2014. június 13., péntek

Veress Márton - ARMAGEDDON


Veress Márton nemrég az Ex-Arch Enemy gitáros Chris Amott újraélesztett zenekarában, az ARMAGEDDON-ban bukkant fel, mint dobos.

Marci, nagy tisztelettel köszöntelek az oldalon. Nos… a jelen lehetőségeit ismerve, mint a Pokolgép dobosa, mondhatnád, hogy a pályád egyik csúcspontjára értél. Azonban történt egy kis „baleset”, képbe került az Armageddon. Mindent szeretnénk tudni erről a történetről!


Először is, köszönöm szépen a megkeresést! Óriási megtiszteltetés, hogy egy ilyen világsztárral zenélhetek, mint Chris. Nem volt ez másképp sem, mint amikor bekerültem Magyarország egyik vezető metál csapatába, a Pokolgépbe. Épp a minap volt a 30 éves jubileumi buli a Pecsában, amiről kijelenthetem, hogy életem eddigi legjobb koncertje volt! Egy álmom válhatott valóra! Innen is köszönöm nekik!

Hogy kerültél ki Amerikába, valamint hogy kerültél kapcsolatba Chris Amott-al?

Ahogy azt már többen tudják, itthon, az IBS-re járok Arts Management szakra. Múlt év végén kaptunk egy emailt egy New York-i cserediák programról, ami egy erasmus-hoz hasonló kint töltött félévet jelentett. Mind a 4 évfolyamról lehetett pályázni és a beküldött önéletrajzok, motivációs levelek valamint a tanulmányi átlag alapján végül összesen 2 diákot választottak ki. Én voltam az egyik. 4 hónapot töltöttem kint a SUNY Purcashe College-ban, és ez volt a második alkalmam New Yorkban. 2 éve egy ösztöndíj keretein belül a neves Drummers Collective növendéke lehettem, melynek a mai napig az itthoni képviselője vagyok.
Amerikában elég nehéz érvényesülni a vízum dolgok miatt. Úgy értem, hogy külföldiként időkeretek közé van szorítva az ember. Nekem ez alkalommal 4 hónap állt rendelkezésemre, hogy előrelendítsem a karrierem.
Elkezdtem tehát apróhirdetéseket olvasni, hogy milyen zenekarok keresnek dobost kint. Több száz hirdetést végigolvastam, majd végül egyedül 1 ragadta meg a tekintetem. Semmi konkrét nem állt benne, csak annyi, hogy metál dobost keresünk, erre meg erre a zenére, hasonlít amit csinálunk, és még valami: legyen érvényes útleveled, mert turnézni akarunk. Nem volt veszteni valóm, megírtam az emailt, csatoltam képeket, biográfiát, pár videót, majd pár nappal később az egyik órámon olvastam a válasz emailt: „Köszönöm jelentkezésed, Chris Amott vagyok, az Arch Enemy volt gitárosa...”  Egyből lehidaltam, hogy ilyen nincs... Valamint hozzátette: „gratulálok a Pokolgéphez, már hallottam róla”. Alig akartam elhinni, hogy New Yorkban találok egy olyan embert, aki híres és még a Pokolgépet is ismeri, ráadásul svéd. 2 éve kaptunk a Pokolgéppel egy svéd koncertmeghívást egy fesztiválra, valamint a svéd Hammerfall 2 éve dolgozta fel a Hol van a szó c. Pokolgép klasszikust.

Mi történt ezután?

Chris küldött 2 számot az új lemezről, az egyik a már megjelent Captivity and Devourment volt, és mondta, hogy hallgassam meg, hogy szerintem menne-e. Természetesen igent mondtam, és nekiálltam a gyakorlásnak. Szóltam neki, hogy szívesen megtanulom még a klasszikus Nemesis-t az Arch Enemytől valamint még 1 nótát az egyik régebbi Armagedon albumról. Szóval 4 számmal készültem a meghallgatásra, melyre kb. 1 hét felkészülési időm volt. A meghallgatás jól sikerült, és most jelenleg itt vagyok !



Tudom, hogy illendő lett volna ezzel kezdeni a beszélgetést, most pótolnám. Beszéljünk egy kicsit rólad! Iskolák. Jazz a Kodolányin, aztán irány New York. Beszélnél pár szóban erről az útról?

14 éves korom óta dobolok és a kezdetektől fogva nagyon eltökélt voltam. 1-2 év után már biztos voltam benne, hogy profi szinten szeretném csinálni és lehetőleg nemzetközi színtéren. A Pro-Drum stúdióban kezdtem tanulmányaimat Mátyus Attilánál, majd 2 év elteltével jelentkeztem a Kodolányi János Jazz konzijának felkészítő sulijába, ahol Kovács Norbi, majd később Szendőfi Péter lett a tanárom. Petitől hallottam a Drummers Collective-ről és így jött először ez az Amerika dolog. Mindeközben 2 évig jártam Rékasi Attilához (Subscribe) párhuzamosan metálos dolgokat tanulni. A dobolás mellett a szervezéshez/marketinghez van jó érzékem, ezért jelentkeztem az IBS-be, ahol rendkívül gazdag kapcsolatrendszerre és hasznos tudásra tehet szert az ember. Többek közt, ha nincs az IBS, akkor valószínűleg most nem tudnánk az Armageddonról sem beszélgetni.

Marci, meglátásom szerint, nem akármilyen enerváltság tapasztalható, még hazai, de világklasszis zenészeknél is. Milyen tulajdonságokkal kellett, kell rendelkezned, a dob, illetve a zenei tudásod mellett, melyek a Pokolgépbe – nem tudom kihagyni a zenekart – majd az Armageddonban vittek?

Több zenésztől is hallottam, meg több helyen olvastam, hogy merni kell nagyot álmodni valamint rengeteget dolgozni érte. Én sem tettem másként, úgy éreztem, hogyha Báthory Zolinak (Five Finger Death Puch) vagy Vörös Attillának (Ex-Nevermore) sikerült, akkor miért nem lehetnék én a következő? Sokat figyeltem a fiatal titánokat (pl Luke Holland), illetve a régi kedvenceimet (Mike Portnoy). Mindamellett, hogy borzasztó jól dobolnak, az önmenedzselésük is figyelemre méltó. Én is igyekszem minél jobban csinálni ezt a részét a dolognak, mert csak így lehet előre jutni. A Pokolgépbe is amiatt kerültem be többek között, mert volt fent rólam anyag a neten, egy online referencia, amit meg tudtak nézni, mielőtt felhívtak volna. Ugyanez működött az Armageddonnál is. De mindezek mellett az emberi oldal a legfontosabb. Ha jól kijössz valakivel, nem kell a legjobbnak lenned. Mindig van jobb. Törekedni persze kell.

Térjünk vissza a gyakorlati részhez. Vehetjük a felszerelés részét vagy általánosságban. Hogyan kell készülnöd az Armageddont érintő munkáidra?

Ami a felszerelés részét illeti, jelenleg is árulom az átlátszó DrumCraft dobomat, mert kell szereznem kint egy dobot. A kiegészítőket még meg tudom oldani, hogy kivigyem, de egy komplett dobcucc szállítása nagyon macerás. Valószínűleg jobban megéri, ha kint veszek használtan valamit. Jelenleg nyáron itthon vagyok, Chris is visszament Svédországba. Mindenki otthon gyakorolja a számokat és augusztusban indulnak a próbák. Addig az online promócióra fókuszálunk, hogy benne legyen a project a köztudatban és könnyebb legyen bulikat kötni később.

Köszönöm szépen a beszélgetést! Mi legyen a végszó?

Nagyon szépen köszönöm szüleimnek, a barátaimnak, és szponzoraimnak a támogatást, valamint mindenkinek, aki segített eddig, hogy közelebb kerüljek az álmaimhoz! 


Marci, köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok a gitárvilágok.com  nevében is!

Udvardy Udy Zsolt
06/30-226-1017

Galéria


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése