2015. június 24., szerda

Gönci "Apuka" György, Historica, ZZ TAP

Gönci "Apuka" György, Historica, ZZ TAP. Nagy tisztelettel köszöntelek a Gitarvilagok.com oldalunkon. Gratulálok a játékodhoz, és kezdjük a beszélgetést azzal, hogyan kerültél kapcsolatba a gitárral, egyáltalán a zenével?

            Javarészt édesapámnak köszönhetem, hogy zenész lett belőlem. Mindez nagyon régen, szinte a születésem pillanatátban kezdődött, mert már csecsemő koromban sem voltam hajlandó elaludni zenehallgatás nélkül. A kiságyamban mindig halkan szólt a zene egy kis Sokol rádióból. Egy alkalommal a 70-es évek elején, mikor Balatonföldváron nyaraltunk és ott a szabadtéri színpadon éppen Omega koncert volt, az apukám nyakában ülve néztem, hallgattam a zenekart, miközben azt hajtogattam, „én ilyen akarok lenni”!! Ettől kezdve apu, aki maga is szerette a zenét, megismertetett a műfajokkal. Hallgattuk a különböző, azóta számomra is ikonná vált ősöket a szalagos magnóról! Itt most nem kezdeném el sorolni a hallgatott zenekarokat mint a Deep Purple vagy a Led Zeppelin, hiszen a sornak vége sem lenne!
            Zenei tanulmányaimat 1972-ben kezdtem, zongorán. A „gitár” 1978-ban került először a kezembe, de azonnal szerelem lett! Zenei képzettségem ugye a zongora miatt megvolt, innen már csak a sok-sok gyakorlással eltöltött idő kellet ahhoz, hogy gitáros legyen belőlem.
        Az első igazi „nagy koncert” az életemben, ami aztán meghatározta, behatárolta azt a zenei világot amit kedvelek, ami tulajdonképpen az egész életemet meghatározta az a Kopaszkutya koncert volt a Tabánban 1981-ben. Első színpadra lépésem saját zenekarommal 1982-ben történt. Azóta sok-sok formációban játszottam.

Apuka, milyen "iskolákat" kellett kijárnod, a Historica -ig?

           
Ahogy az régen, még egy olyan világban ahol értéke (nem anyagilag) és rangja volt a dolgoknak én is végigjártam a „szamárlétrát” mert másképp nem is lehetett elöbbre jutni.
Úgy kezdtem, ahogy bárki más aki önerejéből jut elöbbre. Tanulás, gyakorlás és megint csak tanulás és gyakorlás majd saját zenekar de idegen dalok, aztán megírtam az első szerzeményeimet és az idő múlásával szépen kialakult a zenei pályám.
              81-ben a zenélés mellett elkezdtem dolgozni zenekaroknál mint technikus (road). Jött a katonaság, 86-ban leszereltem és mentem vissza a színpadra illetve mellé. Hosszú évekig dolgoztam hangtechnikusként Nemes Laci mellett aki szó szerint mindenre megtanított a színpadi és a zenei háttérmunkákkal kapcsolatban is. Ő az én mentorom, hálás vagyok neki mindenért! Így lettem hangmérnök is a zenészkedés mellett. Aztán eljött a nap 1989-ben amikor tehetségemet látva, hallva az akkori zenei élet meghatározó emberei megkerestek és alkalmaztak mint zenészt. Ettől kezdve évekig úgynevezett „Session” zenészként dolgoztam és együtt koncerteztem szinte minden magyar énekessel, zenekarral. Szép évek voltak nagyot sok koncerttel, sokat tanultam, de hiányzott az, hogy a hangszeren azt játszam amit én írok, amit én érzek, ami az én gondolatom. De mindennek megvan a maga ideje!
            A „session-ködés” mellet kezdtem játszani fixen zenekarokban is, és ezek a zenekarok szép lassan kiszorították az életemből az éppen aktuális tiszavirág életű kis sztárocskák zenei kiszolgálását! Sok sikeres, jó nevű zenekarban megfordultam mire eljutottam a Historicáig.

Azt szoktam mondani ha a Historicáról kérdeznek:
„Az elmúlt több mint 30 év alatt számtalan zenekarral, szólistával dolgoztam együtt zenészként koncerten és stúdióban, a zenei stílusok, illetve a tiszavirág életű, sztárok kísérése közötti évekig tartó bolyongás után, most itt vagyok a Historica zenekarban és úgy érzem - Hazaértem!”




Mik az alapelveid, alap gondolataid, amikor felveszed a hangszert? Gondolok itt arra, hogy mennyire tartod, vagy nem, korlátok között a játékod?

       Alapelv? Alapgondolat? Nem tudom, talán nincs is. De ha van is sosem fogalmaztam          meg semmilyen elvet, gondolatot arról, hogy miért „veszem fel” a hangszert. Csak játszom és ezzel remélem másoknak örömet tudok okozni és adni valamit, hogy kikapcsolják a szürke hétköznapok gondjait arra az időre legalább amíg a dalaimat hallgatják! Azért játszom mert szeretem a zenét, mert ez az életem, a munkám, a hobbym! Szerencsés ember vagyok!!Szavak nélkül mondhatom el az érzéseimet!
         Szerintem nem lehet korlátok közt tartani a gitárjátékot ha egy hangszeren keresztül próbálod elmondani azt amit érzel, gondolsz. Lehet, és kell is fegyelmezetten játszani de ha keretek közé zárod az érzést akkor az elhal! … és ha elhal akkor az a gitár nem fog „sírni” és        nem fog „nevetni”! Akkor egy darab fa lesz belőle... és ott vége is az egésznek!
       De ha a kérdés arra vonatkozik, hogy műfajilag tartom e kordában a gitárjátékomat akkor azt kell mondjam, hogy igen! Vannak bizonyos elkorcsosúlt zenei műfajok amihez soha nem            adnám a nevem, a tudásom, mert -nem csak számomra- értéktelenek! Vannak akiknek csak a pénz a fontos a zenéből ezért őket nem is nevezném zenésznek, inkább csak hangszertulajdonosnak!
Ők azok, akik kiőlték a zenéből az érzelmeket! Pont  azért mert sosem tudták azt megtölteni vele!

Apuka, Historica, ZZ TAP. Meghatározó pontja a hazai rockzenének. Milyen elvárásaid vannak magaddal szemben a zenekari munkádban?

           
Mindenképpen szem előtt kell tartani a zenekar stílusát mind zeneileg, mind szövegben, de bele kell tudni csempészni a saját világodat is a dalokba.
A zenekari munka egy nagyon összetett, bonyolult folyamat, hiszen több ember közös munkájáról van szó, ahol különböző emberi érzéseket, mondani valókat kell „összegyúrni”.
Az én munkám ebben a közegben leginkább a dalszerzés, hangszerelés.
Fontos elvárás a számomra a precizitás. A letisztult, kristálytiszta, érthető dallamok és szövegek egyensúlya, a gitárszólók dallamossága, ami szerintem egyáltalán nem az egy perc alatt lefogott hangok mennyiségétől lesz jó!
            De, hogy szélesítsem az elvárásaim körét,  nagyon fontos a zenekari munkában számomra a próbára való felkészült és pontos érkezés. A színpadon történő munka „közönségszórakoztató” jellege, hiszen mi zenészek szolgáltatunk míg mások szórakoznak, pihennek. Az egyhelyben álló, a közönségnek szinte hátat fordító előadó nem nyújt nagy élményt! Nem csak a zenekari munkához elvárásom a gyakorlás, fejlődés!

Teszel kitérőket más műfajokban, más formációkban?

            Természetes én is kipróbálok ezt-azt, de mint már említettem vannak bizonyos dolgok amihez sosem adnám a nevem! Alapjában gitáros vagyok, annak tanultam, de session zenész időszakomban basszusgitáron játszottam majd 20 évig! Az ország egyik legjobb basszusgitárosának tartanak a mai napig is! Volt a pályámban jó pár év amikor a Hungarian Pink Floyd Show zenekar szólóénekese és basszusgitárosa voltam.
Jelenleg van egy ZZ Top Tribute zenekarom a ZZ TAP formáció és basszusgitározom a Rollsrakcióban!
            Nos ez a három csapat a műfaji különbözőségei miatt a legjobb bizonyíték arra, hogy teszek kitérőket a zenében. Játszottam én már pop-ot, rock-ot, blues-t, megfordultam már esztrád zenekarban, és játszottam jazz-t is! Szóval sok mindent kipróbáltam már és biztos történik még ez-az a pályafutásom alatt!




Apuka, jöjjön a hangszer! Minden, amit a "cuccodról" megtudhatunk!

            Tipikus kérdés. Milyen cuccod van? Szerintem nem az a fontos, hogy milyen cuccod van, hanem az, hogy hogyan játszol. Gondolok itt arra, hogy -mások állítása alapján- az én kezemben a seprűnyél is megszólal! Nos, ebben persze van némi túlzás, de a lényeg azért benne van.
Volt már sok gitárom, pedálom, erősítőm és mindig azt szerettem amin épp játszottam, viszont  szinte mindig ugyan úgyan olyan „ízzel” szólt a hangszer a kezemben
            Az álmom viszont egy öreg Gibson Les Paul. Amin most játszom ha gitározok az egy Michael Kelly-féle Patriot Glory, amiből ez az egy van az országban! Pedálként egy Roland Boss GT6-ot használok abszolúte saját beállításokkal!
            Az erősítőm pedig a hangszer erősítők királya egy Laney Sound Supergroup 60-as, aminél jobbat még nem találtak ki! Na jó talán a Marshall JCM 800 - 1959 az jobb lehet!
Ha basszusgitározom, akkor ugyan ezt a Laney Sound erősítőt használom.
Azelött egy öreg Ampegem volt. A basszusgitárom pedig egy Ken Rose STB 5005, amihez egy Zoom BFX-708 effects processor-t használok, szintén saját beállításokkal.
            A pedálokban található gyári mintákat nem jók és „tömeghangzásúvá” teszik a gitárt.
A hangfal amiről ezek a hangszerek megszólalnak egy 4x12-es láda, de hogy milyen hangszórók vannak benne az titok! Hogy miért titok? Nos ugyan azt használom a gitárhoz és a basszushoz, így két különböző hangzásnak kell megfelelniük! ...és meg is felelnek tökéletesen!
Most esetleg lehet találgatni milyen hangszórók lehetnek benne!

Rövid kérdés, tervek!

           
A beszélgetés elején már említettem, hogy szeretném azt játszam amit én írok, amit én érzek, ami az én gondolatom. De mindennek megvan a maga ideje! Sok mindenkit „szolgáltam” már ezért most magamra gondolnék egy cseppet, ….és úgy érzem ez az idő elérkezett.
Ezért egy saját projekt létrehozásán dolgozom. A részletek még nem publikusak, de nem sokára minden kiderül!
            Közben készül az új Historica lemez is. Az ehhez kapcsolódó lemezbemutató koncert 2015. december 4-én, Budapesten a Club 202-ben kerül megrendezésre.
És még egy tervem van jövőre! 2016-ban leszek 50 éves és ezt egy „50-es Gönci”(utalva a pálinkára) születésnapi koncerttel szeretném megünnepelni. Ezen a koncerten a múltból, a jelenből és a tervezett jövőből szólanak meg majd dalok. Olyan előadókat hívok meg a fellépőnek, akikkel együtt muzsikáltam az elmúlt 35 év alatt.
Hirtelen ennyi, de tervek mindig vannak csak a megvalósítás is sikerüljön!

Apuka, nagyon sok sikert, és köszönöm a beszélgetést!




Köszönöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése