Alexa Sándor gitárkészítő

A következő beszélgetésben megismerkedhetünk az Alexa gitárok készítőjével, Alexa Sándorral! Jó tanácsként mondanám, nézzétek meg a gitárokról készült képeket a galériában! Sándor, beszélnél róla, hogy vezetett az utad, a gitárkészítés irányába?

Azt hiszem, nem okozok nagy meglepetést, ha azt mondom, hogy több mint 30 éve gitározom. A kezdeteknél, az akkori piaci viszonyoknak, megfelelően, ezen a területen is csak a KGST termékek voltak könnyen elérhetők a korombelieknek. Viszont azok a legjobb értelemben véve sem elégítették ki „szerény igényeinket” a zene területén sem. A hozzám hasonló ügyes kezűekkel állandóan barkácsoltunk. Erősítőket, hangfalakat, keverőpultot, mindenféle jó zajos gitár effekteket. Állandó lázban és munkában voltunk az aktív zenélésen kívül is. Talán innen indult a dolog. A mai napig is őrzöm a legelső általam készített gitárról készült képet. Bérlakásban kézi szerszámokkal készítettem, a szó szoros értelmében „faragtam”, (a pickup-okat, a hidat, húrtartót is én készítettem), de elkészült, nagyon örültem neki, ezt használtam akkori zenekaromban és büszkén mutogattam mindenkinek a saját kezem munkáját.

Később tudtam venni egy mexikói Fender strato-t, majd JEM777-em és egy standard LesPaul-om is volt, de valami miatt sohasem tudtam igazán megszeretni őket. Lehet, hogy nagyon kritikus vagyok, de mindegyikben találtam valami apró hibát, amit én másképp terveztem volna. Talán innentől kezdve határoztam el igazán, hogy megépítem a számomra is ideális hangszert, hangszereket, annál is inkább, mivel a fával való munka a zenélésen kívül igazi örömet jelentett számomra. Az út azonban nem volt egyszerű, igazából a 80’-as évek végén kezdődött. Sokat olvastam utána külföldi szakirodalmakból, tanultam hangszerkészítő mestertől, Medgyesi Tibi barátom is ellátott mindenféle jó tanácsokkal, mindig bátran fordulhattam hozzá kérdéseimmel, készségesen segített, külön köszönet neki, de a legfontosabbnak tartottam a saját tapasztalataimat.

Mi kell tudnunk a gitárjaidról?

Testre szabottak, teljesen egyedi igények alapján készítem őket. Azt kell mondjam, hogy a formán és színen kívül még nem hasonlítottak egymásra. Igyekszem a megrendelők kívánságait, óhajait a legapróbb részletekig figyelembe venni és teljesíteni. A felhasznált anyagokat tekintve nagyon széles a választék, mind a fa anyagok-, mind a hardware- és elektronikai alkatrészek terén. Jelentős készlet is áll rendelkezésre, de azon kívül is minden beszerezhető ízlés- és pénztárca vastagság függvényében.

Saját irányt választottál, vagy a tradicionális hangszerek mintáját követed?

Talán a legjobb megfogalmazás az is-is, a formát, alakot designe-t figyelembe véve szabadabb a pálya, de a felhasznált anyagokat, tartozékokat tekintve, a műszaki paraméterek tartása mellett szűkebbek a mozgási lehetőségek. Jelenleg öt különböző saját készítésű gitárom van, valamennyi egyedi hangzású. Az általam véghezvitt fejlesztésnek mondható változtatások inkább saját meglátásaim szerint, a jobb játszhatóság- és kényelmi szempontok előtérbe helyezésével együttesen történtek - gondolok itt pl. a ragasztott nyak illesztések ferde ívelt alácsiszolásaira, a kikönnyítésekre, de erről majd későbbiekben estleges teszt interjúkban bővebben.

Nem nehéz észrevenni, hogy szereted azt, amit csinálsz!

Én igazán tudom élvezni minden lépését a munkának, kezdve, a még mások számára esetleg nem izgalmas rönk szeleteléstől, ragasztási felületek kialakításától, a megszólaltatásig, mert látom az elérendő célt és azt, hogy a munka egyes fázisai a maguk apró részleteiben miképp juttatnak egyre közelebb és közelebb hozzá.

Az első akkord lefogása után szeretem érezni, amint a fa átveszi a rezgést és új életre kell egy hangszer formájában. És ez a lényeg a hang. Biztos vagyok benne, hogy egy gitár, vagy bármely más hangszer elkészítéséhez nélkülözhetetlen, hogy a készítő maga is mestere legyen ennek a hangszernek. Én személy szerint szerelmese vagyok a gitározásnak és abban, hogy az általam készített gitárok egyre jobbak lettek, hogy tovább tudok fejlődni a gitár készítés területén, ennek nagyon nagy szerepe van.

Feltételezem, az egyedi igények alapján is lehet gitárt rendelni tőled? Vannak ilyenek?

Mint, ahogy már említettem, a legtöbb rendelés ilyen típusú, aminek én örülök a legjobban, hogy nem kell ismét már egy ún. széria mintát reprodukálni. Nincs szebb dolog egy alkotás során, mint amikor egy új hangszer kerül ki a kezeim közül, a maga egyedi hangzásával, formájával.

Az elektronikai oldalát a hangszernek, gondolok itt pickup-okra, vagy kapcsolókra, mi alapján választod?

Ezek is legtöbbször a megrendelő konkrét elképzelései alapján kerülnek beépítésre, de nagyon szívesen adok javaslatokat a zenésztársaknak, ha elég információ van birtokomban arról, hogy milyen „hangot” szeretnének. A beépített, könnyen cserélhető alkatrészekkel nincs probléma oly tekintetben, ha a keretek eleinte szűkösek, olcsóbb elemekkel még használható a hangszer, amiket később jobb minőségű drágábbak válthatnak fel, gondolok itt a pu.-kra, kapcsolókra, potikra. Problémásabb a helyzet a fixen rögzített esetleg csavaros kötésű, ill. bemarózott helyű alkatrészekkel, amiknek későbbi cseréi esetleg negatív esztétikai változást eredményeznek a hangszer küllemén. Ezért szoktam javasolni, hogy ezekből lehetőleg a legjobb minőségű és igazán megálmodott elemeket építsük be, még, ha költség tekintetében fájóbb is a döntés.

Gondolom, folyamatos a tesztelés. Hallhatunk erről is pár szóban?

Csak úgy adok ki egy hangszert a kezemből, ha az minden tekintetben megfelelő, nem is lehet úgy jó hangszert készíteni, ha menet közben nem tesztelem folyamatosan a munka fázisainak megfelelően. Azt, hogy egy hangszer jól szóljon, a kezdéstől a befejezésig figyelemmel kell kísérni. Az eddig készített gitárjaimra a visszajelzések pozitívak, úgy érzem sikerül megtalálnom az összhangot a vevőkkel.

Szervizelsz is gitárt, vagy csak építesz?

Természetesen szervizelek is. Az általam készített mindegyik hangszerre garanciát vállalok, nyilván a garancia csak a gyártás során esetleg keletkezhető hibákra vonatkozik, nem kopásból adódó vagy mechanikai sérülés jellegűre. Ezen kívül sokféle javítási munkát vállalok mindenféle más gitárokon is, leggyakoribbak: húrláb-, tremoló-, nyak  beállítás, bundozás, síkolás, fenés, fő alkatrész cserék, különböző tuningolások, festés-, lakkozás javítás, ragasztások…stb.

Vállalsz olyan munkát is, hogy például egy drágább kategóriás hangszert átépítesz?

Előfordul ilyen is, azonban itt a hangszer minőségétől függően a kockázati tényezők értékelésével az árak is módosulnak. Ezek a munkák mindig részletes megbeszélést és egyeztetést kívánnak, valamint részemről is nagyobb koncentrációt és felelősséget.

Nem szerencsés egy már elkészült hangszert „átépíteni” igazán új hangzást, csak egy új hangszerrel lehet elérni. Ahogy szokták mondani a név kötelez, szeretném, ha az Alexa gitárokkal az eddigiekhez hasonlóan a zenészeknek sikerülne magas színvonalon muzsikálniuk, elképzeléseiket, álmaikat valóra váltaniuk.

Sándor, köszönöm a www.gitarvilagok.comnevében is, hogy időt szakítottál ránk. Azonban el ne felejtsük leírni, hogy az érdeklődök hol érhetnek el!

Természetesen. E-mail: sandor.alexa@gmail.comweb: www.alexagitar.hu

Tel.: 70/338-2234.

Forgács Joe

Egy remek gitárossal készíthettem interjút, amit köszönök az egész Gitarvilagok.com stáb nevében is. Következzen Forgács Joe, a Gaslightból!

A húzós gitárjátékoknak az rendesen kitaposott ösvényei vannak. Az tény, hogy a Te témáid mellett meg kell állni! Szóval kitaposott, vagy a saját utak. Mit gondolsz erről, természetesen a magadból játékából kiindulva?

Ezúton is köszönöm szépen a lehetőséget, meg is ragadva élek is vele. Az ösvény, amire zeneileg tévedtem tudatosan, olykor próbálkozások sorával sikerült kerülnöm. Nagyon sok energiát, pénzt, ami ezzel jár áldoztam és áldozok a mai napig is. Kicsit bevallom hangszerőrült is vagyok, ami azt jelenti, hogy olykor teljes motyóimat is lecserélgetem. Szeretek próbálkozni más hangzásokkal, megismerkedni technikákkal, de elsősorban praktikusabb, kényelmesebb eszközöket vásárolok, olykor cserélgetek. Újabb témák, dalok írása mindig is foglalkoztatott, úgy mint nagy kedvenceim számainak tanulása, improvizácók,  jammelések adott zenészeim körében. Jelenleg 3 zenekarban játszom, így szélesebb skálán tudok gondolkodni, építkezni a zenémben.

Joe, elégedett zenész embernek tartod magad?

Hogy elégedett vagyok-e? Soha! Sohasem elégszem meg azzal, aki vagyok, vagy amit alkottam. Mindig szeretek kísérletezni, rakosgatni, mint őrültebb újabb hangzás, színpadi kiállás érdekében. Ebből adódóan rengeteg tervem is van így pl.: saját szólólemezem elkészítésén kezdtem el dolgozni. Később egy saját projectet is szeretnék összehozni.

A zenekar adta világból „kilépve”, mennyire tartod fontosnak, hogy körülnézz más stílusokban is?

Körülnézve a zenei világban, mindig újabb és újabb zenei irányzatok jelennek meg, előadók tűnnek fel, vagy éppen áldoznak le. Régóta szeretem az instrumentális rockzenét, amit sikerült hosszú éveken át játszanom az ikertestvéreimmel név szerint, Attilával és Róberttel. A zenekarunk neve a Fair Play Project nevet viselte. Kedvenc gitárosaim Joe Satriani, Steve Vai, Eric Johnson, Yngwie Malmsteen, Nuno Bettencourt, Andy Timmons, Gary Moore…….., és még sokan mások. Motoros rock zenét játszottam a HD-Band-el, Rock Bluest, a Free Time Company együttes, amit a HD-és kiválásom után alapítottam. A Krízis zeneka,r amiben játszottam 3 évet, de jelenleg is ott tolom a metal riffeket. Az Angeleyez-ben is pár év, és most szintén jelen időben a Gaslight zenekarban, ami Góth metálos stílusirányzatnak határolható be.

Ahogy beszéltünk is róla, lesz egy részletes „cucc” leírás is, de menjünk elé egy kicsit a témának!

Jelenlegi cuccaim, amit használok:

• Paul Red Smith Se Custom gitár
• Gibson Melody Maker gitár
• Schecter Extreme 7 gitár
• Washburn elektroakusztikus gitár
• Engl Gigmaster csöves fej
• Crate 4x12-es láda
• Steve Vai Jemini distortion
• Boss Ch-1
• Boss Tu-3
• Boss Ls-2
• Tc. Electronic Flashback delay
• Washbourn Bad Dog Wah.

Egyéb kiegészítők, és házi stúdióm kellékei, Yamaha szinti, 5 húros basszusgitár, atom erős Pc, Cubase 5, Art előfok, Alto mixer, Yamaha HS-50 stúdiómonitorok, Neutrik csatik, Dap audio mikrofonok, stb….még ami lemaradt.

Gaslight! Mit kell tudnunk a zenekarról!

Jelenlegi zenekarom a Gaslight és a Krízis, amelyekkel koncertezem is. A Gaslight-nak a napokban jelent meg szerzői kiadásban a lemeze, a Krízissel folyamatos koncertek után kezdünk neki kidolgozni, az új lemezre való témákat. Saját Projectemnek az anyagát, otthon rögzítem folyamatosan.

Célok, tervek?

Céljaim közzé a saját anyagom megjelentetése, gyermekem nevelése és Rock N’ Roll teljes gőzzel!

Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok!

Udvardy Udy Zsolt

0630 2261017

http://udy.gitarvilagok.com

Astur zenekar

Sok szeretettel köszöntelek benneteket a gitárvilágok.com oldalán. Az első hanghordozótok 2010 nyarán jelent meg. Mennyire jelentett ez a lemez útkeresést, mennyire találtátok meg az akkori zenében önmagatokat? Miben fejlődtetek, változtatok azóta? Visszatekintve hogyan összegeznétek ezt a korszakot?

A 2010 nyarára elkészült Meotis dalunk fontos indulópont volt. Manapság szinte minden zenekari felhívásnál (legyen az koncertlehetőség vagy tehetségkutató) kritérium, feltétel a hangzóanyag mellékelése. Összehasonlítva az újabb dalokkal látható, hogy történtek változások hangszerelésben, és – reméljük mindenki szerint – zenei képességeink fejlődésében is. A 2010 nyarán felvett Emese álma EP lemez volt az első igazi stúdió projectünk. Ezek a nóták nem kötődnek szorosan az ősmagyar mondavilághoz, történelemhez. A tervezett Ősi geszta albumcím (melynek egy részét képzi az EP lemez) is jelzi, hogy régi történetekről van szó. Sokat tanultunk belőle, kellőképp kiértékeltük, talán ennek köszönhetjük, hogy következő évben az Isten ostora lemez felvétele jóval gördülékenyebben zajlott. A Meotisnál még a klasszikus metálfelálláshoz ragaszkodtunk, a billentyű nagy szerepet kapott, aminek még az utóhatása megmaradt az Emese álmánál is. Mostanra talán rájöttük, hogy sokkal természetesebb, ha a zene alakítja a hangszerelést és nem fordítva. A zenét, amit játszunk mindig magunkénak éreztük.

Kitől lehet megrendelni a lemezt és mennyibe kerül?

Az Emese álma és az Isten ostora lemezek megrendelhetőek a zenekarnál, 600Ft-ba kerülnek. Ha van érdeklődő, mi mindig próbáljuk eljuttatni hozzá. Mindkettő szerzői kiadásban jelent meg.

Új dalokkal, lemezzel hogyan álltok, mikorra tervezitek a csattanós visszatérést?

A zenekar aktív, nem szükséges visszatérésről beszélni. Az Emese álma lemez kivételével minden felvételt magunk készítettünk. Főleg az utómunka miatt ez igen sok időt vesz igénybe, ezért jelentősebb anyagi támogatás hiányában egyelőre nem várható teljes album felvétele. Másrészt jelenleg egy igen komplex projecten dolgozunk, melynek már része az Isten ostora. Felvételeket idén nyáron is kezdtünk el, bár ezek megjelenése még eléggé homályos. Új dalok folyamatosan születnek, repertoárunk már igen széles, így megtehetjük, hogy a koncerteket az alkalomhoz alakítsuk.

Mindannyian tanulók vagytok. Milyen szakon tanultok? Mennyire sűrű az életetek, milyen gyakran tudtok próbálni?

Szeptembertől már mind az öten a felsőoktatásban tanulunk. Az egyetemet komolyan vesszük, mert tartózkodunk a csúszástól, és az ösztöndíj is jól jön. Kevés szabadidőnk van, de a zenélést igyekszünk mindig az elsők közé tenni az iskola mellett. Balin másodéves a BME gépészmérnöki szakán, Erik és Áron a villamosmérnöki karon elsőéves, Balázs a Corvinus-on másodéves, míg Dia az ELTE-n másodéves. A vendégzenészek közül Laci szintén a Corvinus hallgatója, ő negyedéves, Beni az EKF-en másodéves, míg Bogi az egri Neumann János középiskola tanulója.

Pár éve még alig volt koncert tapasztalatotok. Azóta történt ezen a téren változás? 

Sajnos eddig nem volt sok koncertlehetőségünk. Kezdetben ennek részünkről is volt technikai oka. Egerben a közelmúltban szinte teljesen megszűnt az underground élet, és a koncerttapasztalatot csak még több koncerttel lehet gyarapítani. Mi nyitottak vagyunk a lehetőségekre, viszont olyan világban élünk, ahol jelentős segítség nélkül nagyon nehéz érvényesülni. Sok zenekar panaszkodik a hangosításra, nekünk se volt mindig szerencsénk. Ahol sürgetik a beállást, ott nem várható el, hogy megfelelően teljesítsünk. Szerencsére azért egyre több felé tudnak rólunk. Az idén vettünk részt másodszor a pécsi Rockmaratonon, ahol többen emlékeztek két évvel ezelőtti tehetségkutatós fellépésünkre, sőt lehetőségünk volt fellépni az első Folk-Rock-Maratonon is. Az idei évtől aktívan próbálunk és koncertezünk akusztikus felállásban is. Nekünk nem célunk rétegzenét előadni, mégis sokan elzárkóznak a metál hallatán. Az akusztikus arcunkkal reméljük, hogy szélesebb körben ismertebbé válhatunk, az emberek láthatóan örömmel fogadják, az előadásmód pedig sokkal közvetlenebb, a dalaink át is értékelődnek. Egy-egy ilyen koncert után az ismeretlen hallgatóság biztosan nem mondja, hogy mi valójában metálban nyomulunk. A metál önmagában persze nem baj, viszont a közelmúltban elindult egy hullám, több helyről hallani, hogy a folk-metál divattá vált. Mi nem ezért választottuk ezt, és végképp nem ez motivál minket.

