Makó Béla, gitáros. A gondolataink, érzéseink kifejezésének egyik legszínesebb útja a zene, ennek eszköze lehet a hangszer, a gitár. Hogyan válik valaki igazán jó gitárossá? Ha a hangszerén keresztül be tud lépni a saját világomba, beszélni tud hozzám, egyetért vagy vitatkozik velem és az sem zavarja különösképp, ha megsértődöm, és lehalkítom! Egy kiváló gitárossal ismerkedhettem meg, Makó Béla személyében.
- Béla, nagy tisztelettel üdvözöllek és talán egy kicsit furcsa a bevezető…. valójában azt szerettem volna kifejezni, hogy akkor tud élni, létezni a zene, ha hatása van a hangszernek, a játéknak. Hogy látod ezt?
Köszönöm a felkérést és üdvözlök minden olvasót / hallgatót/. ...Válaszolva az első kérdésre, mindenképpen hatásokról van szó, akár hangszer, akár előadók, akár zenei stílus legyen a motiváció. Az öregek /környezetemben/ azt mondták " a gitár csak ürügy a csajozásra, a többi már rajtad múlik ".
Nekem mindig először a zene volt az indítás, azután a zene és a zene. Az, hogy voltak lányok is a közelben csak az indíttatást erősítették. Szóval a gitár viszonylag későn érkezett, tizenhét évesen kezdtem el az első akkordokat megfejteni. Hamarosan rájöttem, hogy az alap, tábortűzhöz jó gitártudás nekem nem elég, sokkal többet kell tanulnom és még sokkal többet. Így hát nekifogtam...
- A blues gitározást, a szóló részeket áttenni a jazz világába, aztán visszatérni a blues alapokhoz, számomra a legérdekesebb zenei kirándulások közé tartozik. Nálad ez mesterien működik. Szóval a kérdés, a blues és a jazz kapcsolata a zenei világodban!
Először klasszikus zenét tanultam, hét éves koromban kezdtem csellózni, majd hat év után rájöttem, hogy soha nem leszek 'szomorúzenész'. Akkor rájöttem, hogy dobolni jó, és doboltam. Utána rájöttem, hogy dobbal nem lehet kifejező dallamvilágot kiépíteni, bőgőzni kezdtem. Éééés jött a gitár. Beatles rajongó voltam, de nem a slágerek érdekeltek először, hanem a rejtőző kincsek. Ezért nem a „Here comes the sun”, vagy a „Something” volt a cél, hanem a „Sun King” kifinomult csembaló kísérete. Meg is tanultam, innen már nem volt nehéz rátalálni hasonló stílusú zenéken keresztül a jazz és a fúziós zene lehetőségeire. Elmélyültem a jazz rock frissen fejlődő, rendkívül színes világában. 75-77-et írtunk. A Bluest nem tartottam izgalmasnak, de valahogy a keleti Német lemezek, blues fesztivál antológiák bekerültek a gyűjteménybe és persze lassan fertőztek.
Az általános fejlődés szerint az ember a blues gyökereken keresztül érkezik a jazz zenéhez. Én fordítva csináltam. Nehéz is a bonyolultabb harmónia körök után "leegyszerűsödni"...nem is ment simán. Vért izzadtam, hogy alázatosan tudjam hozni a kívánatos riffeket, és dögös is legyen. Azután később valahogy egymás mellé rendeződtek a stílusok a fejemben és meg is maradtak így.
- Beszélnél róla, melyek voltak azok a sarokpontok a pályádon, amik igazán befolyásolták a zenei útvonalaidat?
Már beszéltem az
indulásról, de a változások mindig észrevétlenül kezdődtek. Volt olyan, hogy
Country bandába kerestek énekest gitárost és mentem. Nálam csak a jól működő
zene van. Egy amerikai barátomtól kérdeztem régen, milyen stílust játszol, azt mondta, mindent és
mindegy, mindent tudni kell jól játszani ha zenész vagy. Persze van az embernek
stílusa, szerelme, de nem árt, ha mindenhez is ért egy kicsit.
Persze a jazz a nagy kedvenc, de ha hallottam valami jó latin vagy orientális zenét az mindig felvillanyozott. Persze a legendákkal való találkozás is meghatározó, sok olyan zenésszel volt alkalmam muzsikálni, akik valódi mérföldkövei a szakmának. Nem tudok felsorolást tartani hajdani példaképekről, akik később barátok lettek...egy pár név Pataki Laci /Syrius/, Németh Oszkár / Fonográf /. Túri Árpi /Liversing / stb és sértődés ne essék.... Felkai Miki megtisztelő barátsága éééésatöbbi.
A fiatalabbak: Megya. Megyasszay Pisti...Miklós Milán … Minden találkozás hozzátett valamit ahhoz, amit ma úgy és ahogyan játszom.
- Béla, kihagyhatatlan kérdés, az oldal jellegéből adódóan. Mit kell tudnunk a gitárjaidról, erősítőidről?
A gitárjaim nem a leg márkásabb világból jöttek. van kézzel készített, van széria darab középkategóriás néhány de mind a megfelelő stílushoz a legkézhezállóbb. Szám szerint kilenc darab. Erősítők: ZT, Chromachord Acoustic, Fishman Loudbox, effektek: Gr 55, Looperek, erősítő szimulátorok...ennyi…
- Ritkaság ennyire kifinomult gitározást hallani, mint a tied. Gratulálok hozzá! Gondolkodtam, hogy megkérdezzem vagy se… nos… mit tanácsolnál, ha valaki szeretne ebbe az irányba indulni? Melyek azok a kiemelt és kikerülhetetlen leckék melyek közelebb visznek a stílusodhoz?
Nem tudok tanácsot adni. Abban hiszek, hogy akinek van ízlése - önálló - az már is tudja, merre menjen tovább... csak higgyen benne, bízzon önmagában…
- Hogyan viselted a COVID hozta szükséghelyzetet? Zenei téren befolyásolt valamit?
Nos, a Covid. Gyakorlatilag megszűntem zenésznek lenni. A szerződéseimet felmondták egyik napról a másikra. A volt munkaadóim azóta sem jelentkeztek. Jómagam alkalmatlan vagyok a szervezésre, a menedzselésre így polgári munkát vállaltam és a mai napig így dolgozom. Alkalmi fellépéseket még vállalok, de már feladtam.
- Tudom, egy kicsit most a tervekről kérdezve, nevetségessé válhatnék, de nem! Jövő van, terv vagy – vagy!
Nincsenek terveim a jövőre nézve. Ha lesz zene nekem jó, ha nem az se baj, majd csinálok mást. Megtanultam a Covid alatt, hogy mindennek van ára, de értéke már semminek se maradt. Én gitározom ahogy csak bírok és ez mindig így marad amíg élek.
- Tökéletes végszó és nagyon köszönöm a beszélgetést!
Én köszönöm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése