2012. december 20., csütörtök

LOVRECK


Az első interjúmat Lovrek Krisztiánnal még 2009-ben készítettem. Visszaolvasva az akkori beszélgetésünket, azóta nagyot fordult vele a világ, az elmúlt években folyamatos, kitartó munkával szépen az élvonalba verekedte magát. Ezt mi sem fémjelzi jobban, mint hogy csak az utóbbi pár hónapot említve előbb hajszállal lemaradva a dobogó legfelső fokáról második lett a Hammer Gitárhős versenyben, bejutott a nemzetközi Guitar Idol TOP 30-as mezőnyébe, végül a Hangfoglaláson megnyerte a Marshall Gitárversenyt, így ő lett a 2012-ben fennállásának 50. évfordulóját ünneplő erősítőóriás hazai arca. Ha mindez nem lenne elég, mindennek tetejébe nem régen jelent meg LOVRECK névre keresztelt zenekarának Lélek-Gyilkos c. debütáló albuma, a HammerWorld Magazin 2011. december-januári számának mellékleteként, és már első hivatalos videoklipjük is látható a YouTube-on és a Rock TV műsorán. Mindez bőven elég apropót szolgáltatott ahhoz, hogy újabb interjú készüljön vele, ezúttal főként az azóta történt dolgokra és aktualitásokra helyezve a hangsúlyt!

Először is gratulálok a kiváló eredményekhez! Össze tudnád foglalni az első beszélgetésünk óta eltelt időszakot röviden?

Nem! (nevet) Annyi minden történt, hogy röviden képtelenség összefoglalni, de azért teszek egy próbát... Épp az első Gitárvilágos interjú megjelenésekor lettem hivatalos Ernie Ball Music Man YouTube Artist, aztán 2009 végén a Diezel erősítők nemzetközi endorsere. 2010-ben jöttek az első komoly gitárverseny sikerek, és a LOVRECK zenekar is abban az évben született meg, valamint a lemezanyagot is akkor rögzítettük. 2011-ben további számos gitárverseny siker következett, majd az év utolsó negyedében „kissé” besűrűsödtek a dolgok, Marshall Gitárverseny 1. hely, videoklip, és végül a LOVRECK lemezmegjelenés formájában. Mindezek kapcsán interjú-hegyek, amint azt most te is láthatod! (nevet)


Az elmúlt hetek, hónapok alatt történt megszámlálhatatlan online, valamint fajsúlyos nyomtatott sajtóbeli megjelenésed alapján túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az új gitáros generáció legsikeresebb tagjává váltál idehaza, amelyben nyilvánvaló szerepe volt a rengeteg gitárverseny sikerednek is. Mesélnél ezekről egy kicsit?

Nos, valóban, a kettő valószínűleg szorosan összetartozik! A gitárversenyek, és főként a legutóbbi Marshall Gitárverseny győzeleme hozták az igazi ismertséget és elismertséget, amely szerencsésen „megágyazott” a LOVRECK klippremiernek és lemezmegjelenésnek, így volt egy remek íve, felfutása a dolgoknak! Azt gondolom, hogy a folyamatos jelenlét az, ami a legtöbbet nyom a latban egy karrier beindításakor. Az elmúlt évek kemény munkája az év végére hozta meg első igazi gyümölcseit, a kiemelt médiafigyelem kizárólag ezeknek az eredményeknek köszönhető. Remek érzés, hogy a legkomolyabb zenei szaklapok év végi dupla számainak mindegyikében ott vagyunk, kezdve a HammerWorld és Hangfoglalás Magazintól egészen a Rockinform és Zenész-Gitár Magazinokig.

Ha már szóba kerültek a gitárversenyek, melyekről is van szó pontosan?

Csak az elmúlt két évet említve:
- I. Birta Miki Gitárverseny - 3. helyezés
- Újgitaros.hu, "Az Év Legjobb Új Gitárosa" - döntő
- II. Birta Miki Gitárverseny - 2. helyezés
- Steve Vai és a londoni Guitar Institute közös ösztöndíj versenye - döntő
- Laney Arca Gitárverseny - döntő
- Guitar Idol - TOP 30
- Hammer Gitárhős - 2. helyezés
- Marshall Gitárverseny - 1. helyezés

Meg tudnád fogalmazni, hogy mi kell a sikerhez, mondjuk 6 szóban?

Tehetség, szorgalom, kitartás, hit, (cél)tudatosság, és némi szerencse.

Ezek közül néhányat már az első interjúban is említettél...

Igen, ezek örök érvényű igazságok, nem változnak meg soha! Hosszútávon szerencsére csak ezek a dolgok számítanak!



Számos ügyes gitárost találni idehaza, de a többségükről csak egy-egy alkalommal hallani, aztán többet szinte soha. Szerinted ez a tendencia minek köszönhető? Téged mi emelt ki a feltörekvő rétegből?

Talán az, hogy rengeteg a mondanivalóm, és ennek megfelelően a tennivalóm is. A céltudatosság nagyon fontos, és én rengeteget teszek azért, hogy megvalósítsam a kitűzött célokat. A tehetség és szorgalom önmagában már sajnos nem elegendő, manapság a D.I.Y. (do it yourself - csináld magad) „mozgalom” működik leginkább. A bennem lakozó kreativitás és kommunikációs készség mindenképp sokat segít nekem, hogy megfelelően fel tudjam hívni a külvilág figyelmét a munkámra, és „el tudjam adni” a produkciót, de hosszútávon az is az én malmomra hajtja a vizet, hogy nem csak egy „szimpla” gitáros vagyok. Ha csak az lennék, valószínűleg sokkal kevesebb esélyem lenne bármire. Mivel viszont a gitározás mellett éneklek, szövegeket írok, zenét szerzek, hangszerelek, dobolok, basszusgitározom és megannyi egyéb kreatív dolgot is csinálok, jóval több lehetőségem nyílik kifejezni mindazt, ami bennem rejlik, tehát az esélyeim hatványozottan jobbak, mintha csak egyszerű hangszeres lennék! Az emberek többsége ma is csak a jó dalokra és jó szövegekre vevő, a gitározás önmagában csak egy bizonyos réteget érdekel – még ha ez a réteg újabban egyre növekszik is.
Több interjúban elmondtam már, hogy szerintem itthon a jó szöveg az igazi siker kulcsa, és én azért bízom a LOVRECK átütő sikerében, mert nálunk a zene és a szöveg egyformán magas színvonalat képvisel, és – többek közt - ez különböztet meg bennünket más bandáktól!

Ennyire alapos, kidolgozott, minden részletében professzionálisan működő zenekart valóban nem nagyon láttam útjára indulni. Hogyan jött ez az egész, hogyan alakítottad ki a LOVRECK képét?

Amikor 14 évesen először gitárt fogtam a kezembe, már tudtam, hogy egyszer sok embernek fogok zenélni, nagyon soknak! (nevet) Akkor is és ma is erre készültem, készülök! A profizmus alapfeltétele a minden apró részletre kiterjedő figyelem, hiszen az egységes képet jelentő egész mindig részletekből épül fel. A zenekart is ezen elv mentén igyekeztem felépíteni, amelynek éppúgy része a kiváló hangszeres tudás, a minőségi hangszerek használata és megszólalás, mint az igényesség bármely területen, legyen szó akár a zenéről, akár a szövegekről, mondanivalóról. De ez még mindig csak egy szelete az egésznek. Minden nap minden órájában azon töröm a fejem, hogy mit tehetnék még meg a zenekarért, mi az, ami eddig nem jutott eszembe, és az ötletek szerencsére egyre csak jönnek!
Fontosnak tartottad, hogy a természetesség megmaradjon?
Nem hiszek a mesterkéltségben. A zsigerből, természetesen jövő dolgoknak van átütő ereje, így alapvetően a zenekar sem szól másról, mint 4 ember kémiájáról. Ezért is nincsenek a dalok pl. agyonhangszerelve, vagy széteffektezve. Nálunk a lemezen is csak azt hallod, amit élőben is vissza tudunk adni, nincs semmi sallang, semmi körítés, csak az arcot leszakító rifforkán és szólózuhatag! (nevet) A metál műfajában a mindent elsöprő energiát szeretem, ami csak erre a stílusra jellemző! Vannak sokkal zeneibb műfajok, de ilyen energikus nincs még egy!

Alapjában tükrözi az egyéniséged a zenekar?
Mondhatni igen. Bár sokféle zenét kedvelek, ez a műfaj állt mindig is a szívemhez legközelebb, ez vagyok én! A szövegeim pedig rendkívül személyesek, így sok mindent elárulnak rólam, arról, hogy mit gondoltam, vagy gondolok az élet dolgairól. Persze a zenekar azért nem csak rólam szól!



Nem tudom kikerülni a kérdést. Az, hogy remek szólógitáros vagy, a temérdek gitárverseny siker után nem kérdés. Azonban elfordultál az ének és a kíséret felé. Kőkemény hatása van. Nekem bejön, hogy nem tolod magad a szólógitározásban előre. Kárpáti Zoltán Zalán pedig remek társad ebben. Beszélnél erről a témáról?

A kezdetektől fogva írok szövegeket és zenét egyaránt, és mindig is énekeltem, úgyhogy soha nem készültem „csak” gitárosnak! A hangszer rendkívüli szeretete, no meg az élet hozta úgy, hogy a közönség először gitárosként ismerhetett meg, azonban ez a kép az első lemezünk megjelenésével máris módosult, annál is inkább, hiszen a gitárjátékom mellett ugyanakkora fegyverténynek tartom a szövegírói vénámat is, amivel most találkozhatnak első ízben az emberek! Visszatérve a kérdéshez: ahogy már korábban utaltam rá, én folyton ügyelek a részletekre, azonban mindig az összképet tartom leginkább szem előtt, hiszen az átlagember is csak azt látja, így bár a gitár rendkívül fontos a zenekarban, egyáltalán nem ragaszkodom hozzá, hogy az én kezem által szólaljon meg minden esetben. Ehhez persze kellett egy olyan kiváló gitáros, mint Kárpáti Zoli, akire nyugodt szívvel rá tudom bízni magam! Elhiheted, hogy nem volt egyszerű elengedni a gyeplőt, amikor annyira megszoktam, hogy mindent én irányítok! (nevet) Ebben sokat segített, hogy őt tini korom óta tisztelem, és nagyra tartom a komlói Hearty Laugh zenekarral „elkövetett” munkásságát. Olyannyira, hogy a bemutatkozó lemezünkön több nóta adaptációjához is ragaszkodtam! Zseniális dalokról van szó, zseniális gitárszólókkal és szövegekkel, amelyeket meg akartam mutatni a nagyvilágnak! A Hearty nálam komoly hatás, ez kétségtelen, és egy fiatalkori beteljesült álom, hogy most együtt zenélünk Zolival! Ez a lemez végre neki is megadja majd azt a fokú szakmai elismerést, amelyet már régen megérdemelt volna, és örülök, hogy ebben részt vállalhatok, ahogy annak is, hogy a játékával nagymértékben erősíti az összképet! A klipnóta kapcsán sokan csodálkoztak, hogy nem én szólózom, ebből is látszik, hogy mennyire semmit nem tudnak rólam az emberek!
A zenekari képeket nézve szembe tűnik a fekete/fehér kontraszt. Ez tudatos képrendezés eredménye?
Remek az észrevétel, abszolút koncepció nálunk a fekete/fehér kontraszt, de a zenekar színeihez még a piros is hozzátartozik, ami nem csak a zenekari logo-ban jelenik meg, de az egész első nagylemez is a piros színre épül, akárcsak a honlapunk. Eleve imádom a fehér hangszereket, és ki nem állhatom a feketét, ami olyan snassz, és a sötét színpadon sem mutat sehogyan, úgyhogy a színpadképünk teljesen a fekete-fehér ellentétre épül, már amennyire azt az anyagi lehetőségeink engedik... Látod, ez is egy apró részlet az egészből! (nevet)
Hogyan tovább? Mire számíthatunk tőletek a jövőben?
Kint van a lemez, ahogy mondani szokták, az elkövetkező időszak kritikus! (nevet) A korongból nagyjából platinalemez mennyiségű fog eljutni a célközönség HammerWorld-öt olvasó részéhez, ami nem csekély, nyilván sok minden múlik majd az anyag fogadtatásán. A szakmai visszajelzések máris csodásak, és a közönség soraiból is sorra érkeznek a rendkívül pozitív vélemények, úgyhogy azt hiszem, jó úton járunk, és jó esélyünk van elérni mindazt, amit célul tűztem ki a zenekar számára! A jövőben szeretnénk minél több embernek élőben is megmutatni a dalokat, ehhez kell megtalálnunk most a megfelelő szponzorokat, szervezőket, stb. Ugyanakkor már elkezdtük a második lemezanyag megírását, de jövőre mindenképp várható egy újabb videoklip is, valamint itt egy kis ízelítő a készülő, második LOVRECK lemezanyagból is: Minek nevezzelek? címmel.


Krisztián, nagyon köszönöm a beszélgetést, és sikerekben gazdag, boldog Újévet kívánok az egész Gitárvilágok.com stáb nevében.

Hasonló jókat kívánok én is, köszönöm, sziasztok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése