2017. január 19., csütörtök

Tomor Barnabás, basszusgitáros


Tomor Barnabás, basszusgitáros. A hangszereknek megvan a helye az adott formációkban. Hogy miért ragadtam le Barnabás játékánál? Egyszerű. A basszusgitározás olyan útjait, lehetőségeit mutatja meg nekünk amire csak azok a zenészek képesek, akik már túlmutatnak azon, hogy pusztán zenei tudás. A gitározás, a basszusgitározás lényegét érthetjük meg Barnabás játékával.Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. Az egyéniséged adott, de az hogy a játékod egyedi legyen és egy hozzád köthető stílus kialakulhasson, azért az már nem kis munka kérdése lehetett, gondolom. Jól látom?

Ott kezdeném, hogy nagyon korán megérintett a zene, elsőként főleg a rockzene. Mindig a basszusgitár volt az, amivel teljesen azonosulni tudtam, mintha Ő választott volna engem. Hamar megismerkedtem a blues-zal és a jazzel is, amivel a basszusgitározás szeretete egyre jobban erősödött. Nagyon sok és sokféle basszusgitáros volt, van rám hatással. Pl.: Jaco Pastorius, Stanley Clarke, Krzysztof Scieranski, Ralph Armstrong, Richard Bona (nagy szerencsémre előzenekara lehettem a Bass Loco nevű formációmmal), Paul McCartney, Victor Wooten, Tóth Tamás; és egyéb műfajok meghatározó zenészei és zenekarai, úgymint Miles Davis, Weather Report, Bob Marley, Jimi Hendrix, Beatles, etc…, csak pár név a teljesség igénye nélkül. Természetesen jelen korunk fiatal basszusgitárosai is inspirálnak újra és újra. A kétezres évek elején jártam rendszeresen a Pomázi zenesuliba Frey Gyurihoz, aki kiváló tanárom volt a legfogékonyabb időszakomban. Ami a legtöbbet segített még, hogy kiváló magyar zenészeket hallgattam élőben, mint pl. Mohai Tamás, Tátrai Tibor, Zsoldos Tamás (Barbaró), csak egy-két név a sok közül.



· Apropó basszusgitár. Nagyon jól szól a gitárod. Mit kell tudnunk a cuccodról?

Köszönöm! Jól esik, ha így érzed. Koncerteken jelenleg két basszusgitárt használok felváltva – néha együtt (zenekar- és koncertfüggő) – egy Fender Jazz Bass ’83-as bundos és egy Cimar Electric (Jazz) Bass ’82-es fretless hangszert. Mindkettőt nagyon szeretem. Kis klubokban Prolude KO750 fej és Prolude KO210 összeállítást használok, nagyobb színpadokon kibővül még egy Prolude KO210-es hangfallal. Effektezésben három fontos alappillér van, amit mindig szeretek használni: hangmagasság eltolót, kórust és delay-t. Már pár éve nagyon érdekel a midizés is. Akit érdekel, az itt bővebben utánanézhet a felszerelésemnek: http://www.barnabastomor.com/hangszereim/

· Visszatérve a játékodhoz… Meghatározol a zenekaraidon belül bármi féle korlátot magadnak? Nagyon nyitottan és ritka szabadon játszol, amit bevallom baromira irigylek Tőled.

Így, hogy “korlátot szabni”, mint kifejezést nem szívesen használom a zenében. Ennek az összetevője inkább az érzés és az elsajátított technika kombója, a stílusok ismerete, szeretete, a nyitottság és a zenében levés öröme lehet, ez segít játék közben.

· Barnabás, beszéljünk a zenekarodról. Azért az én olvasatomban csak úgy nem pottyannak le olyan "super-group"-ok, mint amelyekben játszol.

