2012. november 3., szombat

Astur zenekar

Sok szeretettel köszöntelek benneteket a gitárvilágok.com oldalán. Az első hanghordozótok 2010 nyarán jelent meg. Mennyire jelentett ez a lemez útkeresést, mennyire találtátok meg az akkori zenében önmagatokat? Miben fejlődtetek, változtatok azóta? Visszatekintve hogyan összegeznétek ezt a korszakot?

A 2010 nyarára elkészült Meotis dalunk fontos indulópont volt. Manapság szinte minden zenekari felhívásnál (legyen az koncertlehetőség vagy tehetségkutató) kritérium, feltétel a hangzóanyag mellékelése. Összehasonlítva az újabb dalokkal látható, hogy történtek változások hangszerelésben, és – reméljük mindenki szerint – zenei képességeink fejlődésében is. A 2010 nyarán felvett Emese álma EP lemez volt az első igazi stúdió projectünk. Ezek a nóták nem kötődnek szorosan az ősmagyar mondavilághoz, történelemhez. A tervezett Ősi geszta albumcím (melynek egy részét képzi az EP lemez) is jelzi, hogy régi történetekről van szó. Sokat tanultunk belőle, kellőképp kiértékeltük, talán ennek köszönhetjük, hogy következő évben az Isten ostora lemez felvétele jóval gördülékenyebben zajlott. A Meotisnál még a klasszikus metálfelálláshoz ragaszkodtunk, a billentyű nagy szerepet kapott, aminek még az utóhatása megmaradt az Emese álmánál is. Mostanra talán rájöttük, hogy sokkal természetesebb, ha a zene alakítja a hangszerelést és nem fordítva. A zenét, amit játszunk mindig magunkénak éreztük.

Kitől lehet megrendelni a lemezt és mennyibe kerül?
Az Emese álma és az Isten ostora lemezek megrendelhetőek a zenekarnál, 600Ft-ba kerülnek. Ha van érdeklődő, mi mindig próbáljuk eljuttatni hozzá. Mindkettő szerzői kiadásban jelent meg.

Új dalokkal, lemezzel hogyan álltok, mikorra tervezitek a csattanós visszatérést?
A zenekar aktív, nem szükséges visszatérésről beszélni. Az Emese álma lemez kivételével minden felvételt magunk készítettünk. Főleg az utómunka miatt ez igen sok időt vesz igénybe, ezért jelentősebb anyagi támogatás hiányában egyelőre nem várható teljes album felvétele. Másrészt jelenleg egy igen komplex projecten dolgozunk, melynek már része az Isten ostora. Felvételeket idén nyáron is kezdtünk el, bár ezek megjelenése még eléggé homályos. Új dalok folyamatosan születnek, repertoárunk már igen széles, így megtehetjük, hogy a koncerteket az alkalomhoz alakítsuk.

Mindannyian tanulók vagytok. Milyen szakon tanultok? Mennyire sűrű az életetek, milyen gyakran tudtok próbálni?
Szeptembertől már mind az öten a felsőoktatásban tanulunk. Az egyetemet komolyan vesszük, mert tartózkodunk a csúszástól, és az ösztöndíj is jól jön. Kevés szabadidőnk van, de a zenélést igyekszünk mindig az elsők közé tenni az iskola mellett. Balin másodéves a BME gépészmérnöki szakán, Erik és Áron a villamosmérnöki karon elsőéves, Balázs a Corvinus-on másodéves, míg Dia az ELTE-n másodéves. A vendégzenészek közül Laci szintén a Corvinus hallgatója, ő negyedéves, Beni az EKF-en másodéves, míg Bogi az egri Neumann János középiskola tanulója.


Pár éve még alig volt koncert tapasztalatotok. Azóta történt ezen a téren változás? 

Sajnos eddig nem volt sok koncertlehetőségünk. Kezdetben ennek részünkről is volt technikai oka. Egerben a közelmúltban szinte teljesen megszűnt az underground élet, és a koncerttapasztalatot csak még több koncerttel lehet gyarapítani. Mi nyitottak vagyunk a lehetőségekre, viszont olyan világban élünk, ahol jelentős segítség nélkül nagyon nehéz érvényesülni. Sok zenekar panaszkodik a hangosításra, nekünk se volt mindig szerencsénk. Ahol sürgetik a beállást, ott nem várható el, hogy megfelelően teljesítsünk. Szerencsére azért egyre több felé tudnak rólunk. Az idén vettünk részt másodszor a pécsi Rockmaratonon, ahol többen emlékeztek két évvel ezelőtti tehetségkutatós fellépésünkre, sőt lehetőségünk volt fellépni az első Folk-Rock-Maratonon is. Az idei évtől aktívan próbálunk és koncertezünk akusztikus felállásban is. Nekünk nem célunk rétegzenét előadni, mégis sokan elzárkóznak a metál hallatán. Az akusztikus arcunkkal reméljük, hogy szélesebb körben ismertebbé válhatunk, az emberek láthatóan örömmel fogadják, az előadásmód pedig sokkal közvetlenebb, a dalaink át is értékelődnek. Egy-egy ilyen koncert után az ismeretlen hallgatóság biztosan nem mondja, hogy mi valójában metálban nyomulunk. A metál önmagában persze nem baj, viszont a közelmúltban elindult egy hullám, több helyről hallani, hogy a folk-metál divattá vált. Mi nem ezért választottuk ezt, és végképp nem ez motivál minket.


A népi hangszerekkel erősen díszítitek a zenéteket. Ezt a hangzásvilágot élőben is elő tudjátok varázsolni?
Ezt a kérdést kicsit kapcsolhatjuk az előzőhöz is. Ugyanis az Emese álma lemezbemutató koncertjein nem volt még lehetőségünk élőben visszaadni a zenénket, ami nagy szívfájdalma volt a zenekarnak. Érthető módon nem vállaltunk be ilyeneket úgy, hogy próbán nem tudtuk megoldani a hangosítást. Az idei évben viszont már az akusztikus hangszereket is meg tudtuk szólaltatni koncertjeinken. A furulya, hegedű, akusztikus gitár és doromb kombinációi minden koncerten megjelentek, amit szemmel láthatóan a közönség is szívesen fogadott.

Egy zenészeknek kedvező kérdést hadd tegyek fel - Milyen hangszerekkel és felszereléssel dolgoztok? (a gitárvilágok oldalon való megjelenés miatt a részletekre is kiterjedhettek)

Balin: Nekem egy Basix Concept selyemfényű dobfelszerelésem van. Standard méretű szett, szeretem a mély hangú tamokat, szerintem a zenénkbe is illik. A márka gyengepontja az állványzat, amit cseréltem. Paiste cinszettem kedvenc darabja az Alpha Full Ride, Gibraltar duplázót és lábcin állványt használok, és boldog tulajdonosa vagyok három Szilágyi dorombnak. Aztec mini, Kancellar és Black fire, melyek remek hangszerek.

Áron (basszusgitár): ha elektromos felállásról van szó, akkor egy LTD F-105-öt használok, és nagyon meg vagyok elégedve mind a hangjával, mind a hangszer kényelmével. A bőgő kinézete a keményebb metál vonalat tükrözi, mely igen közel áll hozzám. Akusztikus felállás esetén egy Cort akusztikus basszusgitáron játszom, melynek hangja igen különleges.
Emellett egy Marshall MB 4210 fejet és hozzá Warwick 410” és 115” ládákat használok. A ládák kiválóak, bár a fejnek inkább a neve a nagy, mint a hangja, így nem ajánlom senkinek, aki komolyabb basszushangzást szeretne magának. Tervezek beruházni egy Prolude BHV szériás fejre, de lehetséges alternatíva még egy Peavey Tour 450-es basszusfej is, melyeket már volt szerencsém kipróbálni, és igen, lepipálják a Warwick, GK, Laney, Marshall stb.. fejeket! Ár-érték arányban azt hiszem ezek a legjobbak.

Balázs: Egy gyönyörű fehér Ibanez RG széria Dimarzio Evolution picköppel az extra dögös, dinamikus, attackos hangzásért, valamint egy elektro-akusztikus Cort SFX gitár áll első helyen a portfóliómban. Otthoni gyakorlásra egy Ibanez Tb 15R tranyós kiserősítőt használok, próbán egy 50 Wattos Powerstate Classic 503 full csöves erősítő fej döng. Van még egy jópofa multieffektem, a line6-től egy pod 2-es.
                                                                                                                                    
Erik: Egy Jackson RR3-as szólógitár büszke tulajdonosa vagyok, bár az eredeti Seymour Duncan pickopok már nincsenek benne. Nem volt rossz hangjuk, de inkább a nagyobb zúzdához valók, a mi zenénkhez annyira nem passzoltak. Akusztikus felállásban pedig egy Fender akusztikus gitárt használok. Elixir húrokat használok. Drágák az igaz, de nagyon tartósak, így összességében élettartamukból adódóan olcsóbbak, mint más húrkészletek.

Mely zenekarok és lemezek voltak hatással Rátok, melyek a kedvenceitek?
Balin: Engem a Stratovarius nevelt a metál zenére, és rongyosra hallgattam egy csomó klasszikus banda (HammerFall, Nightwish, Ensiferum, Fintroll, Korpiklaani, Rhapsody, Epica, Ossian…) diszkgráfiáját. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeken nőttem fel. Zenei általánosba (ami sajnos egyre inkább kezd kikopni az oktatásból) és zeneiskolába jártam, ahol erős komolyzenei, népzenei és elméleti alapot kaptam. Az utóbbi években más stílusokra talán sokkal inkább nyitott vagyok, ami lehet, hogy a játékomon is észrevehető, könnyűzenei érdeklődésemet egyre kevésbé a metál zene irányítja. Szerintem, ha valaki komolyan foglalkozik a zenével, akkor minél több oldalát ismeri, annál jobb ötletei lesznek, mikor alkot.

Áron: kezdetben a heavy- és trash metál volt az, amit nagyon szerettem. Gondolok itt a Metallicára és a Slayer-re. Ugyanakkor zeneiskolában tanultam éveken keresztül, így a komoly- és népzene sem került távol az ízlésemtől. Ma már rengeteg ágazatát szeretem a metál zenének, például az Epicát, Rhapsody-t, Wintersun-t, Swallow the Sun-t, stb... nagyon szívesen hallgatom. Ha folk metálról van szó, akkor egyértelmű kedvenc az Ensiferum, a hazaiak közül pedig szívesen hallgatok Dalriadát, Kerecsensólymot és Niburtát. Utóbbi két zenekarból van szerencsém személyesen is ismerni kollégákat. Kedvenc albumot inkább nem emelnék ki, mivel szerencsére nagyon sok olyan lemezt hallgattam, ami elnyerte tetszésemet.
Mára már nyitottabbá vált a zenei ízlésem, mindent meghallgatok, ami hangszerelt zene, ugyanakkor gyakran a hangulatomtól függ, hogy mit hallgatok. Tanulás közben például szeretem, ha komolyzene szól, de ezen kívül szívesen tanulmányozom a ’70-es, ’80-as évek zenéit, illetve a mostanság megjelenő fiatal hazai vagy külföldi zenekarokat is.

Balázs: Számomra a Metallica, Nightwish, Rhapsody, Hammerfall valamint az Ensiferum zenekarok adták meg a kezdőlökést, és azóta is kedvenceim között vannak. Manapság már rengeteg zenei műfaj áll a szívemhez közel: a klasszikus zenétől kezdve a spanyol flamencon, népi zenéken keresztül, a blues-on, jazz-en át egészen a keményebb vonalakig mindent meghallgatok.

Erik: Az első nagy zenekar, amely igazán hatással volt rám az az Iron Maiden volt, a mai napig is szívesem hallgatom nótáikat. Első sorban a metálzene iránt érdeklődöm, ha zenekarokat kellene sorolni akkor igen hosszúra nyúlna a lista, ezért inkább csak egy párat sorolnék fel: Iron Maiden, Children of Bodom, Ensiferum, Wintersun, Sinergy, Korpiklaani, Epica... Ezek közül a már említett Iron Maiden mellett fontos mérföldkő a Children of Bodom, akik azért jelentősek számomra, mert annak idején talán miattuk merült fel bennem az ötlet, hogy belefogjak a gitározásba. Később aztán én is elvetődtem a folk metál irányába, innen az Ensiferumot emelném ki, mint kedvenc bandát.

Dia: A metál kategórián belül az Epica volt az első zenekar, mely igazán magával ragadott, majd megismertem a Within Temptation-t, az After Forever-t, a Sonata Arcticát, a Kamelotot, a Dalriadát, s később a Nightwish melódiáival is közelebbi kapcsolatba kerültem.
Nem egy, de nem is kettő olyan metál album létezik, mely igazán átütő hatással volt rám, így hát csak párat említenék meg: Epica- The Phantom Agony, Nightwish-Once, Imaginaerum, Sonata Arctica-Ecliptica. Úgy gondolom, ha zenéről van szó, igen széleskörű a befogadóképességem, szeretek belekóstolni a különféle stílusokba. Ebből adódóan nagyon kedvelem Katie Melua szerzeményeit, a magyar és ír népzenét és kifejezetten inspirálóan hatnak rám a Quimby dallamai is.

Mindegyikőtök a saját hangszerén belül kit tekint példaképnek, ill. kinek a játéka bűvöl el Benneteket legjobban?

Balin: Kedvenc zenészeim azok, akik jobbak nálam. Mert aki jobb attól mindig lehet tanulni, mindenki stílusából kis elemeket. Szerintem felesleges neveket sorolni, egy idő után úgysem tudom eldönteni, egyikük is miért lenne tehetségesebb a másiknál. A dorombjátékot pedig elsősorban Szilágyi Árontól és különböző egzotikus technikájú zenészektől próbálom ellesni. De, hogy mégis említsek valaki kedvencet, zeneszerzőként Johann Sebastian Bach, akinek imádtam vibrafonon játszani a partitáit, a metál zenéből pedig Tuomas Holopainent (Nightwish) rendkívül tehetséges zenésznek tartom.

Áron: ha basszusgitárost kellene megemlíteni, akkor egyértelműen Marcus Miller-re szavazok, de mindent összevetve Jari Mäenpää az abszolút példakép. Emellett a klasszikus műfajban nagyon szeretem Liszt Ferenc zongorajátékát és Beethoven szimfóniáit.

Balázs: Ez nehéz kérdés, mert nem tudok, és szerintem nem is lehet „legjobbat választani”. Néhány nevet azért megemlítenék, ami most hirtelen eszembe jut: Jari Mäenpäa, Steve Vai, Tommy Emmanuel, George Benson, Tátrai Tibor, Daczi Zsolt, Django Reinhardt, Jimi Hendrix, és a sor végtelen…

Erik: Példaképként én is a már említett Jari Mäenpää-t nevezném meg, illetve szintén nagyon tetszik Alexi Laiho gitárjátéka is, bár itt hozzá kell tennem, hogy első sorban munkásságának korábbi részeire gondolok.

Dia: Mivel én nem játszok hangszeren így három énekesnőt említenék meg, Tarja Turunen-t, Simone Simons-t és Sharon den Adel-t. Ők azok, akiket amióta először hallottam énekelni példaképként tisztelek.

Milyen célokat tűztetek ki magatoknak és a zenekarnak, amit a jövőben szeretnétek elérni? 
Első sorban szeretnénk mindannyian lediplomázni, és biztos jövőt teremteni családjainknak. Ezután következik a zenekari tevékenység, ami esetében célunk a jelenlegi felállás megtartása, illetve az egymás közti még szorosabb barátságok kialakítása. Ezen kívül szeretnénk befejezni a már megtervezett nagyalbumunkat, de ez egy igen hosszú project.

Melyik vonzóbb számotokra: külföld és a világhír, vagy kis hazánkban a nagy kultusz? Láttok esélyt nagyobb népszerűség elérésére? Miként tud eljutni a zenétek minél több új rajongóhoz?
Magyar nyelvű dalokat írunk, ezért talán egyértelmű, hogy az elsődleges célközönségben a magyarokat keressük. Kerestek már meg azonban külföldről is azzal, hogy tetszik nekik, amit csinálunk.

Az Astur dalok a hun-magyar mondakört dolgozzák fel. Mely mondákat szándékoztok feldolgozni legközelebb?

Korábbi dalaink nem kötődtek mondákhoz, mert fiktív, hősies jellegű történetek. Valószínűleg lesznek még ilyen dalaink is, ám jelenlegi projektjeink mondákból, irodalmi művekből épülnek fel. Több témán is dolgozunk, viszont konkrétumokat inkább nem árulunk el. Majd szépen lassan – ahogyan haladunk a felvételekkel – ki fog derülni minden, és összeáll egy nagy és átfogó kép a munkásságunkról. Rengeteg irodalmi mű áll rendelkezésünkre, amikből ötleteket meríthetünk, annyit viszont elárulhatunk, hogy egriként van egy, ami evidens, hogy feldolgozásra kerül majd a jövőben.

Egy nemzeti hősi metal zenekartól talán nem furcsa megkérdezni, hogy mi a véleményetek a mai Magyarországról? Láttok esélyt pozitív változásra, nemzeti felemelkedésre? Ha igen, akkor hogyan érhetjük el ezt?

A zenekar elhatárolódik az ilyen jellegű kérdésektől. A mi dolgunk a zene, a kérdés megvitatását inkább másokra hagynánk.

Zenekartagok:
Kozma Bálint – dob, doromb, ének
Márton Erik – gitár
Miriszlai Áron – basszusgitár, vokál
Nagy Balázs – gitárok, ének
Pap Lídia – ének

Vendégzenészeink:
Antal László – akusztikus gitár
Gulyás Benedek – furulyák
Szeredi Boglárka – hegedű

Elérhetőség:
telefon: +36203650015


Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok!

Udvardy Udy Zsolt





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése