a gitárosokat kérdezném. Szóval a cucc!

Mi már jó pár éve zenélünk ezért olyan cuccunk van, amit nem nagyon tudnánk már bővíteni és teljesen megvagyunk elégedve vele. Igaz manapság már egy laptop jó vst-kel is képes meleg jó csöves hangzást előállítani. Sokszor mi is használjuk őket, szerencsések a mai fiatalok, hogy szinte ingyen és gyorsan jól tudnak szólni a hangszereik. Felvételeinket saját magunk rögzítjük majd küldjük ki Simihez (No Silence).

Gitár cuccok:

Vidics Ferenc (gitár)

Gibson SGJ 2014, G&L Asat Deluxe (Kiesel kulcsok, Seymour Duncan JB / Jazz felezhető hangszedők)

Kemper Profiling Amplifier Rack (Marshall JCM 800 / Mesa Dual Rectifier / Vox Ac30 profilok)

2x12es V30 láda

EHX 44 Magnum

Ortega ODWS1 (vezetéknélküli rendszer)

Pirka Gergő (gitár)

Gibson Melody Maker

Marshall JCM 2000 TSL 60

2x12 V30as láda

Boss BluesDriver

Kovács Csaba (basszusgitár)

Prolude BHV 300

Egyedi basszusgitárját Prieger Tamás készíti (folyamatban)

Aria 5 húros basszusgitár

A pénz és a hangszerek. Hova helyeződik a hangsúly? Melyek azok az eszközök, ahol nem kötődik semmiféle kompromisszum?

Próbálunk sehol sem kompromisszumot kötni, jó hangszerekkel jó erősítőkkel jó előfokokba történik a felvétel. Élőben pedig a v30as ládák adják meg a hangzás 80%-át. Ez minden esetben így van, egy gitárerősítő fej nem nagyon számít, ha az, amin kijön a hang egy olcsó túl éles gitárláda. Egy v30-as ládára kötött akármilyen fej sokkal többet ér, mint egy több milliós erősítő egy rossz ládával. De ezek csak eszközök, alkotni ezek nélkül is lehet. Próbálunk a dalokra figyelni, nálunk a sound már évek óta megfejtett dolog.

Nagyon köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert nektek!

Köszönjük!

KAPCSOLAT:

GOLDSTEP - 24 Óra (Szövegvideó 2021) - YouTube

Goldstep | Facebook

Kóródi Tamás, gitáros

Kóródi Tamás, gitáros. Kiválóan szól a gitár a kezében és kiválóan szól a gitárja. Ez csak azért lehetséges, mert tökéletes összhang van az zene elméleti és a hangszeres tudása között. Olyan alapokra építi a gitárjátékát, ahol a hangszer már tényleg csak egy eszköz ahhoz, hogy a zenei elképzelései hallhatóvá váljanak.

Tamás, nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást! Ismerkedjünk meg Kóródi Tamás gitárossal! Remélem nem túl profán a kérdés, miért a gitár?

Gimnázium első osztályban az egyik osztálytársam egyszer behozta a gitárját és elképesztő menőnek” tűnt a szememben! Nem volt kérdés, hogy ezzel az „eszközzel” meg fogom majd meghódítani a lányokat! Nem így lett egyébként…

Melyek azok a stílusok, melyek igazán közel vannak hozzád?

Nálam ez folyamatosan változik. Mostanában bluest, blues-rockot, és hip-hop zenéket hallgatok leginkább, de a hangulatomtól is nagyban függ ez a dolog.

Kísérletező típusú gitáros vagy?

Ha a gitár „sound” -ra érted akkor egyértelmű nem a válasz. Ha a dallamvilágot nézzük akkor azt kell mondjam, hogy régebben az voltam, de az utóbbi években kevésbé került ez előtérbe.

Beszélnél róla, hogyan alakult a zenei pályád a vírus helyzet adta állapot előtt és alatt?

„Koncertmennyiségileg” 2019 volt a legjobb évem. Sok helyen játszhattam, sok nagyon jó produkcióban. A Deniz, a Talk2Night, a Koszi Janka és voltak közös munkáim Veréb Tamással. Igazán komolyan csak 18 évesen kezdtem foglalkozni a gitározással, de a Kőbányi Zene Stúdió hozta az igazi változást! Nagyon sok olyan emberrel ismerkedtem meg akiknek nagyon sokat köszönhetek. A világjárvány alatt újra tanítani kezdtem, illetve belevágtam komolyabban a Youtube videók készítésébe is.

Elmélet, gyakorlat? Gyakorlat, elmélet? Hogy látod egyensúlyi helyzet az ideális, vagy billenjen inkább a mérleg nyelve valamelyik irányba?

Ideális esetben természetesen összhangban, egyensúlyban van ez a két dolog! De persze vannak olyan zenészek, akik híján vannak az elméleti tudásnak és mégis zseniálisan játszanak, sőt van az a kategória, aki szándékosan megszegi az elméleti „szabályokat” és úgy alkot maradandót. De halandó embernek az elméleti tudás csak előnyére válhat!

Tamás, gyakran hallom, hogy a gyakorlás úgy jelenik meg, hogy az egy bizonyos, bizonytalan szint után egyfajta szükséges nyűg. Mi erről a véleményed? Ha esetleg tényleg nyűg, akkor hogyan tegyük izgalmasabbá?

Én kifejezetten szeretek gyakorolni! Olyankor nincs „teher” rajtam, nyugodtan hibázhatok. Izgalmasabbá talán úgy tehetjük, ha másokkal együtt gyakorlunk. Ehhez persze megfelelő partner is kell!

Tudom, hogy a kézben van a „sound”, de azért nem árt a jó cucc. Hallhatnánk a gitárjaidról és mindenről, amitől ennyire remekül szól?

Sosem voltam nagy gitárgyűjtő! Több mint tíz éve vettem használtan egy Godin Artisan St gitárt, évekig az volt a fő hangszerem! Mai napig egy kivételesen jó gitár, de vágytam egy kicsit „autentikusabb szandra” és találtam egy Ibanez Blazer custom-ot. Az utóbbi években ez lett a fő hangszerem. Egy Roland Blues Cube erősítőt használok a koncerteken, egy Line6 M9 meg egy T-rex Mudhoney van bekötve elé. A legtöbb helyzetben ez nekem elég, de tervezem a váltást! Amint megengedhetem magamnak beruházok egy Axe fx-re vagy egy Quad Cortex-re.

Tamás, nem utolsó sorban, tervek!

Bízom benne, hogy mihamarabb visszaáll minden a régi kerékvágásba vagy legalábbis valami nagyon hasonlóba és lehet menni játszani! Addig is gyakorlás, videók készítése és a tanítás van napirenden!

Köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert kívánok neked!

Köszönöm!