A népi hangszerekkel erősen díszítitek a zenéteket. Ezt a hangzásvilágot élőben is elő tudjátok varázsolni?

Ezt a kérdést kicsit kapcsolhatjuk az előzőhöz is. Ugyanis az Emese álma lemezbemutató koncertjein nem volt még lehetőségünk élőben visszaadni a zenénket, ami nagy szívfájdalma volt a zenekarnak. Érthető módon nem vállaltunk be ilyeneket úgy, hogy próbán nem tudtuk megoldani a hangosítást. Az idei évben viszont már az akusztikus hangszereket is meg tudtuk szólaltatni koncertjeinken. A furulya, hegedű, akusztikus gitár és doromb kombinációi minden koncerten megjelentek, amit szemmel láthatóan a közönség is szívesen fogadott.

Egy zenészeknek kedvező kérdést hadd tegyek fel - Milyen hangszerekkel és felszereléssel dolgoztok? (a gitárvilágok oldalon való megjelenés miatt a részletekre is kiterjedhettek)

Balin: Nekem egy Basix Concept selyemfényű dobfelszerelésem van. Standard méretű szett, szeretem a mély hangú tamokat, szerintem a zenénkbe is illik. A márka gyengepontja az állványzat, amit cseréltem. Paiste cinszettem kedvenc darabja az Alpha Full Ride, Gibraltar duplázót és lábcin állványt használok, és boldog tulajdonosa vagyok három Szilágyi dorombnak. Aztec mini, Kancellar és Black fire, melyek remek hangszerek.

Áron (basszusgitár): ha elektromos felállásról van szó, akkor egy LTD F-105-öt használok, és nagyon meg vagyok elégedve mind a hangjával, mind a hangszer kényelmével. A bőgő kinézete a keményebb metál vonalat tükrözi, mely igen közel áll hozzám. Akusztikus felállás esetén egy Cort akusztikus basszusgitáron játszom, melynek hangja igen különleges.
Emellett egy Marshall MB 4210 fejet és hozzá Warwick 410” és 115” ládákat használok. A ládák kiválóak, bár a fejnek inkább a neve a nagy, mint a hangja, így nem ajánlom senkinek, aki komolyabb basszushangzást szeretne magának. Tervezek beruházni egy Prolude BHV szériás fejre, de lehetséges alternatíva még egy Peavey Tour 450-es basszusfej is, melyeket már volt szerencsém kipróbálni, és igen, lepipálják a Warwick, GK, Laney, Marshall stb.. fejeket! Ár-érték arányban azt hiszem ezek a legjobbak.

Balázs: Egy gyönyörű fehér Ibanez RG széria Dimarzio Evolution picköppel az extra dögös, dinamikus, attackos hangzásért, valamint egy elektro-akusztikus Cort SFX gitár áll első helyen a portfóliómban. Otthoni gyakorlásra egy Ibanez Tb 15R tranyós kiserősítőt használok, próbán egy 50 Wattos Powerstate Classic 503 full csöves erősítő fej döng. Van még egy jópofa multieffektem, a line6-től egy pod 2-es.

                                                                                                                                    

Erik: Egy Jackson RR3-as szólógitár büszke tulajdonosa vagyok, bár az eredeti Seymour Duncan pickopok már nincsenek benne. Nem volt rossz hangjuk, de inkább a nagyobb zúzdához valók, a mi zenénkhez annyira nem passzoltak. Akusztikus felállásban pedig egy Fender akusztikus gitárt használok. Elixir húrokat használok. Drágák az igaz, de nagyon tartósak, így összességében élettartamukból adódóan olcsóbbak, mint más húrkészletek.

Mely zenekarok és lemezek voltak hatással Rátok, melyek a kedvenceitek?

Balin: Engem a Stratovarius nevelt a metál zenére, és rongyosra hallgattam egy csomó klasszikus banda (HammerFall, Nightwish, Ensiferum, Fintroll, Korpiklaani, Rhapsody, Epica, Ossian…) diszkgráfiáját. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeken nőttem fel. Zenei általánosba (ami sajnos egyre inkább kezd kikopni az oktatásból) és zeneiskolába jártam, ahol erős komolyzenei, népzenei és elméleti alapot kaptam. Az utóbbi években más stílusokra talán sokkal inkább nyitott vagyok, ami lehet, hogy a játékomon is észrevehető, könnyűzenei érdeklődésemet egyre kevésbé a metál zene irányítja. Szerintem, ha valaki komolyan foglalkozik a zenével, akkor minél több oldalát ismeri, annál jobb ötletei lesznek, mikor alkot.

Áron: kezdetben a heavy- és trash metál volt az, amit nagyon szerettem. Gondolok itt a Metallicára és a Slayer-re. Ugyanakkor zeneiskolában tanultam éveken keresztül, így a komoly- és népzene sem került távol az ízlésemtől. Ma már rengeteg ágazatát szeretem a metál zenének, például az Epicát, Rhapsody-t, Wintersun-t, Swallow the Sun-t, stb... nagyon szívesen hallgatom. Ha folk metálról van szó, akkor egyértelmű kedvenc az Ensiferum, a hazaiak közül pedig szívesen hallgatok Dalriadát, Kerecsensólymot és Niburtát. Utóbbi két zenekarból van szerencsém személyesen is ismerni kollégákat. Kedvenc albumot inkább nem emelnék ki, mivel szerencsére nagyon sok olyan lemezt hallgattam, ami elnyerte tetszésemet.
Mára már nyitottabbá vált a zenei ízlésem, mindent meghallgatok, ami hangszerelt zene, ugyanakkor gyakran a hangulatomtól függ, hogy mit hallgatok. Tanulás közben például szeretem, ha komolyzene szól, de ezen kívül szívesen tanulmányozom a ’70-es, ’80-as évek zenéit, illetve a mostanság megjelenő fiatal hazai vagy külföldi zenekarokat is.

Balázs: Számomra a Metallica, Nightwish, Rhapsody, Hammerfall valamint az Ensiferum zenekarok adták meg a kezdőlökést, és azóta is kedvenceim között vannak. Manapság már rengeteg zenei műfaj áll a szívemhez közel: a klasszikus zenétől kezdve a spanyol flamencon, népi zenéken keresztül, a blues-on, jazz-en át egészen a keményebb vonalakig mindent meghallgatok.

Erik: Az első nagy zenekar, amely igazán hatással volt rám az az Iron Maiden volt, a mai napig is szívesem hallgatom nótáikat. Első sorban a metálzene iránt érdeklődöm, ha zenekarokat kellene sorolni akkor igen hosszúra nyúlna a lista, ezért inkább csak egy párat sorolnék fel: Iron Maiden, Children of Bodom, Ensiferum, Wintersun, Sinergy, Korpiklaani, Epica... Ezek közül a már említett Iron Maiden mellett fontos mérföldkő a Children of Bodom, akik azért jelentősek számomra, mert annak idején talán miattuk merült fel bennem az ötlet, hogy belefogjak a gitározásba. Később aztán én is elvetődtem a folk metál irányába, innen az Ensiferumot emelném ki, mint kedvenc bandát.

Dia: A metál kategórián belül az Epica volt az első zenekar, mely igazán magával ragadott, majd megismertem a Within Temptation-t, az After Forever-t, a Sonata Arcticát, a Kamelotot, a Dalriadát, s később a Nightwish melódiáival is közelebbi kapcsolatba kerültem.

Nem egy, de nem is kettő olyan metál album létezik, mely igazán átütő hatással volt rám, így hát csak párat említenék meg: Epica- The Phantom Agony, Nightwish-Once, Imaginaerum, Sonata Arctica-Ecliptica. Úgy gondolom, ha zenéről van szó, igen széleskörű a befogadóképességem, szeretek belekóstolni a különféle stílusokba. Ebből adódóan nagyon kedvelem Katie Melua szerzeményeit, a magyar és ír népzenét és kifejezetten inspirálóan hatnak rám a Quimby dallamai is.

Mindegyikőtök a saját hangszerén belül kit tekint példaképnek, ill. kinek a játéka bűvöl el Benneteket legjobban?

Balin: Kedvenc zenészeim azok, akik jobbak nálam. Mert aki jobb attól mindig lehet tanulni, mindenki stílusából kis elemeket. Szerintem felesleges neveket sorolni, egy idő után úgysem tudom eldönteni, egyikük is miért lenne tehetségesebb a másiknál. A dorombjátékot pedig elsősorban Szilágyi Árontól és különböző egzotikus technikájú zenészektől próbálom ellesni. De, hogy mégis említsek valaki kedvencet, zeneszerzőként Johann Sebastian Bach, akinek imádtam vibrafonon játszani a partitáit, a metál zenéből pedig Tuomas Holopainent (Nightwish) rendkívül tehetséges zenésznek tartom.

Áron: ha basszusgitárost kellene megemlíteni, akkor egyértelműen Marcus Miller-re szavazok, de mindent összevetve Jari Mäenpää az abszolút példakép. Emellett a klasszikus műfajban nagyon szeretem Liszt Ferenc zongorajátékát és Beethoven szimfóniáit.

Balázs: Ez nehéz kérdés, mert nem tudok, és szerintem nem is lehet „legjobbat választani”. Néhány nevet azért megemlítenék, ami most hirtelen eszembe jut: Jari Mäenpäa, Steve Vai, Tommy Emmanuel, George Benson, Tátrai Tibor, Daczi Zsolt, Django Reinhardt, Jimi Hendrix, és a sor végtelen…

Erik: Példaképként én is a már említett Jari Mäenpää-t nevezném meg, illetve szintén nagyon tetszik Alexi Laiho gitárjátéka is, bár itt hozzá kell tennem, hogy első sorban munkásságának korábbi részeire gondolok.

Dia: Mivel én nem játszok hangszeren így három énekesnőt említenék meg, Tarja Turunen-t, Simone Simons-t és Sharon den Adel-t. Ők azok, akiket amióta először hallottam énekelni példaképként tisztelek.

Milyen célokat tűztetek ki magatoknak és a zenekarnak, amit a jövőben szeretnétek elérni? 

Első sorban szeretnénk mindannyian lediplomázni, és biztos jövőt teremteni családjainknak. Ezután következik a zenekari tevékenység, ami esetében célunk a jelenlegi felállás megtartása, illetve az egymás közti még szorosabb barátságok kialakítása. Ezen kívül szeretnénk befejezni a már megtervezett nagyalbumunkat, de ez egy igen hosszú project.

Melyik vonzóbb számotokra: külföld és a világhír, vagy kis hazánkban a nagy kultusz? Láttok esélyt nagyobb népszerűség elérésére? Miként tud eljutni a zenétek minél több új rajongóhoz?

Magyar nyelvű dalokat írunk, ezért talán egyértelmű, hogy az elsődleges célközönségben a magyarokat keressük. Kerestek már meg azonban külföldről is azzal, hogy tetszik nekik, amit csinálunk.

Az Astur dalok a hun-magyar mondakört dolgozzák fel. Mely mondákat szándékoztok feldolgozni legközelebb?

Korábbi dalaink nem kötődtek mondákhoz, mert fiktív, hősies jellegű történetek. Valószínűleg lesznek még ilyen dalaink is, ám jelenlegi projektjeink mondákból, irodalmi művekből épülnek fel. Több témán is dolgozunk, viszont konkrétumokat inkább nem árulunk el. Majd szépen lassan – ahogyan haladunk a felvételekkel – ki fog derülni minden, és összeáll egy nagy és átfogó kép a munkásságunkról. Rengeteg irodalmi mű áll rendelkezésünkre, amikből ötleteket meríthetünk, annyit viszont elárulhatunk, hogy egriként van egy, ami evidens, hogy feldolgozásra kerül majd a jövőben.

Egy nemzeti hősi metal zenekartól talán nem furcsa megkérdezni, hogy mi a véleményetek a mai Magyarországról? Láttok esélyt pozitív változásra, nemzeti felemelkedésre? Ha igen, akkor hogyan érhetjük el ezt?

A zenekar elhatárolódik az ilyen jellegű kérdésektől. A mi dolgunk a zene, a kérdés megvitatását inkább másokra hagynánk.

Zenekartagok:

Kozma Bálint – dob, doromb, ének

Márton Erik – gitár

Miriszlai Áron – basszusgitár, vokál

Nagy Balázs – gitárok, ének

Pap Lídia – ének

Vendégzenészeink:

Antal László – akusztikus gitár

Gulyás Benedek – furulyák

Szeredi Boglárka – hegedű

Elérhetőség:

e-mail: asturband@gmail.com

web: http://www.facebook.com/Asturfolk - http://www.myspace.com/asturfolk

telefon: +36203650015

Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok!

Udvardy Udy Zsolt

Gerstmájer István, GPD gitárok

A művészetekben, főként a zene világában elengedhetetlen az eszköz, a hangszer, amin keresztül a művészember, a zenész, szólhat hozzánk. Egy gitáros is csak akkor tud igazán megjelenni, ha a hangszer az „övé”. A GPD gitárkészítő műhelyben minden gitáros megtalálhatja a saját gitárját! Tisztelettel köszöntöm az oldalon Gerstmájer Istvánt, a GPD gitárok megalkotóját. István, beszélnél róla, hogy mikor fordult az életed a hangszerkészítés irányába?

Erre a kérdésre mindig nehéz válaszolni, ugyanis két időszakról van szó. Az első, amikor csak hobbi szinten csináltam, a második pedig, amikor a GPD-ről, már mint márkanévről beszélhetünk. Maga a GPD-gitárok készítése nagyjából 6 évvel ezelőtt kezdődött. Innentől kezdve egy jól felszerelt műhelyben teljes lendülettel folyik a különböző gitárok gyártása a zenészek számára. Természetesen emellett szervizeléssel és javítással is foglalkozom.

Meggyőződésem, hogy a hangszerkészítés nem jelenthet puszta manualitást. Mi kell ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődjön egy gitár megépítése?

Valóban nem az, hiszen a kézzel készített termékeknek az is a lényege, hogy mindegyik egyedi. Megpróbálom röviden összefoglalni a dolgot: mint minden, ez is a leglényegesebb dologgal, a tervezéssel kezdődik. Például letisztázzuk, hogy a megrendelő leginkább milyen zenére fogja használni, milyen hangolásban, milyen húrokkal stb. Ezek után el lehet dönteni a felhasználandó faanyagok fajtáját, a konstrukciót, az alakot, a felületkezelést, a menzúra hosszát, és hogy milyen hardverekkel legyen felszerelve. Tulajdonképpen ezek után jöhet megvalósítás. Összefoglalva valahogy így lehet elképzelni az előkészületeket.

Általában gitároshoz kötöd a hangszert, vagy magad is gitárosként, hogy mondjam, magadnak készíted el?

Minden hangszert úgy készítek el, mintha magamnak csinálnám, persze szem előtt tartva a megrendelő kérését. Azt hiszem ezt máshogy nem is lehet csinálni.

István, mi az, ami a GPD-gitárt, GPD-gitárrá teszi?

Igazából a gitárjaimat, használókat kellene megkérdezni erről. Azt hiszem, az, hogy az elkészült hangszerek képletesen értve a gyermekeim. Mind a saját kezem munkája az elejétől a végéig.

A hangszerkészítés fázisai közül melyik az, ami egyértelműen meghatározza azt, amikor Te már azt tudod mondani, hogy ez a gitár tudni fogja azt, amit a gitáros, a gitárjáték megkíván tőle?

Talán az, amikor először felhúrozom és kipróbálom, persze ekkor még csak egy natúr testet és egy nyakat kell elképzelni. Ha esetleg alakítani, csiszolni kell rajta valahol, akkor még meg lehet tenni, hogy tökéletesen kényelmes legyen a hangszer. Én azt gondolom, hogy ami az én kezeimnek kényelmes, az szinte mindenkinek megfelelő.  JDe ha ilyenkor eljön a tulajdonosa, az a legjobb, mert ott a kezére tudom igazítani, ha esetleg szükséges.

Ahogy a gitárosokat, zenészeket inspirálják a nagy elődök, Téged mennyire befolyásolnak a tradicionális gitármárkák? Mennyire kell vagy egyáltalán érdemes „igazodni” hozzájuk?

Természetesen nekem is vannak kedvenc nagy márkáim. Azt hiszem, szakmai szemmel csak egy nagyobb gyártót tudnék kiemelni a sok közül, amire azt mondtam, hogy ez igen! Ezek mind a custom kategóriába tartoztak. Reklám vagy nem reklám: a PRS-ről beszélek. Több termékükkel is volt dolgom, nagyon meggyőzőek a felső kategóriájú gitárjaik minden szempontból. Viszont a minőséget, mint tudjuk, meg is kell fizetni, és ezért ezt nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen az áruk iszonyat magas (legalábbis szerintem).

Hogyan látod, mennyire fordulnak a gitárosok a hazai gyártású, jelen esetben a GPD-gitárok felé?

Itthon még nem annyira bejáratott a dolog, mint néhány külföldi országban. Szerencsére engem elég sokan keresnek meg, akár javításról, akár új hangszer készítéséről is legyen szó. Általában olyan emberek fordulnak hozzám egyedi gitár készítésével kapcsolatban, akiknek a keze alatt jó pár hangszer megfordult, és valami mást, jobbat akarnak a pénzükért. Vagy egyszerűen valami személyeset, egyedit szeretnének. 

István, nagyon köszönöm a lehetőséget!

Köszönöm az interjút, további sok sikert a továbbiakban is. És persze METÁL !!!

Linkek:

www.gpdguitars.hu

gepardguitars@gmail.com

Schmiedl Balázs, Bloody Roots

Schmiedl Balázs, Bloody Roots. Egy kiváló, tehetséges gitárost köszönthetünk az oldalon. Nagyon nem mindegy, hogy kik fogják tovább vinni a magyar gitár világot. Egy biztos a magyar thrash örökség, nagyon jó kezekben van! Gratulálok! Balázs köszöntelek a Gitarvilag.hu oldalain. Jelenleg a Bloody Roots-ban gitározol. Mielőtt belevágnánk, hadd kérjelek meg, hogy beszélj magadról pár szóban!

22 éves múltam, Sopronban lakom és a Nyugat Magyarországi Egyetemen tanulok. A gitározással kb. 12-13 éves koromban kezdtem el foglalkozni.

Édesapád Schmiedl Tamás (Moby Dick, Bloody Roots). Mennyire volt nyilvánvaló ebből következvén, hogy te is gitárt veszel a kezedbe?

Hát benne volt a pakliban erősen, de apa soha nem erőltette, hagyta, hogy magamtól találjak rá a gitárra. Mondjuk nem volt nehéz, mivel a ház tele volt hangszerekkel, mindenfelé gitárok hevertek és apám gyakran kézbe is vette ezeket. Már kisgyerekkoromban Moby Dick-en, Akelán és Metallicán nevelkedtem. Éjjel-nappal ezeket hallgattam, kívülről fújtam a szövegeket. Volt egy kis műanyag játékgitárom, azon imitáltam a gitározást, közben énekeltem és ráztam a fejem, úgy ahogy a videókon láttam. Az óvodában meg zenekarosdit játszottunk, kiosztottuk egymás között, hogy ki lesz a dobos, gitáros stb. Én persze mindig a gitáros voltam. Aztán általános iskolás koromban már néha kézbe fogtam otthon a valódi gitárokat és próbálgattam ritmusosan pengetni, de igazán komolyan csak 6-7. osztályos koromban kezdtem el a gyakorlást. 

Kőkemény thrash gitározás a tied. Körülnézel más stílusok világában is, vagy most teljesen leköt a Bloody Roots?

Sokféle stílust hallgatok, de hozzám a thrash áll a legközelebb és ezért ilyen zenét játszok legszívesebben zenekari formációban. Próbálok azért többféle stílust elsajátítani, gyakorolni, remélhetőleg így színesebb és egyénibb lesz a gitározásom. Alapvetően blues-os alapokon kezdtem el a gitározást, ami ma is kihat a játékomra. A legnagyobb hatású gitárosok számomra Randy Rhoads, Zakk Wylde, Joe Satriani, Steve Vai, Paul Gilbert, Alexi Laiho, Slash, Robb Flynn, Phil Demmel, Matt Heafy. További kedvenc előadók és együttesek: Moby Dick, Ozzy, BLS, Children of Bodom, Machine Head, Soulfly, Sepultura, Metallica, Trivium, Kreator, Exodus, Led Zeppelin, Joe Satriani, Steve Vai, Nickelback.

A jelenlegi zenekarod mellett, gitározol más csapatokban is?

2006-2009 között az Amadea zenekarban gitároztam. Ez volt az első zenekarom, de sajnos 2009 elején széthullottunk. Ez egy gothic/death metal csapat volt, több nagyobb névvel is turnéztunk (Dalriada, WMD), többször játszottunk külföldön és neves hazai fesztiválon is. Hívtak több más soproni zenekarba is, de ezeket különböző okok miatt nem vállaltam.

Egy kicsit talán furcsán hangzik a kérdés, és talán triviális is, de mennyire határozza meg a saját gitár világod, édesapád pályája? 

Természetesen jelentősen. Nagy hatással volt rám mindig is, hogy ő milyen zenéket hallgat, és milyen lemezeket találok a CD polcon. Rengeteg zenekart rajta keresztül ismertem meg. Nagyon sokat tanultam tőle a gitározásról és egyáltalán a zenekarozással kapcsolatban. 14 éves korom óta járom az országot a Moby Dick-kel, mint gitártechnikus és ez kiváló iskola volt a számomra. Ezek jó dolgok, mert kevés embernek adatik meg ilyen háttér a zenéléshez.

Sokan gondolhatják, hogy szerencsés helyzetben vagy a Bloody Roots-ot illetően, és hogy egy olyan ember áll mögötted, mint édesapád! Lehet, hogy igaz is a dolog, de az én meglátásom szerint, pont emiatt van előtted nagyon, nagyon magasan a mérce! Hogy látod ezt a dolgot?

Igen, egyrészt nagyon szerencsés helyzetben vagyok, de nincs is könnyű dolgom. Közel vagyok a tűzhöz, de nagyok is az elvárások. Az egész zenész szakma ismeri őt, ezért sokan kíváncsiak és jobban odafigyelnek rám és ebből az okból kifolyólag nagyon, jól kell teljesítenem. Nem csak a külvilágnak, hanem apának is meg kell felelnem és ez sem egy könnyű feladat, mert nála magasan a mérce és nagyon kritikus.

Balázs, beszélnél a gitárjaidról?

Jelenleg 4 gitárom van:

-         Fernandes Telecaster „The Revival”

Az első gitárom, apától kaptam.

Ez egy régi japán gitár, nagyon szeretem, kényelmes és rendkívül jó hangja van.

Otthon leggyakrabban ezzel a gitárral gyakorlok.

A gitár C# hangolásban van Ernie Ball 12-es húrkészlettel.

-         Gibson Les Paul Standard ’93-as évjárat, Tobacco Sunburst szín.

A legkomolyabb gitárom, nagyon jó gitár, hihetetlen vastag hanggal.

2 éve vásároltam egy osztrák hangszerboltban. Igazából konkrét elképzeléssel mentem akkoriban, hogy egy Gibson Flying V-t szeretnék venni, de csalódás volt miután kipróbáltam. Akkor láttam meg a Les Paul-t, a használt gitárok közé volt kirakva, kézbe fogtam és ennél egyből lehetett érezni, amit a Flying V-nél nem, hogy ez egy komoly gitár, jól összerakva.

Cisz-be van hangolva, Ernie Ball 12-es húrkészlettel.

-         B.C. Rich NJ Deluxe Jr. V

Ez egy koreai, de jól eltalált gitár, kitűnő felszereltséggel.

Mahagóni test, ében fogólap, átmenőnyak, Floyd Rose Original tremoló.

EMG 85 neck, EMG 81 bridge pickup.

A gitár H-hangolásban van Ernie Ball 13-as húrkészlettel.

-         ESP SV Standard

Zseniális hangszer, kényelmes és nagyon jól szól.

Koncerteken ezt a fő gitárom.

Éger test, juhar nyak, ébenfa fogólap, átmenőnyak, Floyd Rose Original tremoló.

EMG 81 neck és bridge pickup.

A gitár C# hangolásban van egy egyedileg összeállított Ernie Ball 11-54-es húrkészlettel.

Számos gitárosnál tapasztalható, hogy belenyúlnak a hangszereikbe. Te mennyire szoktad úgymond saját képedre formálni a gitárjaidat?

Általában pickup-ot szoktam cserélni, hogy ha nem tetszik, ami éppen benne van vagy ráuntam és valami új soundot keresek. A Telecaster-ben a bridge pickup helye ki lett marva és a single coil helyett egy humbucker-t tettem bele. Rengeteg pickup-ot kipróbáltam, végül egy Seymour Duncan SH-5 vált be a legjobban. A nyaki pickup maradt a gyári, mert azzal tökéletesen meg vagyok elégedve. A Gibson-ban is kísérleteztem bridge pickup-okkal, de nemrég visszatettem a gyári hangszedőt. A B.C.-ben és az ESP-ben hagytam a gyári aktív EMG-ket, mert teljesen rendben vannak, jól szólnak.

Mennyire határolja be a thrash műfaj a hangszerválasztást, a vásárlást?

Nincs megkötve, hogy ebben a műfajban ezt vagy azt kellene használni, de persze lehetnek bizonyos szempontok, beidegződések, de én soha nem ezek alapján választottam gitárt magamnak. Évekig a Telecasteremen nyomtam a melodikus death-t és nagyon jól szólt. Mindenki használja azt, ami számára szimpatikus, na meg persze amije van. Persze vannak szélsőséges esetek, furcsán nézne ki egy thrash csapatban, például egy nagytestű jazz gitár.

Balázs, mennyire vagy kísérletező zenész? Gondolok itt magára a gitárjátékra, de a hangszerekre is! Kötődsz a gitárjaidhoz?

Szeretem kipróbálni a különféle erősítőket, és hangszereket, de leginkább csak kíváncsiságból. Sokat járunk hangszerboltba, Ausztriába, ahol óriási a választék és a legjobb minőségű cuccok is fellelhetőek. A gitárjaimhoz nagyon kötődök, egyiktől sem tudnék megválni. A gitárjátékot illetően pedig figyelemmel kísérem a tehetséges gitárosokat, akiktől az internetnek köszönhetően rengeteget lehet tanulni, és próbálom az újabb technikákat beépíteni a játékomba.

Erősítők! Hát elég sok múlik rajtuk! Hallhatnánk az „erőművekről” is?

Rengetegen vannak, akik állandóan cserélgetik az erősítőjüket, követik az épp aktuális trendet, mert azt hiszik attól fognak jól szólni, ha épp a legújabb/legdrágább cuccuk van… Valóban sokat számít az erősítő, de túl van misztifikálva, ennek az állandó váltogatásnak semmi értelme, egy bizonyos kategória fölött nincs jobb erősítő, csak más. Én nem is tartozom ezek közé. 2006-ban, amikor elkezdtem a zenekarozást apámtól, megörököltem az erősítőjét, mert ő vett egy másikat. Ez az erősítő egy Marshall Silver Jubilee 2555-ös 100W-os csöves fej. Azóta ezt használom és nem is kívánom lecserélni. Ebben az erősítőben megvan minden, ami nekem kell. Számomra tökéletes, a legjobb hang! 2 csatornás, az egyiket használom a kíséretre, a másikat pedig szólókiemelésre. Hangfalból pedig egy Mesa Boogie 4x12 Rectifier (V30) és egy Greenback hangszórókkal szerelt 4x12-es Laney-m van.

Pedálok?

A pedálokkal rengeteget kísérleteztem mire kialakult a végleges felállás a pedalboard-omban. Sok pedálom volt, de végül minimalizáltam, és csak azokat tartottam meg, amik a legfontosabbak. A legtöbb idő a megfelelő torzító pedált megtalálása volt. A Marshall nagyon jól szól, csupán egy kis plusz torzítás kellett még hozzá. Sok pedált kipróbáltam, de a legtöbbtől vagy fulladt a hang, vagy nagyon színezte és megváltoztatta a hang karakterét. Végül az Maxon OD808-ban találtam meg a tökéletes pedált, semmi változás a hangban, csak plusz gain. Jim Dunlop Zakk Wylde Wah-t használok, ez egy egyszerű wah pedál piros Fasel-tekerccsel, nincs rajta semmi fölösleges állítási lehetőség. True bypass-ra alakítottam és raktam bele egy állapotjelző ledet. Szinte a teljes Dunlop wah palettát végigpróbáltam, nem találtam ennél jobbat. Ezeken kívül egy Boss NS-2-es zajzárat, egy Boss TU-2-es hangolót, és egy Marshall lábkapcsolót használok.

Balázs, beszélnél a terveidről?

Egyelőre a gitározás mellett a tanulásra is koncentrálnom kell, de a diploma megszerzése mellett szeretnék a hangszertudásban is előbbre lépni és technikailag minél képzettebbé válni. Szeretném megalapozni és kialakítani a saját stílusomat. Sokat koncertezni, jó számokat és szólókat írni.

Balázs, nagyon köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert a továbbiakban!

Köszönöm.