2014. jún. 16.

Kosztin László gitáros

Sok szeretettel köszöntöm az oldalunkon Kosztin László gitárost, aki a felszerelését mutatja be nekünk.

Minden zenészt foglalkoztat a hangzás és az eszközpark. Elsősorban meglepő lehet, de véleményem szerint a megszólalás milyensége nagyrészt nem az adott technikai eszközökön múlik, hanem magán a játékoson. Az egyik leglényegesebb dolog a habitus, hiszen ha jobban megfigyeljük, észrevesszük, hogy kedvenc zenészeinknek mennyire egyedi hangszerkezelési technikájuk és személyiségük van. Szoktuk is mondogatni, hogy „a sound a kézben van”. Egy hang megszólalása leginkább ezekben az emberi különbözőségekben rejlik, a technikai eszközök pusztán olyan berendezések, melyek plusz segítséget nyújthatnak egy sajátos hangzás elérésében, hiszen a legfőbb cél, hogy az egy adott előadót fel lehessen ismerni, azaz hogy megtaláljuk a saját hangunk. Hazánkban és a nagyvilágban számos olyan előadót ismerünk, akiket az első hang után azonnal felismerünk, hiszen annyira jellegzetes a megszólalásuk. Szerencsére ma már nincsenek igazán felkutathatatlan titkok, az internet világában néhány kattintás után felfedezhetjük magunknak szinte bármelyik előadó kulisszatitkait. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy elképzelhetőek bizonyos titkok, hiszen nem látunk bele az eszközök tényleges belső kialakításába. Jó kiinduló pont, ha vannak kedvenc hangzásaink. Nagyon fontos, hogy legyen konkrét elképzelésünk az adott és áhított hangzásról így tudatosabban és eredményesebben megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb "játékszereket". Gyakran nagy segítség lehet, ha elemezzük kedvenc gitárosaink eszközparkját, hangszereit, érdemes bizonyos szinten elmélyülni az akusztika és a hangtan világába. De mindenkor a fülünkre és a saját ösztönös érzéseinkre célszerű hallgatni, hiszen nem az a cél, hogy másoljunk másokat, vagy, hogy másoknak megfeleljünk, hanem hogy egyediek legyünk sajátos csak ránk jellemző hangzással. Én is így igyekeztem kialakítani a hangszerparkom, természetesen időről időre az ember is változik így az eszközparkját is fejleszti, elkövet kisebb nagyobb változtatásokat. Lényeges, hogy igyekszem olyan eszközöket használni melyek a zenei elképzeléseimben maximális segítséget nyújtanak mind hangzás, mind pedig kényelmi szempontok szerint. Minden apró összetevő lényeges. Természetesen a legideálisabb helyzet az lenne, ha mindenféle autentikus hangszert beszerezhetnénk, de ezek használta már a színpadon igen körülményes lenne, hiszen egyszerre nem tudunk csak egy hangszeren játszani, így döntenünk kell és célszerű kompromisszumokat hoznunk. Az alábbiakban részletesen leírom az általam használt hangszerek jellemzőit és felépítését.

Gitárok
Ibanez RG 570 MH Sol az őszi kollekcióból. Ez egy 1995-ben japánban készített mahagóni testű, csavarozott nyakkal ellátott hangszer, amit nagyon szeretek. Mára már kizárólag használt hangszereket igyekszem vásárolni, hiszen kiváló alapanyagú és minőségű példányokat lehet kifogni az új áruk töredékéért. Ezt a hangszert is használtan vásároltam, amit később teljesen felújítattam. Törekszem a hangszereimet jó állapotban és becsben tartani így maximális kiszolgálást nyújtanak minden körülmények közt. Jelenleg az összes gitáromban floyd rose rendszerű tremoló van, nagyon szeretem a nagy vibrátókat, ezért fontos, hogy jó minőségű tremoló rendszer legyen, ami tökéletesen tartja a hangolást. A Mahagóni test egy meleg, közép és mélytartományban gazdag éneklő lírai hangzást nyújt, amit a Bartolini elektronika maximálisan visszaad.
Ez a gitár H S H felosztású, a hídnál a legendás LCE 70 pickuppal szerelve. Mindegyik gitáromban található egy chipset, ami aktív és passzív üzemmódot biztosít. Ennek számos előnye van. A tiszta hangoknál a kristálytiszta csilingelős hangszínek épp úgy elérhetők, mint a visszafogottabb kissé fátyolosabb jellegűek. Torzított hang esetén, pedig dinamika és hangerő veszteség nélkül lehet felezni a két humbucker hangszedőt. Ezeken kívül az 570 Sol gitáromban található egy boost áramkör, ami egy mikrokapcsolóval elérhető, így a tiszta csatornán egy kapcsolással a régi crunchos vintage sound elővarázsolható, ráadásul pont megfelelő jelszint erősítéssel, ez a hangerő különbség tetszés szerint előre beállítható egy kis pótméter segítségével. Ebben a hangszeremben a Seymour Duncan által gyártott triple shot hangszedő keret került, ami lehetővé teszi a hangszedők különböző kapcsolását. Bármely irányban felezhetőek a pickupok valamint elérhető a soros és párhuzamos kapcsolás. Húrok: Elixir 010-052.

Ibanez RG 760. Ezt a hangszert az USA-ban gyártották 1989 körül, és főként a nyakprofil és a hangszertest faanyaga miatt esett rá a választásom. Hagyományos hársfa teste, a 90-es évek hamísíthatatlan rock hangzását biztosítja. Ez egy rendkívül karakteres, fényes, csillogó hangzás, kiváló sustainnel. Ebben a hangszerben a hídnál szintén bartolini LCE 70 humbucker található, és két Seymour Duncan SHR 1 sinlebucker ezek a hangszedő a hídnál található triple shot keretben lévő mikrokapcsolókkal felezhetők, és igény szerint a sinle coil csilingelős vintage hangzáson kívül a duplatekercses humubucker hangszedők meleg, gurulós hangzása is elérhető. A hangszer különleges egyedi festését a 90-es évek elején készült Custom széria alapján Mike Tamás airbrush művész készítette. Húrok: Elixir 009-046.

Ibanez  S540 FMTK USA Custom. Ez a hangszer szintén az USA-ban készült
1994-ben. Mahagóni testét vékony habos juhar furnérral borították. Csodálatos hangszer, minden szempontból. Rendkívül komfortos test és nyakkialakítással. Fantasztikus a test rezonálása, felezett pickup állással közelít a Fender stratok jellegzetes hangjához. A gitárba a Bartolini új generációs hangszedői kerültek, a hídnál 1 D-01, ez egy rendkívül energikus pickup, gazdag közép és mély tartománnyal, és a Bartolinire oly jellemző robbanékony hangindulással és jó sustainel bíró hangszedő, a nyaknál V 92 C B, ez egy kristálytiszta üveges csengésű de még is meleg tónusú humbucker, és középen egy 3 X Q csilingelős singlecoil hangszedővel. A tone pótméter helyén található mikrokapcsoló az aktív passzív üzemmód váltására szolgál. Húrok: Elixir 009-046.

Yamaha APX 10 fémhúros elektroakusztikus gitár. Ez egy elég ritka hangszer, amit szintén használtan vásároltam. A 90-es évek környékén készült gitár különlegessége főként az elektronikában rejlik, hiszen az első sztereó előerősítéssel ellátott akusztikus gitárok egyike. A hangszerben a húrlábba épített piezzó hangszedőn kívül plusz kondenzátor mikrofonokat is elhelyeztek, ennek köszönhetően egy rendkívül természetes akusztikus hangzást lehet elérni kihangosított körülmények közt is. Ez még tiszta fa hangszer, kivétel ez alól a különleges húrláb. A nyaka rendkívül kényelmes és jól játszható, a gitár kiváló sustainal rendelkezik. Húrok: Elixir 80/20 bronz 011-052 hibrid készlet.

Mindegyik gitárom Medgyesi Tibor hangszerkészítő mester javítja és szereli, az ő keze munkáját dicsérhetjük bennük. 

Az elektroakusztikus gitárom felújítását a Stage Shop hangszerbolt hangszerészének köszönhetem, az elektronikát Bakó Imre újította fel. 



Erősítő
Szeretem a természetes hangzásokat, ezért előnyben részesítem a hagyományos építésű erősítőket. Csöves erősítők, analóg pedálok, bár a modulációs effektjeim közt több digitális eszköz is előfordul, hiszen azok közt is akadnak kiváló minőségű berendezések pl. a digitális zengetőket jobban kedvelem, mint a régi rugós mechanikus társaikat, mert sokoldalúak és tiszta hangzást nyújtanak. Nem használok modellezős berendezéseket, persze nem azért, mert nem találom megfelelőnek a digitális jelutat, vonzó és egyedi világ az is, és számos előnyökkel jár. Fontosnak tartom a nyitottságot, nem zárkózom el semmi elől. Az a véleményem, hogy legjobb kategória nem létezik, egyszerűen minden más és ki kell válogatni a nekünk legmegfelelőbbet. Jelenleg visszatértem a fej láda koncepcióhoz. 

Van két Marshall 6100-as fejem ebből az egyik a legendás Anniversary 30. évfordulós kivitel, a másik ugyan azon a kapcsoláson alapuló LM széria, amit EL 34 végfokcsövekkel szereltettem, mert eredetileg 6L6 volt benne. Számomra a 6L6 tiszta csatornája meggyőző volt és nagyon tetszett, de a torzított hang már túl szúrós és orros volt, és mivel többet használom a torzított csatornát ezért döntöttem az átépítés mellett, valamint így két, szinte teljesen azonos hangzású erősítőm van, ami nagy nyugodtságot biztosít, hiszen régen gyakran izgultam azon, hogy mi lesz, ha valami történik előadás közben az erősítővel. 
Korábban egy Marshall 1960 vintage 4x12-es ládát hajtottam a fejjel, de aztán építettem egy 2x12 méretű hagyományos fecskecsapolású fenyőládát, amibe 2 db Celestion Creanback 75 W -os hangszórót szereltem. Meglepő volt a különbség, és a lehető legjobb döntést hoztam, hiszen így jóval karakteresebb és kompresszáltabb hangot kaptam a korábbihoz képest. Elképesztő, hogy mennyire más jellegű hangzást kaphatunk ha ugyan azt az erősítőt más hangszórókkal használjuk, érdemes kísérletezni ezen a téren is.

Az erősítőim Mózer László a Fulltone hangszerüzlet vezetője építette át és újította fel.

Effektek
Az erősítő bemenő oldalán Vox wah pedál egyéni elektronikával, Voodoo lab proctavia, ami egy fuzus oktáv pedál, Vox Ice 9 overdrive, Wox Sachurator distorsion, Boss DS 1 distorsion, időnként ezzel szoktam boostolni. Szinte minden berendezésemet Lettner Gábor, az-az Eldzsi módolta, kivétel ez alól a modulációs effekt kör, ami tartalmaz egy Digitech harmony man harmonizátort, egy Boss CE 20 chorus twinpedált, egy Vox time machine-t és egy Boss RV 5 zengetőt. A koncerteken nagyrészt a fejben lévő torzítókat használom, de ha más jellegű torzítás kell, akkor előfordul, hogy a fent említett valamelyik pedálokat kapcsolom. A pedálokat laboga kábelekkel kötöttem össze, de cordial és klotz kábeleket is használok. 

A fent említett szakemberek munkáját nagyon köszönöm, hisz nagy türelemmel és magas szakmai tudással valósítják meg gyakran bizarr kéréseim. 

Köszönettel:
Udvardy (Udy) Zsolt 
0630 2261017



2014. jún. 13.

Veress Márton - ARMAGEDDON

Veress Márton nemrég az Ex-Arch Enemy gitáros Chris Amott újraélesztett zenekarában, az ARMAGEDDON-ban bukkant fel, mint dobos. Marci, nagy tisztelettel köszöntelek az oldalon. Nos… a jelen lehetőségeit ismerve, mint a Pokolgép dobosa, mondhatnád, hogy a pályád egyik csúcspontjára értél. Azonban történt egy kis „baleset”, képbe került az Armageddon. Mindent szeretnénk tudni erről a történetről!

Először is, köszönöm szépen a megkeresést! Óriási megtiszteltetés, hogy egy ilyen világsztárral zenélhetek, mint Chris. Nem volt ez másképp sem, mint amikor bekerültem Magyarország egyik vezető metál csapatába, a Pokolgépbe. Épp a minap volt a 30 éves jubileumi buli a Pecsában, amiről kijelenthetem, hogy életem eddigi legjobb koncertje volt! Egy álmom válhatott valóra! Innen is köszönöm nekik!

Hogy kerültél ki Amerikába, valamint hogy kerültél kapcsolatba Chris Amott-al?

Ahogy azt már többen tudják, itthon, az IBS-re járok Arts Management szakra. Múlt év végén kaptunk egy emailt egy New York-i cserediák programról, ami egy erasmus-hoz hasonló kint töltött félévet jelentett. Mind a 4 évfolyamról lehetett pályázni és a beküldött önéletrajzok, motivációs levelek valamint a tanulmányi átlag alapján végül összesen 2 diákot választottak ki. Én voltam az egyik. 4 hónapot töltöttem kint a SUNY Purcashe College-ban, és ez volt a második alkalmam New Yorkban. 2 éve egy ösztöndíj keretein belül a neves Drummers Collective növendéke lehettem, melynek a mai napig az itthoni képviselője vagyok.
Amerikában elég nehéz érvényesülni a vízum dolgok miatt. Úgy értem, hogy külföldiként időkeretek közé van szorítva az ember. Nekem ez alkalommal 4 hónap állt rendelkezésemre, hogy előrelendítsem a karrierem.
Elkezdtem tehát apróhirdetéseket olvasni, hogy milyen zenekarok keresnek dobost kint. Több száz hirdetést végigolvastam, majd végül egyedül 1 ragadta meg a tekintetem. Semmi konkrét nem állt benne, csak annyi, hogy metál dobost keresünk, erre meg erre a zenére, hasonlít amit csinálunk, és még valami: legyen érvényes útleveled, mert turnézni akarunk. Nem volt veszteni valóm, megírtam az emailt, csatoltam képeket, biográfiát, pár videót, majd pár nappal később az egyik órámon olvastam a válasz emailt: „Köszönöm jelentkezésed, Chris Amott vagyok, az Arch Enemy volt gitárosa...”  Egyből lehidaltam, hogy ilyen nincs... Valamint hozzátette: „gratulálok a Pokolgéphez, már hallottam róla”. Alig akartam elhinni, hogy New Yorkban találok egy olyan embert, aki híres és még a Pokolgépet is ismeri, ráadásul svéd. 2 éve kaptunk a Pokolgéppel egy svéd koncertmeghívást egy fesztiválra, valamint a svéd Hammerfall 2 éve dolgozta fel a Hol van a szó c. Pokolgép klasszikust.

Mi történt ezután?

Chris küldött 2 számot az új lemezről, az egyik a már megjelent Captivity and Devourment volt, és mondta, hogy hallgassam meg, hogy szerintem menne-e. Természetesen igent mondtam, és nekiálltam a gyakorlásnak. Szóltam neki, hogy szívesen megtanulom még a klasszikus Nemesis-t az Arch Enemytől valamint még 1 nótát az egyik régebbi Armagedon albumról. Szóval 4 számmal készültem a meghallgatásra, melyre kb. 1 hét felkészülési időm volt. A meghallgatás jól sikerült, és most jelenleg itt vagyok !


Tudom, hogy illendő lett volna ezzel kezdeni a beszélgetést, most pótolnám. Beszéljünk egy kicsit rólad! Iskolák. Jazz a Kodolányin, aztán irány New York. Beszélnél pár szóban erről az útról?

14 éves korom óta dobolok és a kezdetektől fogva nagyon eltökélt voltam. 1-2 év után már biztos voltam benne, hogy profi szinten szeretném csinálni és lehetőleg nemzetközi színtéren. A Pro-Drum stúdióban kezdtem tanulmányaimat Mátyus Attilánál, majd 2 év elteltével jelentkeztem a Kodolányi János Jazz konzijának felkészítő sulijába, ahol Kovács Norbi, majd később Szendőfi Péter lett a tanárom. Petitől hallottam a Drummers Collective-ről és így jött először ez az Amerika dolog. Mindeközben 2 évig jártam Rékasi Attilához (Subscribe) párhuzamosan metálos dolgokat tanulni. A dobolás mellett a szervezéshez/marketinghez van jó érzékem, ezért jelentkeztem az IBS-be, ahol rendkívül gazdag kapcsolatrendszerre és hasznos tudásra tehet szert az ember. Többek közt, ha nincs az IBS, akkor valószínűleg most nem tudnánk az Armageddonról sem beszélgetni.

Marci, meglátásom szerint, nem akármilyen enerváltság tapasztalható, még hazai, de világklasszis zenészeknél is. Milyen tulajdonságokkal kellett, kell rendelkezned, a dob, illetve a zenei tudásod mellett, melyek a Pokolgépbe – nem tudom kihagyni a zenekart – majd az Armageddonban vittek?

Több zenésztől is hallottam, meg több helyen olvastam, hogy merni kell nagyot álmodni valamint rengeteget dolgozni érte. Én sem tettem másként, úgy éreztem, hogyha Báthory Zolinak (Five Finger Death Puch) vagy Vörös Attillának (Ex-Nevermore) sikerült, akkor miért nem lehetnék én a következő? Sokat figyeltem a fiatal titánokat (pl Luke Holland), illetve a régi kedvenceimet (Mike Portnoy). Mindamellett, hogy borzasztó jól dobolnak, az önmenedzselésük is figyelemre méltó. Én is igyekszem minél jobban csinálni ezt a részét a dolognak, mert csak így lehet előre jutni. A Pokolgépbe is amiatt kerültem be többek között, mert volt fent rólam anyag a neten, egy online referencia, amit meg tudtak nézni, mielőtt felhívtak volna. Ugyanez működött az Armageddonnál is. De mindezek mellett az emberi oldal a legfontosabb. Ha jól kijössz valakivel, nem kell a legjobbnak lenned. Mindig van jobb. Törekedni persze kell.

Térjünk vissza a gyakorlati részhez. Vehetjük a felszerelés részét vagy általánosságban. Hogyan kell készülnöd az Armageddont érintő munkáidra?

Ami a felszerelés részét illeti, jelenleg is árulom az átlátszó DrumCraft dobomat, mert kell szereznem kint egy dobot. A kiegészítőket még meg tudom oldani, hogy kivigyem, de egy komplett dobcucc szállítása nagyon macerás. Valószínűleg jobban megéri, ha kint veszek használtan valamit. Jelenleg nyáron itthon vagyok, Chris is visszament Svédországba. Mindenki otthon gyakorolja a számokat és augusztusban indulnak a próbák. Addig az online promócióra fókuszálunk, hogy benne legyen a project a köztudatban és könnyebb legyen bulikat kötni később.

Köszönöm szépen a beszélgetést! Mi legyen a végszó?

Nagyon szépen köszönöm szüleimnek, a barátaimnak, és szponzoraimnak a támogatást, valamint mindenkinek, aki segített eddig, hogy közelebb kerüljek az álmaimhoz! 

Marci, köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok a gitárvilágok.com  nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
06/30-226-1017



2014. ápr. 28.

Polgár Patrik

Az igazság az, hogy van, ami egyszerre és van, ami soha sem fog közel jönni az emberhez. Itt egy dal, ami szól, ami mond, ami szép!
Gratulálok....! Nagy tisztelettel köszöntöm Polgár Patrikot az oldalon. Mielőtt egy kis magyarázat jönne a bevezetőhöz, beszéljünk Rólad!

Sziasztok! Nagy szeretettel köszöntöm az olvasókat. Örülök, hogy ilyen hatást keltett benned a dal. Rólam röviden annyit, hogy Vas megye legnyugatibb településén élek, Felsőszölnökön. 19 éves vagyok, vendéglős szakon tanulok, és idén fogok érettségizni.

„Eljön a perc”. Szeretném elkerülni, hogy banális legyen a kérdés, de minek kellett történnie veled, vagy a világodban, hogy ez a dal megszülethessen?

A dal 2011-es év vége felé született meg. Elsőként ezt a pofon egyszerű gitártémát alkottam meg, ezt rögzítettem, sokszor visszahallgattam, és a visszahallgatás alatt pedig jött az ihlet így született meg a dalszöveg. A dal alapvetően egy szerelmes témájú dal, ami magába foglalja még a reménykedést és a küzdést is. Úgy érzem, hogy a dal fokozatosan épül fel. Gyakorlatilag egy folyamat, amely elsőként a kételyből indul ki, majd az érzések miatt élre tör a bátorság, majd ebből a vágy, vágyakozás a másikért. Ezért is kapta a dal az eljön a perc címet, mert eljön majd az az idő amikor ez a ,,vágyódásos-várakozás” és a küzdés eredményre vezet.


Amikor ez a szerzemény íródott, akkor szerelmesnek nem éppen mondhattam magam, azt hiszem inkább csak vágytam a szerelemre, és ezért született meg ez a dal egy ilyen témájú dalnak. Nagyon fontos szóvá tennem, hogy ezzel a nótával 2012-ben az akkori zenekarommal már próbálkoztunk, igaz teljesen más hangszerelésben és az igazat megvallva nem volt túl vállalható a dolog. Még ebben az évben ez a formáció feloszlott. 2012 novembere óta tagja vagyok egy West Alfa nevű formációnak. Az énekesünknek, Kiss Árpádnak vetettem fel az ötletet, hogy van egy dal, amit én írtam, szerintem nagyon jól szólna az ő hangjával, valamikor megmutatnám neki. Árpi természetesen támogatta ezt az ötletet, egyik nap elmentem hozzá, feljátszottam neki a dalt, eldudorásztam a dallamot és tetszett neki a nóta. Eredetileg úgy terveztük, hogy komplett zenekaros verzióban készítjük el, de rögzítettük házi körülmények között a dalt így gitár-ének verzióba és visszahallgatva pedig annyira hangulatosnak találtuk, hogy ez így gitár-ének verzióba is teljesen hangulatos és megállja a helyét. Szeretném megköszönni Kiss Árpádnak a közreműködést.

Patrik, kiválóan szól a gitár a kezedben. Beszéljünk Polgár Patrikról és a gitárról, a hangszerről. Hogyan került a zenei világodba a gitár?


Gyerekkorom óta a zene fontos szerepet játszik az életembe. Mindig rockzene szólt nálunk, általában Lord, P-Mobil, Pokolgép vagy Tankcsapda. Kiskoromban már nagyon tetszett az elektromos gitárnak a hangja. 8 évesen írattak be Szentgotthárdra a Takács Jenő Zeneiskolába és természetesen hangszernek a gitárt választottam. Klasszikus gitárszak működött akkor a zeneiskolába, tehát az alapokat klasszikus gitáron sajátítottam el Lakatos József gitártanár úrtól. Nem sokkal voltam nagyobb a gitáromnál, de amint hazaértünk vele még mindig itt van előttem a kép, ahogy ülök a fotelbe és pengetem az üres húrokat. Általános iskola utolsó évében befejeztem a zeneiskolát. Ezt követően kaptam a szüleimtől egy elektromos gitárt és egy kiserősítőt. Bár sok mindent tanultam a zeneiskolában, de nagyon sok mindenre önállóan kellett rájönnöm, mivel azért van bőven különbség a klasszikus gitárjáték és az elektromos gitárjáték között. Kezdetekben nagyon nagy segítség volt az interneten fent lévő oktatóvideók használata. Elsőként elektromos gitáron az ACDC Highway to hell című nótáját tanultam meg, az nagyon nagy kedvet adott a folytatáshoz az elektromos gitáron való játékhoz. 2013 novemberében kezdtem meg tanulmányaimat Kovács Ervinnél, akitől már most nagyon sokat tanultam szakmailag és emberileg is. Ervin gyakorlatilag egy példaképpé nőtt a szemembe, egy rossz szót/ tulajdonságot nem tudnék rá mondani, ezek mellett pedig egy igazi virtuóz. Köszönöm a sorsnak, hogy ismerhetem, és hogy a tanítványa lehetek.

Egyszerűen, mit vársz a gitártól?

A gitár számomra egyet jelent a szerelemmel, az érzelem kifejezéssel az érzelem átadással. Bármilyen hangulata van az embernek, egy hangszerrel jelen esetben ugye a gitárral ezt ki lehet fejezni, át is lehet adni. Én úgy érzem, hogy a gitárnak nagyon nyugtató hatása is tud lenni, többször volt már, hogy stresszesebb állapotba vagy negatívumok érése után a kezembe vettem a gitárt és a gitározás megnyugtatott. Ha az ember a kezébe veszi a gitárt, akkor létrejön egy burok, megszűnik a külvilág.

Zenekarod a West Alfa. Mit kell tudnunk erről a formációról?


2012 novemberében alakult a banda. A zenekar magja helyi, tehát egy felsőszölnöki formációról van szó. 5-en vagyunk. Kiss Árpád- ének, Vogrincsics Jocó-dob, Szukics Benjámin billentyű, Bajzek Patrik szaxofon, jómagam pedig a gitáros lennék. Sajnos basszusgitárosunk nincs, már jó ideje keresünk, de ebben a szentgotthárdi régióban alig akad 1-2 basszusgitáros. Koncerteken a basszust a billentyűsünk játssza, ami nem teljesen olyan, mint egy basszusgitár hangja, de azért nem érezheti azt senki sem, hogy mennyire kéne az a mély a dalokhoz. Egyébként a zenekarral dallamos rockzenét játszunk. A repertoárunk nagy részét Lord, Edda Művek és Bikini feldolgozások alkotják. Idén januártól pedig saját daloknak is nekiálltunk ebből egyik az általam írt Eljön a perc című dal, amit játszunk a gitár-ének verzión kívül teljes zenekari hangszerelésben is.

Ahogy a zenédet hallgatom, simán jön róla a sajár út, a sajátos zenei fantázia. Merre tartasz, merre igyekszel a gitárvilágok, hát nem éppen egyszerű útjain?

Mindenféleképpen lesz folytatás ebben a stílusban, tehát gitár-ének verziós dalok lesznek még szép számmal, van már jó néhány, ami teljesen kész van, csak rögzíteni kell. Ezek természetesen az interneten is elérhetőek lesznek majd. Komoly terv, hogy ezek a dalok, stúdióminőségben is rögzítve legyenek, valamint nagy vágyam, hogy ezek a dalok minél több emberhez eljussanak. A zenekar sajnos ennyire nem elhivatott ez ügyben, inkább csak amolyan, haknibanda” vagyunk.


Örök kérdés. A gitárnak jól kell szólnia, jól kell megszólalnia. Beszélnél pár szóban a gitárodról, erősítődről?

Igazából én még csak egy lelkes amatőr vagyok, nagyon sokat kell tanulnom még, középiskolásként sok lehetőségem nem volt arra, hogy annyi pénzt összegyűjtsek, amiből egy komolyabb „motyót” lehetne venni. Jelenleg egy Harley Benton gitár és egy Fender Frontman erősítőm van, persze folyamatos terv és amint módomban áll azonnal váltok komolyabbra.

Patrik, miben látod a dalszerzés lényegét? Miért kell, hogy dalokat szerezz?


2-3 éve írok saját szerzeményeket. Ezek vagy úgy születnek, hogy kitalálok egy gitártémát és ez a téma amilyen hatást gyakorol rám, az alapján íródik meg a dalszöveg. Vagy előfordul, hogy valamikor, ha olyan hatás ér, akkor elég sűrűn szoktam írni, és ezt később pedig próbálom dallá átvariálni, megfelelő dallam és gitártémával karöltve. Én nagyon fontosnak tartom a mai világban a dalszövegek fontosságát. Engem mondhatni irritálnak a semmit mondó dalszövegek, régebben még Demjén Ferenc nyilatkozta azt, hogy a mulatós műfajú dalszöveget ő bármikor tudna írni reggel a wc-n ülve, nos, Feri bácsinak ebben teljesen igaza van szerintem. Visszatérve a dalszövegekre, én csak olyan dologról tudok írni, amit átéltem, vagy amit szeretnék átélni, illetve amilyen érzések kavarognak bennem. Valamint úgy sosem tudnék dalt írni, hogyha meg lenne szabva, hogy na, most leülök és írok egy dalt. Ez a hajlam egyszer csak jön az emberből, alapból és ilyenkor csak egy toll kell és egy papír semmi más.
Nagyon megtisztelő számomra, hogy felkerülhettem az oldalra, és nagyon köszönöm a lehetőséget!

Köszönöm Patrik az interjút, és további sok sikert kívánok a gitarvilagok.com nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
06/30-226-1017



2014. jan. 20.

László Zsolt

A játékodban, igazán az tetszik, hogy azt játszod, ami az adott témához kell. A Jónás Tamás Gitárverseny találkoztam veled. Mikor döntötted el hogy részt veszel a „versenybe”?

A 2012-es Jónás Tamás gitárversenyről barátokon keresztül hallottam, és gondoltam próbálkozom én is. Nem ez volt az első ilyen jellegű vetélkedő amin részt vettem, jó pár évvel ezelőtt egy országos gitárversenyen negyedik lettem. Nem a nyerési szándék vezérelt, sokkal inkább a kihívás, hogy mire vagyok képes. Először letöltöttem a háttérzenét és pár órát improvizáltam rá, aztán elkezdtem felvenni, és visszahallgatni a játékom. Bevallom őszintén nem az első próbálkozásból sikerült, ami ott hallható:)). Kiválasztottam egy verziót, ami aránylag jól sikerült és azzal neveztem. Mielőtt nekifogtam, meghallgattam jó pár nevezést. Azt vettem észre, hogy rengetegen próbálnak bizonyítani, minél gyorsabban és technikásabban játszani, és kevésbé figyelnek arra, hogy valami dallamot vagy egyediséget mutassanak. Én, mivel amúgy sem vagyok egy technikás gitáros, próbálkoztam valami dallamot belevinni, remélem sikerült! Hála Istennek, a Tamás nem írt semmi rosszat a szólóról :P
A 2013-as versenyről már a Facebook-on keresztül értesültem, nem volt szándékom nevezni, mert nagyon elfoglalt periódusom volt a munkahelyem miatt, szinte semmi szabadidőm nem volt. Végül a Tamás rám írt, hogy idén lenne-e kedvem nevezni, és sikerült az utolsó percben szakítanom pár órát, hogy készítsek egy videót. Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet :P Meglepett, hogy egyre több pozitív visszajelzést kapok, és egyre többen veszik fel velem a kapcsolatot. Nemrég Franciaországból keresett meg egy zenész, egy projekt zenekarába kért fel egy vendégszólóra.




Zsolt. Rendben előzzük meg a korunk. Beszéljünk a „Te és a gitár” témáról?

15-16 éves koromba kezdett érdekelni a hangszer, édesapámnak egy régi gitárján próbálkoztam az első akkordokat lefogni, több-kevesebb sikerrel. Nehéz és göröngyös út volt, akkoriban semmi oktatóanyag és tanár nem állt a rendelkezésre, csak amit a barátoktól el tudtam lesni. A szüleim sem nagyon lelkesedtek a dolog iránt, aztán egy diákzenekart alakítottunk a barátokkal, hetente egyszer lehetőség volt a tanulók házában próbálni 2 órát, itt voltak régi hangszerek is, nekem ugyanis nem volt még gitárom. Borzalmas zajokat keltettünk életre. Végül lassan hozzájutottunk a Metal Hammer meg Rockinformhoz. Ezekben a magazinokban kaptam a legelső Tabulaturat, és mondhatni autodidakta módon próbáltam tanulni belőlük, ugyanis nem ismerem a zeneelméletet. 1-2 évi zsebpénzt félretéve sikerült megvennem az első torzító pedált, aztán később, szüleim és egy családi barátunk, látván a nem szűnő lelkesedést, megajándékoztak egy elektromos gitárral. Azóta tart a fertőzés.

Külső zenei hatások elkerülhetetlenek, de néha feleslegessé tudnak válni… Ki volt az a gitáros, akire tényleg azt mondanád, hogy „útba igazított”?

Rengeteg fajta zenét hallgatok, ez természetesen hat a játékomra is, de nem igazán tanultam
senkinek a technikáját, sőt eddig egy szólót sem tanultam meg elejétől a végig, mert nincsen hozzá türelmem kigyakorolni. Azt mondanám, hogy ösztönösen gitározok. Az első instrumentális gitáralbum az Szekeres Tamás gitármánia kazettája volt, amit akkoriba rongyosra hallgattam, meg van most is eredeti CD-n, és a mai napig szeretem, persze nemsokára rájöttek a klasszikusok is, talán a Satriani albumait szeretem a leginkább.

Melyek voltak azok a szakaszok melyek befolyásolták a stílusod kialakulását?

Nem tudnék kiemelni szakaszokat, ez egy hosszú folyamat, az élet formál lassan, változunk, igyekszem jó irányba haladni. Véleményem szerint nincsen még egy teljesen kiforrott egyéni stílusom, nagyon kevés figurát ismerek, többé-kevésbé mindig azokat kombinálom bele a játékomba, de törekszem arra, hogy valami fülbemászó dallamot, vagy motívumot hozzák.

Zsolt, miért a Jackson gitár? {minden amitől ilyen jól szól a gitárod...}

Ez a Jackson a harmadik gitárom, és egyben a legjobb, nagyon meg vagyok elégedve vele. Japán hangszer, aktív EMG hangszedőkkel. A Metalhammeren kívül rendszeresen vásároltam a Zenészmagazint, ahol hangszerismertető rovat is volt. Itt láttam legelőször Jackson gitárt, és olvastam róla. Nagyon tetszett az agresszív design, és mindig jókat írtak róluk, évekig nézegettem az interneten ezt a modellt, és gyűjtöttem rá. Pedáljaim és erősítőm jelenleg nincsen, csupán egy hangoló és egy overdrive, mindkettő Boss. Direkt gitárjelet veszek, tehát DI boksz - mikrofon előfok –hangkártya, és erősítő szimulátorokat használok monitornak, később pedig reamping technológiát használok, ez egy aránylag új módszer, ami nagyon elterjedt kezd lenni. Röviden arról szól, hogy a nyers gitárjelet kiküldöm a hangkártya egyik kimenetelén egy ream box nevű kis szerkezetbe, aztán onnan pedig erősítőbe - gitárládába - onnan pedig mikrofonnal visszavetetem a hangkártyára. Ennek rengeteg előnye van, ugyanis 1-2 óra alatt egy egész albumnyi gitárhangzást újra tudok venni egy kölcsönkért, több ezer euro értékű erősítővel, ha nem tetszik vagy nem jól sikerül, ugyanazt a játékot más beállításokkal később ismét újra tudom vetetni. A technológia akkorát fejlődött, hogy hihetetlen jó sound-okat lehet kihozni már erősítő szimulátorokkal is, van, hogy csak azt használom a végső sound-nak. Véleményem szerint nagyon fontos a jó hangzás, ebből a szempontból szerencsésnek tartom magam, ugyanis a gitározással párhuzamosan mindig érdekelt, hogy mitől szólnak jól azok a zenekarok amiket hallgatok, hogyan lehet ezeket a hangzásokat kikeverni, rengeteg fórumon aktívan követem a topik-okat. 4-5 évig, mint hangmérnök dolgoztam egy stúdióban, és a mai napig segítek zenekaroknak, készítek felvételeket amennyire a szabadidőm engedi.

Apropó, milyen arányban függ szerinted a tehetségtől, a habitustól a gitárjáték, és mennyire a technikától?

Szerintem óriási előnyben van az, aki tehetségesebb és fejlettebb hallással rendelkezik. A tehetségesebb zenészeknek könnyebben kialakul egy saját egyedi stílusuk, és ha ez párosul az ambícióval és a gyakorlással, akkor a technikai részeket is gyorsabban elsajátítják.

Hogyan tovább?

Jelenleg nem játszom zenekarban, nem is erőltetem ezt a dolgot, néha készítek egy-egy
nevezést hasonló típusú gitárvetélkedőkre, a napokban készítettem egy nevezést az Andy James gitárversenyre, hihetetlen tehetséges és jó gitárosok vannak, de nagyon jó a backing track is, nagyszerű gyakorolni rá, remek kikapcsolódás számomra:). A számítógépem tele van vázlatokkal és ötletekkel, lehetséges, hogy összeáll majd valamikor valami lemez is belőle...A zene meg a hangszerek, azok az életem részei, ugyan közgazdász diplomám van, de hangmérnökként dolgoztam pár évet, és a mai napig vállalom felvételek készítését, jelen pillanatban pedig egy hangszerüzletnek dolgozom. Szerencsés vagyok, mert szeretem és érdekel amivel foglalkozom, csupán szabadidő kéne kicsit több. Épp ma kaptam a hírt, hogy márciusba repülök Frankfurtba, a Musikmesse-re, ami Európa legnagyobb hangszer és hangtechnikai kiállítása. Már alig várom :)
Neked pedig köszönöm a lehetőséget a bemutatkozásra! Üdv.
http://www.youtube.com/user/zsoltlaszlo/videos

Köszönöm a beszélgetést, és további sok sikert kívánok a gitárvilágok.com nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
+36/30/226-1017




2013. aug. 30.

Diktátor

Régi barátként üdvözölhetem a Diktátor zenekart az oldalon. Addig semmit, míg nem gratulálhatok a Diktátornak, és további jó egészséget, és sikereket nem kívánhatok nekik. Nos, beszéljünk arról, hogyan telnek a zenekar rockzenei mindennapjai?

Köszi a gratulációt és a jó kívánságaidat! Hogyan telnek a mindennapjaink? Meglehetősen sajátságosan, hiszen viszonylag távol leledzünk egymástól, egy 70 km átmérőjű körön belül, ami ugye kicsi országunkban már meglehetősen nagynak számít. Mindenki teszi a saját dolgát és végzi a reá eső feladatokat. Ami érdekes lehet: mindenki egyénileg, külön-külön gyakorol és a koncerteken, élesben szokott kiderülni az igazság.

A zenei piacon olyan túlkínálat van, hogy már szinte a multimédia sem tudja kezelni. Eddig megmondta mi az, ami tetszik nekünk… már akinek, persze! Vissza kell térni arra a vonalra, hogy válogatni kell, még a legjobbak közül is! A Diktátor zenéje mellett nem lehet elmenni. Beszélnétek arról a hozzáállásról, arról az életérzésről, ami „működteti” a zenekart?

Természetesen! Mi egyszerűen szeretünk zenélni és imádjuk azt, amit csinálunk! Ha jön valami új irányzat és az éppen nekünk is bejön, egy kicsit megpróbálunk ráhangolódni, de nyilván csak a saját korlátainkon és értékrendünkön belül. Szeretjük a kihívásokat, minden új lemez egy-egy új feladat és egy-egy korszaknak a lezárása is egyben, ami azért nem különül el nagyon egymástól, mint az ég és a föld, de persze szeretünk egyszerre az egekben szárnyalni és a földön is járni, hiszen ez a mi életünk és egyben a feladatunk!



Valamit azért kihagytam… Milyen utak vezettek a Diktátor megalakulásához?

Több mint negyedévszázada, mikor úgy éreztük, hogy a létezés keményebbre váltott, megszületett bennünk egy elhatározás, hogy a mindennapok tükrében mi is beszigorítsunk és elhagytuk a Week-end zenekar nevet. Az akkori dobosunk Ori, azaz Mező Orbán volt a Diktátor keresztapja, és természetesen a zenénkre is nagyban hatott az a friss és energikus metal hullám, ami azokban az években elárasztotta a világot és úgy éreztük, hogy ez az az irányzat, amit régóta keresgélünk, csak addig még nem igazán tudtuk zeneileg ezt megfogalmazni.

Következő kérdés nem lehet más, mint az aktualitás! {… ha jól látom 2010-ben jött ki az utolsó anyag}  

Igen, de már akkor készen voltak a most megjelenés előtt álló dalok, csak egyszerűen nem volt időnk és lehetőségünk jó minőségben felvenni azokat. Tulajdonképpen ezért döntöttünk a „Balladák” című lemez gyors kiadása mellett.

Maradjunk egy kicsit az oldal egy fő irányvonala mellett. Samut és Derzsi Vezért kérdezném. Gitárok. Minden, amit a gitárcuccaitokról tudni kell!

Samu vezér: Én egy Aria névre hallgató, nem túl drága, aktív négyhúros basszusgitáron tolom a mélyeket egy Peavey Mark III.-as fejjel illetve az alkalomtól függően egy, vagy két öreg Peavey 300 W-os ládával, vagy éppen klub szinten egy 150 W-os Hartke alsó ládával. Úgy gondolom, hogy mindezekkel kellően alá tudom támasztani az éppen aktuális mutatványt, vagy éppen érvényt tudok szerezni egy-egy kiállás alkalmával annak, hogy nálam a basszus terén nincsen irgalom!

Derzsi vezér:Kizárólagosan öregebb Fender Stratocastereken játszom, régebben csak Kinman hangszedőkkel, de az utóbbi időkben aktív EMG szetteket is használok. Erősítőim csakis Marshallok, nagyobb bevetéseken a jó öreg JMP 100-as fej jöhet szóba egy, vagy két bármilyen 4x12”-es Marshall ládával, de azért többnyire 30w-os, öreg Greenback-ekkel szerelve, klub szinten pedig egy Marshall JTM45-ös fej egy 2x12”-es ládával is szépen megteszi.

Végül. Tervek!

Szeretnénk minél hamarabb és minél nagyobb példányszámban megjelentetni a már, mondhatjuk: évek óta készülő legújabb lemezünket és a dalok egy részéhez videó klipeket is kreálni, aztán jöhet a következő, tizenharmadik lemez!

Köszönettel:
Udvardy Udy Zsolt
06/30/ 226-1017



2013. aug. 27.

Gabor Amadeus

Gabor Amadeus. Amikor a gitárost hallgatom, olyan érzésem van, mintha különböző világokban kirándulnék. Ezekben a világokban a szépet találhatjuk, és az igazi célja a zenének, a gitárjátéknak, hogy ezt megmutassa az embereknek. Gabor nagy tisztelettel köszöntelek, és arra kérnélek, hogy írd le a zenéd. Megtudhatnánk a „miértjeidre” a válaszokat?

Megszólalásommal arra törekszem, hogy igazi kikapcsolódás legyen azoknak, akik hallgatják a szerzeményeimet, feldolgozásaimat. Szeretem minden művet gondolatvázra felépíteni, így egész történések sora vár arra, aki hallgatja. A háttérzenészek feladata mindig jól megkomponált dolog és felette marad nekem az improvizációs lehetőség, amitől igazán élő és friss lesz. Jómagam is mindig az olyan zenéket kedvelek, amit ha újra meghallgatok, mindig felfedezek valami újat benne.  

 A valóság tele van olyan mindennapi negatívumokkal, melyeket talán ki lehet küszöbölni, talán nem. Mennyire befolyásolják a játékod ezek? Kizárod, egyáltalán ki kell zárni a negatívumokat a gitárvilágodból?

Abból lesz igazán jó és egyedi művész, aki engedi azt, hogy a történések akár pozitív akár negatív irányból hassanak rá, s képes azt átszűrve magán keresztül tükrözni azt, amit az adott pillanatban érez vagy gondol a világról, csak ettől lehet hiteles, egyedi az, ami megszólal. Sok olyan gitárzenét hallottam már, ami műanyag szerű, ezek inkább kizárólag a szórakoztatás célját tűzik ki, nincs mélyebb tartalom és érzelem bennük, nem emel fel, ami a zene lényege lenne. Arra törekszem, hogy ne gyártósoron íródjanak a dalok, hanem csak akkor, amikor valóban tartalom és ötletek sora érik meg benne az adott pillanatban. Pár éve létrehoztam Budapesten a saját stúdiómat, ennek számomra az az előnye, hogy bármikor felvehetem, és saját magam keverhetem, formálhatom a szerzeményeket. Van, hogy egy jó ötlet reggel vagy épp este születik, azt a pillanatot kell mindig elkapni, amikor az ember érzi, hogy épp a levegőben van az az energia, ami az alkotáshoz, mélyebb gondolatokhoz kellenek. Mindannyiunk élete tele van örömökkel, de néha tragédiákkal is. Ezeket mind meg kell élni ahhoz, hogy hitelesen, szólaljon meg egy vidám gyors vagy egy szomorú lassú dal.

Gabor, térjünk rá a zenei mindennapjaidra. Beszéljünk most erről!

A stúdióban elég sok időt töltök, vannak külsős munkáim is, ezt azt jelenti, hogy például énekesek felvételeit készítem vagy hangszerelem műfaji kötöttséget és korlátok nélkül. Pont ez az, ami miatt szeretek benne, mert megtapasztalok így más hangzásokat és különböző műfajok mélyére láthatok. Minden műfajban van is olyan dolog, ami tetszik, ezek később a saját zenei gondolataimban is elő szoktak bukkanni. A mai korban viszont nem elég az, hogy valaki jó gondolatokkal, ötletekkel rendelkezzen, menedzselni is kell mellette és előre látni és tervezni, mellette egy zenekart is össze kell fogni, hogy megvalósítható legyen koncerteken az, ami a kezek között megszületik, ezekhez nem kis idő és energia és főleg kitartás szükséges. Büszke vagyok arra, hogy sikerült nagyszerű művészeket találnom a célokhoz, akik ugyanúgy sajátjuknak érzik azt, amit én képviselek. Ötvös Csilla gitárművész az, akivel nagyon sokat dolgozom, sikerül vele olyan dalokat is eljátszani, ami számomra is nagy öröm és kihívást jelent. Ami külön érdekessége az egésznek, hogy női gitáros nagyon kevés vagy, latin jazz műfajon belül, sőt nem is tudok, hogy lenne olyan, aki játszik hasonló dolgokat. Ő a komolyzene irányából jött, de abszolút vevő és kreatív, hogy egyedi dolgot alkossunk együtt. Mindketten foglalkozunk gitároktatással is, jómagam inkább csak múlt időben. Csilla jelenleg Kecskeméten tanít. Közös gondolatunk például az, hogy a zenei képzésben miért nem tanítanak meg gondolkodni és improvizálni egy adott műfajon belül már gyerekkorban. Sokkal több zeneszerető ember lenne, és hozzájutna olyan örömforráshoz mindenki, ami belülről születik és tölt.



Tudom, hogy sokat dolgozol, és nagyon sokat teszel azért, hogy éljen a zene Magyarországon. A véleményem az, ha valaki teljesen elégedett magával, a világával, az képes elveszíteni az ambícióit. Szóval veszélyes lehet ez az érzés. Jól látom én ezt? Hova helyezed magad ebben a kérdésben?

Igazi művészt még sosem láttam nagyképűnek, vagy teljesen elégedettnek magával. Az évek során minél mélyebbre ássa egy műfajban magát valaki, rájön, milyen keveset is tud és egy dolog mennyi irányba tud ágazni. Valamennyi művész barátomra az alázatosság és az adni vágyás az, ami a legjellemzőbb. Hangszeres zenészként sokat kell azon dolgozni nap, mint nap, hogy mindig a szellemi és a technikai tudásának javát tudja átadni a hallgatóknak. Ez végső soron olyan figyelmet, kitartást-terveket igényel, mint bármelyik élsportban a versenyekre felkészülés időszaka. A napokban felkértek véleményezzek egy együttes megjelenés előtti számát, meg is lepett, mert ők a rock vonalon dolgoznak, de fontos volt nekik egy latin gitáros véleménye is, figyelünk egymásra így szakmán belül is, mindazok, akik alkotnak és értéket képviselnek. Számomra ezek mindig nagy megtiszteltetést és örömöt jelentenek, szeretek emberként a megközelíthető kategóriába tartozni.

Végezetül nem jöhet más, mint Gabor Amadeus tervei?

Tervek között most leginkább az szerepel így az utolsó negyedévre, hogy sok helyre el tudjuk vinni a műsorunkat, most ezen dolgozok sokat, hogy a megfelelő koncert és szervezési kapcsolatok letisztuljanak körülöttem. A formációval augusztusban volt egy pár nap, amit együtt töltöttünk, itt csak az alkotásról és az egymásra hangolódásról szóltak a napok, ez minden csapat életében fontos dolog, itt már a karácsonyi műsorunk alapjait is lefektettük már. Sokan kérdezik, hogy miért nem lépek fel itt meg ott, én azonban szeretem, ha egy helyen minden feltétel adott s nem az együttesnek kell intézni a közönséget, a plakátozást vagy az újságokban, az időben való megjelenést, sajnos ezzel volt egy kellemetlen tapasztalatom a nyáron egy ismert rendezvény helyszínnel. Több mint biztos, hogy egy két televíziós csatornán is látni fog a közönség, a megjelenések időpontját mindig a közösségi oldalon időben kiírjuk. Készül több új dal is mostanában kezeim között, természetesen lesz közöttük Astor Piazzolla feldolgozás is, aminek mindig nagy sikere van, messze jut, a világba ezt a közösségi oldalon is tapasztalom, amikor a világ másik feléről jelölnek vagy üzennek, ez mindig nagyon jó érzés és visszaigazolás, hogy jó úton járunk,s a zene tényleg nem ismer határokat, főleg a mai világban. A Libertango dalhoz, amit nyáron készítettem el, Mario Parmisano is gratulált, aki nem ismeri, Ő Al di Meola Zongoristája, tangó és a jazz műfajban világsztár. Igyekszünk mindenfelé eljutni az országban is a koncerteken várunk minden érdeklődőt szeretettel. Időpontok és friss hírek a publikus oldalon elérhetőek.



Köszönöm a lehetőséget a bemutatkozást illetően az oldaladon.

Gabor Amadeus Official Fan Site:
Gabor Amadeus Youtube Channel:

Köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert kívánok az elkövetkező időszakra!

Üdvözlettel
Udvardy Udy Zsolt
06/30/ 226-1017
udy@gitarvilagok.com



Kálmán Ákos, gitáros (Rómeó Vérzik)

Kálmán Ákos, gitáros (Rómeó Vérzik) . Számomra – most már valószínű örökre – egy misztikum volt és lesz, hogy hogyan lehet úgy gitározni, úg...