GITÁRVILÁGOK, Győr : Tóth József Ferenc (Citrom), ComeOn R.B.

Tóth József Ferenc (Citrom), ComeOn R.B. Ritkaság, hogy ennyire közvetlen módon, tisztán, közhelymentesen, érthetően jön szembe a rock ’n roll! Igazolva látom magam, hogy érdemes megvárni, érdemes kivárni azt a rockzenét, ami a mai mindent hallok, látok, telefotózott világunkban nagyon ritka, de nagyon odacsap. Gratulálok a ComeOn R.B. cd-hez!

· „… hidd el testvér, néha még én is álmodom.” Álmodni, álmodozni nem takarja mindig ugyanazt. Valahogy úgy érzem, itt most nem az álmok megvalósítása a kérdés. Nos, induljunk ki a címből… mit szeretne mondani a cím?

Először is köszönjük a CD-vel kapcsolatban leírtakat, nagyon jól esik. Visszatérve a kérdésre, tudod van az az álom, amit éjszaka álmodsz és reggelre talán nem is emlékszel rá. Aztán van olyan, amiről 16-18 évesen álmodsz, és hatvanhárom évesen is él még benned. Hát ez a lemez egy ilyen álom volt számomra és talán az egész zenekar számára is.

· … de mielőtt tovább haladnánk! Mit kell tudnunk a zenekarról?

1980-tól 90-ig a Stáció, 90-től 2000-ig a Tűzkerék Revival Band tagjaként ismerhetett meg a közönség. Ezután abbahagytam a zenélést, akkor azt gondoltam örökre. 2009-ben fiatal zenészek rávettek, hogy újból színpadra álljak. Megalakítottam ComeOn R. B.-t, amelynek - remélem immár végleges felállása 2019-re alakult ki. A tagok: Reményi Mihály ének, Petrás Attila dob, vele a Stációban már játszottam együtt, Pszota Szilárd basszusgitár, ő felvidéki gyerek, korábban a népszerű Klinika együttes tagja volt, illetve jómagam gitározok. Stílusunkat talán kemény blues-rocknak lehet nevezni, amely a Jimi Hendrix és Radics Béla által megkezdett úton halad tovább.

Rám valahogy sokkal nagyobb hatást gyakorolnak azok zenei produkciók, melyek kézzel foghatók. CD! Nekem még mindig nagyon fontos ez, persze tudom csinálok valamit feltöltöm valahova, nesze. A CD -n rögzített anyag valahol egy befejezés, egy befejezett történet és ettől válik időt állóvá! Nagyszerűvé! A zenekarnak miért volt fontos, hogy megjelenjen ez a CD?

A fiatalabb generációk sajnos nem ismerhetik azt az érzést, amit mi átéltünk amikor egy-egy várva várt nagylemezt, - azt az igazit ami „bakelitből” (vinylből) készült, szép nagy volt, a borítója sok esetben műalkotás számba ment (pl: a Yes, vagy King Crimson Lp-k esetében), és illata volt - kézbe vettünk. Feltettük a lemezjátszóra, hallgattuk a zenét, közben nézegettük olvasgattuk a borítót (én mindig teljes egészében „kiolvastam). A nagylemezt az elejétől a végéig, a zenekar által szerkesztett sorrendben lehetett legjobban élvezni, hiszen sokszor fontos mondanivalót hordozott a dalok „egymásutánisága” is. Ezért akartunk mi is CD-t kiadni, hiszen az valamelyest emlékeztet az igazi nagylemezekre

· Nagyon jól szól a lemez. Beszélnétek róla, hogy milyen zenei, hangtechnikai koncepciók mentén haladt a munka?

A felvételt is igyekeztünk a régi „recept” szerint elkészíteni. A csapat együtt bevonult a budapesti „Hunor” stúdióba, és hangszerenként, de végig egymást hallgatva, esetleg bírálva-bíztatva készültek a felvételek. Nagy szerencsénkre a zenekar baráti viszonyban van Rozgonyi Péterrel, Magyarország egyik legjobb és legtapasztaltabb hangmérnökével, aki szinte ötödik zenekari tagként irányított minket a felvételek során. A technika részletekről ő tudna nyilatkozni, én csak azt tudom mondani, hogy érzésem szerint a ma létező legjobb berendezések álltak rendelkezésünkre.

· Nem tagadom, hogy nekem azok a gitárosok állnak közelebb, akik megtudnak állni, hangsúlyozni, és emellett brutál hatásos „riffeket” hozni a hangszeren. Nos… ez a lemez hozza ezt nekem. Gitáros oldalról lenne szó. Hallhatnánk a hangszerekről, erősítőkről? Szóval a „vas”!

Álláspontom szerint a hangszeren a „gitáros szól”, az ő technikája, intonációja, invenciója határozza meg alapvetően a hangzást. Természetesen azért a jó gitár elengedhetetlen az ideális megszólalás kialakításához. Hogy kicsi visszatérjünk az álmokhoz, hát igen álmodtunk 16 évesen gitárokról is. Mára már egy kis „gitárgyűjtemény” (8 db gitár) tulajdonosa vagyok, ezek közül négyet használtam a felvételek során. A legtöbbet egy Gibson Les Paul Standard szól, amelyet telt hangja rock és blues zene alaphangszerévé tesz. A „hendrixesebb” karakterű nóták esetében egy Fender American Special Stratocastert használok, hiszen a Fenderek hangzása kicsit más, egyesek szerint még jobb is mint a Gibsonoké. Én úgy oldom föl ezt a vitát, hogy mind a kettőn játszom. Megszólal még egy 79-es évjáratú Ibanez Artist is (Voltam vándor) amely az első professzionális gitárom volt. Végezetül úgy gondoltam, hogy a ZZ Top féle Blue Jean Blues-hoz (Néha még én is álmodom) egy Epiphone BB King Lucille illik legjobban. A tökéletes hangzáshoz ma már szinte mindenki effekt pedálokat használ, én egy Boss ME 80-asra szavaztam, egy Cry Baby Hendrix Wah pedállal kiegészítve. És hogy az egész tényleg megszólaljon, arról egy csöves Marshall MA 100-as combo gondoskodik.

· Nem lehet kikerülni a kérdést. A fertőzésveszély adta szükséghelyzet hogyan befolyásolta a zenekar működését?

Nagyon megnehezítette a munkánkat. A basszusgitárosunk, mint már említettem felvidéki srác. Szlovákiában, az Esztergommal szemközti Párkányban lakik, ahonnan hosszú hónapokig szinte lehetetlen volt átjönni, így próbálni sem tudtunk. Fellépésünk is csak elvétve volt az elmúlt időszakban, pedig a koncertek éltetik a zenekart.

· Közel a jövő év! Hm… a fogadalmakról nem kérdezek… elég a magamét rendbe tennem…! Hallhatnánk a ComeOn R.B. terveiről? Tudom, komoly a bizonytalanság faktor, de az élet remélem nem áll meg!

Amint a járványhelyzet engedi szeretnénk a CD anyagát minél több helyen élőben is bemutatni. Két helyszín már le van beszélve – Budapesten a Rock-múzeumba, illetve az esztergomi Sportalsóba, - de az időpont még nincs meghatározva, azt a járvány alakulásától tesszük függővé. Mindenesetre ne felejtsük: „a Rock örök és elpusztíthatatlan”.

Józsi nagyon köszönöm a beszélgetést, nagyon sok sikert a zenekarnak és nagyon boldog, békés Karácsonyt kívánok!!