Két formáció van, ahol a saját szerzeményeimet játszuk (persze nem kizárólag csak…) a Bass Loco és a Kardos-Tomor-Molnár Trió. A Bass Loco-ban inkább az én zenei hozzáállásom határozza meg az irányt Tettamanti Tamás jellegzetes hangszeres játékával, a KTM Trióban viszont nagyon jól kiegészítjük egymást Kardos Dani sokoldalúságával. Az egyik “szívügyem” Hendrix zenéje már kamaszkorom óta. Nagy szerencsének érzem, hogy Lamm Dávid személyében megismerhettem egy szuper jó gitárost és egy nagy Hendrix-fant, így jött össze a Hendrix Project, ami egyáltalán nem egy cover band. A fent említett három zenekar kiváló dobosa és fontos alapja Molnár Dániel. 2013-ban elhívtak a Harakyru Band-be, ami szintén nem tipikus cover band. A Fekete Jencivel működő trió meg úgy jött össze, hogy különböző session-ökön játszogattunk együtt és az élet összehozta. Évente kétszer szoktam szervezni termékbemutatóval egybekötött koncerteket (ha van rá igény), ahol főleg a felszereléseimet segítő magyar partnereim vannak jelen, olyanok mint például a Prolude, Countryside Electronix és a Peter Crow Design, és ezeknek az alkalmaknak a beteljesedése az, amikor színpadra állunk zenész barátaimmal. Ez amolyan “fogjunk össze picit” szerveződés. A nevem alatt futó Tomor Barnabás Trió mostanában ritkábban játszik, ennek az az oka, hogy készülök a szóló projektemre és az első szóló lemezemre, kisebb (át)alakulások és újdonságok várhatóak.



· Hogyan tudod szétválasztani - zenei értelemben véve - a „szólólemez, szóló projekt” és a zenekaraid munkáit? Hogy mire is gondolok? Amikor a fantáziádból kiemeled az adott témát – és nem is törvényszerűen basszus témát - azt hogyan és hova helyezed el?

A szóló projektem témáinál két vagy több basszus szólamot is használok, ahol a basszusgitár játsza a kíséretet/grúvot és a melódiát vagy akár egyéb hangzatokat, szólamokat is. Kétféleképpen közelítem meg. Az egyik fontos dolog, hogy komolyabb hangszerelés nélkül csak basszusgitáron és dobokon is megszólaljon (melódia-kíséret-loop station egybegyúrása), a másik az, amikor csak kísérő funkciót töltök be és így építem fel az adott témára a szólamokat. Mondjuk ez nem zárja ki azt, hogy egy-egy szerzeményem mindkét hozzáállással megszólaljon és egyéb zenekari formációkba ide-oda átmentsem. Tudatosan nem választom szét. Jön az ötlet, formálódik és idővel meglesz a helye. Azért a legtöbb kompozíció csak az adott zenekarban igazán hatásos, ahol ráharaptunk és úgy éreztem/éreztük, hogy na, ez az. A mozgatott témák vannak kisebbségben.

· Kihagyhatatlan téma. Tervek?

Egy-két fontosabbat emelnék ki: az első szóló lemez folytatása és befejezése, Tomor 40 koncert, Hendrix 75 nagykoncert novemberben. Eközben az összes formációval melózunk egy kicsit, új számok, próbák és koncertek, de a legfontosabb számomra az, hogy a zenészbarátaimmal nagyon jókat játszunk együtt.



· Barnabás, beszéljünk a hang- és képhordozókról?

2013-ban jelent meg a Bass Loco “Live” c. LP-je és a “II. R33 Jazz Fesztivál” c. DVD-je. Ezek a zenekar első kiadványai két nagyszerű zenésszel: Mohai Tamással és Weisz Gáborral. Tavaly, 2016 év végén jelentek meg a “Tomor Barnabás és Barátai Szerzői Est” koncertanyagból a következők: Tomor Barnabás és Barátai – Live at A38 (LP), Bass Loco – Live at A38 (EP), Kardos-Tomor-Molnár Trió – Live at A38 (EP) és a Tomor Barnabás és Barátai – Live at A38 (DVD). Az összes kiadvány elérhető a digitalis felületeken is és a DVD rövidített verziójából készült egy 50 perces televíziós koncertfilm. Albumok: http://www.barnabastomor.com/albums/

Nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert kívánok neked!


Web:

http://www.barnabastomor.com

http://www.bassloco.com

Facebook:

https://www.facebook.com/tomorbarnabas

https://www.facebook.com/basslocomotion


https://www.facebook.com/kardostomormolnartrio https://www.facebook.com/hendrixprojecthun



2017. január 10., kedd

Mészáros Zoltán Dániel, Mészi, Hangszerelem



Mészáros Zoltán Dániel, Mészi, Hangszerelem. Valahogy mindig, mint a régi világok varázslóira nézek azokra az emberekre, akik hangszerjavítással foglakoznak. Meggyőződésem, hogy a hangszereknek lelkük van. Ami csak úgy készül, tárgynak, eszköznek, az csak zajt ad, ami nem baj. Szóval, ha valami olyat javítasz meg aminek – mondjuk rá - lelke van, az bizony nagyon sokat elárul rólad, mert oda már nem elég az ügyes kéz, oda már valami több kell!

 ·        Mészi, köszöntelek a Gitarvilagok.com oldalon, következzen egy kézenfekvő kérdés: hogyan kerültél a hangszerek közelébe?


Először is köszönöm a megtisztelő megkeresést. Kicsi gyerekkoromtól érdekelt a zene, az első emlékem ezzel kapcsolatban, amikor a nappaliban valami minősíthetetlen videokazettára másolt Scooter koncertfelvételre léggitározok. Erre most néhányan felhúzhatják a szemöldöküket, hogy hogyan jön össze ez az együttes és a hangszeres zene, de azon a videón bizony a frontember még elég súlyosan zúzott, és ha jól emlékszem, még valami tűzijáték is jött ki a gitárból. Érdekes módon a faluban, ahol laktunk, teljesen kihalt, vagy épp meg sem érkezett a könnyűzenei hangszeres kultúra, az iskolában is összesen két hangszert ismertek, a tangóharmonikát és a zongorát, ami a könyvtár dísze volt. Szüleim szerették volna, ha kapok zenei nevelést, de ők nem zenészek, a szolfézstanár pedig kerek perec kijelentette, amikor be akartak íratni, hogy ennek a gyereknek nincs hallása… így aztán az általános iskolában teljesen kimaradtam a zeneiskola nyújtotta élvezetekből (bár talán én jártam jól, máig kísértenek a húszfős tangóharmonika-zenekar által nyolc éven át uniszónóban gyakorolt egyetlen mű taktusai). Középiskolában aztán más környezetbe kerültem, itt ismerkedtem meg rock zenekarokkal, Nirvana-val, Guns ’n’ roses-el, Led Zeppelin-el. Ez azonnali gitártanulást és hajnövesztést vont magával. Később aztán komolyabb gitáros műfajok is elkezdtek érdekelni. Hivatásos szintre sosem jutottam zenészként, de amatőrként kisebb kihagyásokkal mindig játszottam zenekarban. A hangszerészettel egyetem alatt találkoztam először, egy Vintage 52-ben végeztetett hangszedő csere kapcsán jutott tudomásomra a szakma létezése, ami hogy úgy mondjam, szerelem volt első látásra. A következő évben be is iratkoztam a Hangszerész iskolába.


  • ·      Ha egy kicsit a gyakorlati oldalt nézem, azért nem akármi szakmai gyakorlat, tapasztalat kell ahhoz, hogy akár mesterhangszereket javíthass. Honnan jött a tudás, a tapasztalat?

Nem egyszerű erre válaszolni, de ha röviden kéne összefoglalnom, akkor azt mondanám, igyekeztem mindenhonnan tanulni valamit, ahol megfordultam. A legrövidebb műhelylátogatás, vagy akár egy fénykép is elárulhat apró titkokat, amit aztán hasznosítani lehet. Sajnos híresebb műhelyben külföldön nem volt szerencsém tanulni, inaséveimet itthon töltöttem Viszkeleti Sándornál és Prehoda Zsoltnál. Mindketten kiváló szakemberek, és rengeteget tanultam tőlük. Ettől függetlenül jó pár dologra autodidakta módon kellett rájönnöm, utánajárnom. Ha lenne lehetőségem rá, bármikor elmennék inasnak még egy pár évre, mert nagyon szeretek tanulni, és tudnék is mit. A mesterhangszerek javításával kapcsolatban azt hiszem nem is igazán a szakmai tudás a fő kérdés, hanem saját határaink ismerete, és némi szerénység. Olyan munkát nem vállalok, amiről azt gondolom, nem tudom a számomra lehető legmagasabb szinten elvégezni, vagy ha ilyen adódik, akkor a tulajdonossal mindig megvitatjuk, milyen kompromisszumok jöhetnek szóba. Hogy egy konkrét példát mondjak, nagyon szeretek hegedűket helyrehozni, de ez igazából nem a szakterületem, ezért most már egyáltalán nem vállalok ilyen munkákat, és régen is elutasítottam a komolyabb, drágább, vonós hangszerek javítását. Van, aki erre szakosodik, ő jobban meg fogja tudni csinálni.

  • ·        Mészi, voltak olyan munkáid, melyeket azért kiemelnél?

A javítások közül azok a munkák voltak számomra a legkedvesebbek, amelyek során komoly kihívásnak néztem elébe. Legyen ez egy autóbalesetben széttörött hangszer javítása, egy komolyan sérült rezonáns rendbehozása hangszerelem.blogspot.hu/2016/01/raimundo-klasszikus-gitar.html, vagy egy koboz teljes átalakítása. Ebből látszik, hogy a nehezebb, élvezetesebb munkák általában az akusztikus hangszereknél merülnek fel, mivel ezeknek összetettebb, finomabb a felépítésük. A hangszerkészítés nagyon vonz, de eddig nem nagyon volt alkalmam kipróbálni magam ezen a területen. Készült pár hangszerem, de ezek közül eddig egyedül egy langspil említésre méltó, ami egy izlandi vonós-pengetős citera http://hangszerelem.blogspot.hu/2016/11/langspil-igy-keszult.html. Ennek a munkálatait módfelett élveztem annak ellenére, hogy eléggé szorított a határidő. Tömörtestű lapgitárokat is készítettem már, de befejezni még egyiket sem sikerült, mivel mindig van fontosabb feladat, sürgősebb teendő. Nagyon várom, hogy sikerüljön időt szakítani a befejezésükre, és bemutathassam őket. Jelen pillanatban készül első ukulelém is, ami szintén jó kihívás, és izgalmas munka, de fogalmam sincs, mikor lesz időm befejezni.

  • ·         A specializálódás jelen van a szakmádban?

A szakmában abszolút, az én életemben egyelőre kevésbé. Ahogy egyre több munkám lesz, természetesen le kell szűkítenem a megkereséseket bizonyos kategóriákra, így például vonósokat már nagyon régen nem vállalok. Vannak olyan speciális területek, amikhez szintén nem értek, vagy nincs hozzá megfelelő szerszámom, ilyenek például a hangszedő készítéssel, vagy komolyabb fémmegmunkálással járó feladatok. Szerencsére ismeretségi körömben akad olyan jó barát szaki, akihez ilyen ügyekben fordulhatok, ilyenkor természetesen a megrendelőnek is jelzem, hogy ki végzi a munkát, sőt sok esetben, ha úgy egyszerűbb, egyszerűen csak átirányítom hozzá az illetőt. Az eddig elmondottak alapvetően a javításra vonatkoznak, a hangszerkészítésre már más igaz. Ha valaki valamiben igazán jó szeretne lenni, teszem azt, szeretne igazán jó klasszikus gitárokat készíteni, akkor ennek érdekében bizony komoly áldozatokat kell hoznia. Egy ilyen feladat teljes embert kíván, emellé nem fér be más munkakör, el kell köteleződni egy legjobbnak gondolt modell mellett, és folyamatosan építeni a hangszereket, a megfigyeléseket pedig beépíteni az újabb modellekbe, ezáltal kialakítva a saját stílust. Én még nem vagyok kész erre a lépésre, de erősen húz felé a szívem.

  • ·      Mennyire van meg annak a veszélye, hogy a hangszer eredeti hangját, a hangjának az ízét befolyásolja a javítás?

Egy komolyabb, alkatrészek cseréjével, anyagok megváltoztatásával járó munka minden esetben kihat a hangszer hangjára is. Más kérdés ugyanakkor, hogy ezt vajon a fülünk észleli-e. Alapvetően úgy fogom fel a hangszereket, mint egy összetett rendszert, melynek minden egyes eleme kapcsolatban van a többivel, és kihatással van rájuk. Ha bármit megváltoztatok, az egész is megváltozik. Ugyanakkor érzékszerveink nem olyan kifinomultak, hogy a legkisebb változtatást is észrevegyük, így sokszor csak több kisebb változtatás együttes hatása éri el az ingerküszöbünket. Hogy erre egy konkrét példát mondjak, sokan szokták kérdezni, mennyire befolyásolja pozitívan a csont alsó- vagy felsőnyereg a hangot? Azt szoktam válaszolni, hogy lehet, hogy egy alkatrész cseréje önmagában nem fog eget rengető változást hozni, de ha minden lehetséges apróságot minőségire cserélünk, akkor bizony az összhatás érzékelhetően jóval pozitívabb lesz. Így tehát érdemes rendszerben gondolkodni, amikor fejlesztjük hangszerünket. Ha elégedettek vagyunk egy gitár hangjával, akkor apránként cseréljünk ki rajta minden gyenge láncszemnek bizonyuló elemet, így még magasabb szintre emelhetjük. A sérülések javításánál többnyire arra törekszem, hogy az eredeti állapotot, vagy ha lehet, annál is jobbat állítsak vissza, de ez bizonyos fokú sérüléseknél nem lehetséges, ilyenkor el kell rajta gondolkodni, vajon az adott hangszer még a javítás kompromisszumával is érdemel-e annyi befektetést?

  • ·         Azért a hangszerjavítás, készítés területén van konkurencia rendesen. Mennyire pozitív, negatív vagy esetlegesen semleges állapot ez?

Konkurenseimre jobb szeretek sokkal inkább kollégákként gondolni. Javítás terén elég jól állunk, én úgy látom, jut munka mindenkinek, a készítésbe pedig egyelőre nem látok bele annyira, hogy erről nyilatkozni tudnék. Ismert kollégáim döntő többségével jó viszonyt ápolunk, és bár a magyar pengetős hangszerészek között sajnos siralmasan kevés a szakmai párbeszéd mondjuk egy német vagy amerikai viszonylathoz mérve, ez remélhetőleg a jövőben javulni fog. Sajnos itthon ebben a szakmában is, mint minden területen, kissé mindenki a fennmaradásért dolgozik, így pedig nehéz olyan ambiciózusabb tervekben gondolkodni, ami túlmutatna egy szakember munkásságán.

  • ·         Végezetül a tervekről!


Előbb-utóbb szeretnék sokkal komolyabban foglalkozni akusztikus hangszerek készítésével. Ez egy nehéz ügy, mivel így kevesebbet tudok majd javítani, ami szintén szívem csücske, de talán sikerül olyan kompromisszumot találni, ami egyik irányt sem kényszeríti elsorvadásra.



Mészi, nagyon köszönöm az interjút, és nagyon sok sikert a továbbiakban!



Köszönöm.




2017. január 3., kedd

Bodrik Alexander, gitárkészítő


Bodrik Alexander, gitárkészítő. Megtiszteltetés nekem, hogy régi ismerősként köszönthetem Alexandert az oldalon. Hogy miért is? ... mert megalkotja azt az eszközt, amin keresztül megszülethet az ami szép. Az író megírja a könyvet, a szobrász formázza a követ.... a gitáros felveszi a hangszerét!
  
  •  Alexander régen beszélgettünk, összefoglalnád nekünk Bodrik Alexander 2016 -os évét?

2016-ban nagyon sokat dolgoztam ami a gitárokat illeti,szerencsére a hangszerek meg is hozzák azt a szinvonalat,hogy az ilyenfajta eröbevetés indokolt legyen.Nem elégszem meg avval,hogy simán szokásos gitár-tipusokon dolgozzak,új formák és megoldások érdekelnek,ehhez még lényeges a PICKUP-ok készítése,tapasztalatból ezeket minden egyes hangszerhez illöen kell tekerni. A gitárjaimat most már több videó-ban meg is lehet nézni és hallgatni  YOUTUBE-on,ez egy olyan fajta hirdetési lehetöség,amiröl régebben még álmodni sem lehetett.


  • Talán az elektromos gitárok adják a legnagyobb szabadságot a forma és a színvilág tekintetében a készítőnek. Az új gitárjaidnak sajátos a színvilága. Beszéljünk erről!

Igen,ezt épp így látom,az elektromos gítár kiváló hangszerfajta,formailag és ami a " FINISH"-t illeti ,már a klasszikus gitárnál sem lehetne ennyi variációról szó.Az elektromos basszus-gitár még több lehetöséget nyújt,a PRIAMOS-forma ezt jól megmutatja. Az elektromos gitár sokféle zenei genre-ban bevethetö,ehhez a különbözö fafajták is eredményesen hozzájárulnak. Ami a szineket és a finish-t illeti,ezen is állandóan dolgoznom kell,néhány variációt a PC-én aknázok ki,ami reálisan is kivitelezhetö. Azonban én nem azokhoz tartozom akiknek a finish annyira fontos szerepet játszik,a hangzás és játszhatóság elsö helyen állnak.

  • A Bodrik gitároknál éreztem, hogy ki lehet lépni bárhonnan ami korlátoz, ami megmondja, ami megmutatja....a Bodrik gitárok ezt a pluszt adják a kiváló hangszer mellé.  Mert inspirál a zenére...ezért vennék Tőled gitárt. Jól érzem én ezt?

Igenis ez a véleményem,az én hangszereimnél már sokszor említették,hogy növelték a kreativitásukat a játékukban,simán mert a design és hangzás arra késztette öket,ennél nem is kell több érvelés.Ez az ami arra késztet,hogy fojtassam ezt a kemény és pénzileg is pazar munkát.Megbízásból már jó néhány híres márka-gitárból is kihoztam az ilyenfajta tulajdonságot,beléjük dolgoztam a stílusomat.

  • Kapcsolatban veled feltűnik egy gitáros, akinek a kezében nagyon jól szólnak a Bodrik Alexander gitárok. Ő pedig, Frank Steffen Mueller. 

FRANK STEFFEN MÜLLER nagyon kiváló gitáros és ember,mindenféle stílusban is jártas ami nem éppen egyértelmü. Amikor elöször voltam nála (4 gitárral) tüstént kézbe vette egymás után a hangszereimet és fantasztikus kreativitással játszott, egyszerüen hihetetlen dolgokat dobott le eröltetés nélkül. Ezt minden látogatásomnál megismétli!  Továbbá a kottát ismervén nagyon jó a komponálasi készsége is,tehát komplett zenész.

  • Nos azért megkérdezem.... Bodrik gitárok és az üzleti élet!


Egyenlöre az üzleti siker nem az elsö helyen áll számomra,szerintem erre idöt kell adni a dolognak,nem szabad elhamarkodni. Már sok cég csukott!

  • Alexander, a tervek!

A terveim ezért ugyan azok maradtak,inkább a nagy cégekkel valamilyen fajta öszedolgozás érdekelne,design és prototipusok  készítése. Az tisztán látható, hogy a legtöbb gitarista, csak ragaszkodik a nagy márkákhoz(3xUSA& 1xJAPÁN), itt mérvadóan  betörni a piacra szinte lehetetlenség, ebböl kifolyólag nincs nagy ambícíóm céget alapítani.

Alexander, nagyon köszönömn a beszélgetést és nagyon sok sikert a jövőre nézve. Megtiszteltetés veled beszélgetni. Boldog Karácsonyt!

Hasonló jókat. Köszönöm az interjút.