Kovács Fery, ORFEUS

Kovács Fery, gitáros ORFEUS. Régi barátként köszöntelek az oldalon. Újra működik az ORFEUS. Győr legendás zenekaráról beszélgethetünk. Először is - egész Győr nevében – köszöntöm a zenekart. Rögtön a bevezetőben! ORFEUS „Visszatérő” koncert Győr, 2016 szept. 09. 20:00, Bridge, Kálóczy tér, vendég, Kalapács Józsi!

Fery beszéljünk a mai ill. vissza is utazhatunk egy picit az időben, a régi  ORFEUS-ról!

Hááááát, nagyon rég kezdődött… kb. 1988- körül,talán, még középiskolás időszakomban, a suli zenekarom után, ötlött a fejembe, hogy a saját Rock bandámat akarom csinálni, míg csak élek…

s így jött az Orfeus,,, név, ami egy picit a mitológia, ill a zenei minőség iránti dolgaimat is akarta jelezni…. pedig még, nyilván 16-17 évesen, mi sem voltunk szakmailag a toppon…, de az  elszántság, a tűz, ebbe az irányba, abszolút meg volt bennem, s ezt a többiekre is azért, át tudtam ragasztani… Hááát, valahogy így kezdődött…. Aztán, katonaság, millió órák gyakorlásai,,,, tagcserék, stb… aztán a 90”-es években komolyodott a dolog…  Turnék, Lemez, a RÖGÖS ÚTON  c., és a Magyar Televízió - Geszti Péter „ Ász”  c. műsorában való fellépésünk, szereplésünk… stb... aztán, tovább a turnék…. Később, minket is utolért a Magyar Rock zenei mélypont… a 90-es évek végén, így volt is egy kis szünet… 98- körül, aztán a 2000-es évek elején, újra össze raktam a bandát… 2009 körül, jelent meg a KINCS c. album..., de már újabb tagokka… közben a BA-ROCK  Klasszikus zenei projektemet is elindítottam, a győri Fillharmonikusokkal…

s egyéb zenei projektek… s most újra ORFEUS!!!! Teljes gőzzel!!!!

Hogyan tervezitek? Egy az egyben marad az ORFEUS stílus, vagy jöjjenek az új nóták és bennük a jelen zenei világotok? 

Világ életemben előre irányuló ember voltam, pl.: X lemez felvétel után, már az újabb dalokat írtam… s ennek tükrében, nyilván az újabb dalokat részesítem előnyben, amiből már van dögivel és már csak összejátszásra kell a próbaterembe vinni… de, nyílván, egyfajta stílus jegy az marad, csak maibb, modernebb elemekkel, ahogyan változik az ember is és a világ…

Az ORFEUS név is sugalja a klasszikus vonalat, klasszicista jellemzőket. Talán még a romantikát is ide vehetem. Honnan hoztátok azt a kiváló hangszeres és ének tudást, ami lehetővé tette, hogy ennyire igényesen, a korotokat messze megelőzve tudjátok használni a klasszikus jellemzőket?

Most nyilván, mindenki azt várja, hogy megemlítsem Yngwie Malmsteen Mestert… hahaha… Igen, onnan is, és érdekes módon, nekem már kb. olyan 16 éves korom körül is  tetszettek, bizonyos klasszikus zenei művek… Ill. olyan zenéket szeretek, amiben összhangzatos szép harmóniák vannak. A zene, akkor jó, ha szép és dinamikus!!!!!! érted?... Nézd meg akár a Queen- zenéjét, nem Metal, és mégis frenetikus, úgy egyben, ahogy van…

Az általánosságból jöjjünk most egy picit…. hogy érzed magad az ORFEUS –al?

Nagyon jól!!!!! Az eredeti, régi felállásból itt van velem Oszi, az énekes és Petya a basszeros poszton…  mi nagyon együtt voltunk, évtizedeken keresztül és máig nagy a barátság… s egy előző projektből, Csabi a doboknál, Steve a szintiknél, szintén lassan 9-10 éve együtt zenélünk, számtalan koncerttel a hátunk mögöt… Nagyon jó a társaság és a hangulat, ami nagyon fontos egy zenekar életében.

Végezetül következzenek a tervek!

Sok-Sok koncert és tervben van az újabb ORFEUS lemez is, melyen lesz jó sok meglepi, mind hangzásban, mind a dalokban, s a stílusjegy is ennek megfelelően alakul… amolyan , igazi nyugatias rock, metal jegyekkel… tudom, ma nem divat ez itthon, de bocsi a divat kedvéért, nem fogok 2 akkordos dalokat reszelni… az nem én vagyok…

Fery, nagyon köszönöm a beszélgetést! Találkozunk, ORFEUS „Visszatérő” koncert Győr, 2016 szept. 09. 20:00, Bridge, Kálóczy tér, vendég, Kalapács Józsi!

Köszönöm, mindenkit nagy szeretettel várunk! 

Megyaszay István, basszusgitáros, a Kőbányai Zenei Stúdió tanára

Megyaszay István, basszusgitáros, a Kőbányai Zenei Stúdió tanára. Az iskolában találkoztam vele, és rögtön újra kellett gondolnom a basszusgitározás szerepét a gitárvilágokban. Olyan lehetőségeket, fantáziát hallhattam, láthattam Megya játékában, ami a "megszokott", jelen esetben quartet* felállásban nekem nagyon új volt. Húzós alapok, de ami engem megfogott, hogy egyben tartotta az improvizációt. Őszintén szólva, irigylem azokat a zenészeket, alkotókat akiket nehéz stílusokhoz rendelni. Valahogy a stílusok között állnak! Szóval irigyellek Megya. Beszéljünk most erről!

Van aki egy zenekarban játszik egész életében, mivel azt szereti, abban teljesedik ki. Engem viszont annyi minden megérintett az évek során, hogy üresnek érezném az életem, ha valamelyik hiányozna. Számomra minden stílus egy-egy zenekarhoz, egy-egy zenészhez, egyszóval a barátaimhoz kötődik. Tehát mindegyik "kalandozásom" személyes történet. Vannak ugyan műfajok, mint például a népzene, ahol csak vendég vagyok, de azt hiszem nem csupán megtűrt, hanem, hanem szeretett vendég. Gyermekként engem is, mint sokakat, a pop, rock zene érintett meg először. Így természetesen ilyen zenét kezdtem el játszani. Középiskolában rock zenekarom volt, majd később jött a funk, a metal és néhány progresszív rock zenekar. A kőbányai évek végére viszont már tisztán láttam, hogy számomra a zene legérdekesebb , legszebb oldala nem más, mint az improvizáció. Tehát a jazz is megjelent az életemben, olyannyira, hogy végül elvégeztem a LFZE jazz tanszékét is. Időközben összehozott a sors Nikola Parovval, majd később Agócs Gergővel is, így a népzene is része lett zenei világomnak, bár mint említettem ez a szerelem kissé egyoldalú. Ebből írtam a szakdolgozatomat, de egyelőre inkább csak hallgatom, mint játszom. Furcsán is néznének rám kiváló népzenész barátaim ha egy alkalommal csatlakoznék hozzájuk, pláne basszusgitárral! Bár ki tudja mit hoz a jövő...?

Bocs Megya, képes vagy egyáltalán kilépni a zenéből, akár csak pár órára is? Ha igen, akkor mivel foglalkozol?

Azok közé a zenészek közé tartozom, akiknek a hobbijuk is a zene. Nem tudok jobb kikapcsolódást mint leülni itthon és akkordmenetekre improvizálni, gyakorolni. Imádok hátonpörögni a Trio Targettel vagy Lukács Petával, Dandó Zolival és Tornóczky Ferivel, vagy megváltani a világot Temesi Bercivel, Szappanos Gyurival, Jülek Erikkel a Budapest Electric Bass Band-ben. Persze olyan nap is akad, amikor éppen nincs zene. Ilyenkor igyekszem minél több időt a családommal tölteni, esetleg elmegyek motorozni egy nagyobb kört, vagy kiváló és nagy számú barátaimra bízom magam, akikkel élmény minden sör. 

Hangszerek! Minden amit a "vasakról" tudnunk kell!

Az Eden Bass Amplification endorsere, tehát támogatott művésze vagyok így alkalmam van minden terméket használni, kipróbálni. A legkisebb EC8-as kombótól a legnagyobb WTP900-ig minden értelmet nyer a napjaimban, de leggyakrabban a WTX-264 és D112 párost használom, ami egy nagyon mobilis, kiválóan használható, nagyon jó hangú rendszer. A bemutatókhoz egy BOSS RC-30 loopert használok, amit nagyon szeretek, jót szórakozok vele sokszor itthon is.

Három hangszerem van elől hagyva, készenlétben. Van egy velem egyidős, 1977-es Fender Precision-om, amitől nem tudok jobbat ha funkot vagy rockot kell játszani. A szívem csücskét, a nekem készített Blasius Kata SC hathúros basszusgitáromat akkor veszem elő, ha jazz triókban vagy a basszusgitáros zenekarban improvizálni, akkordozni, egyszóval "gitárzni"  is kell. A fő hangszerem viszont egy mindenes csodagitár, egy Fodera Emperor. Mostanában ezzel a gitárral lehet engem legtöbbször látni, hallani.

Megya, azt látom, hogy olyan tudás birtokában vagy, ami bárhova elvihet.  Mi az amit igazán el szeretnél érni - természetesen - a zenei életedben?

Rövid távú tervem az, hogy befejezzem végre első saját albumomat, melynek megjelenését idénre terveztem. Most már látom, hogy ez csak jövőre fog megvalósulni, de nem bánom, mivel olyan lemezek miatt kellett elhalasztani saját munkáimat, melyek nagyon közel állnak a szívemhez. Akár külön-külön is elég nagy horderejűek lennének egy-egy évre, nekem most három, három és fél ilyen album jutott az utóbbi hat hónapra. Még így visszagondolva is fantasztikus időszak volt, hiszen felvettük a ZoZo és az Eastwing zenekar második nagylemezét, a Freedom Jazz Kvartett első albumát, melyen pont az én egyik dalomban játszik együtt a két hazai jazz legenda, Babos Gyula és Szakcsi Béla bácsi, valamint még Temesi Berci barátom Satisfied című lemezére is került két szerzeményem. Négy album kerül idén a karácsonyfa alá, legszebb ajándék egy muzsikusnak. Mik a hosszútávú terveim? Szeretnék minél több helyen, minél több jó zenésszel együtt játszani!

Megya, nagyon köszönöm a beszélgetést.

Köszönöm.

Theodore Kalantzakos guitarist

Guitarist Theodore Kalantzakos talks about his rig. We can read the whole interwiev on our main page www.gitarvilagok.com Thank you very much Theodore!!!!

...."Could you tell us about your rigs? Guitars, amps, effects...!

I play with Schecter guitars and a customised Yamaha fretless guitar. My amps are Line6 DT-50, Line6 Spider, Fender Tween Reverb, Carvin Nomad and a Marshall 8100. I like to play with T-Rex pedals and more often I use their Replica delay, a Room-Mate, Møller and Twin Boost booster, a Bloody Mary distortion, the Mudhoney  and the Comp-Nova all of these connected with a T-Rex fuel tank placed on a T-Rex Pedalboard. Also, I use extendedly my trusty Roland VG-99 and a Rocktron Xpression Multi-effects Processor.

Do you like change your rigs or collect them?

I usually don’t change my rigs but this is not because I like to make a collection but to create a rich gear that I can use effectively in every creative scenario. The electric guitar is not only the wooden string instrument that we have under our fingers, but also what we plug after the cable. So every guitarist needs to create his own unique sound that better express his playing and creativity..."

Theodore Kalantzakos, guitarist

Theodore Kalantzakos, guitarist from TKG.  As I see there are three very important parts of the music. Fantasy, sound and style. Theodore music shows us the perfect balance among these. His world of guitar is unique. Different and great! Congratulate on you, and TKG. Theodore, how have you found the way of your own?

Hi Udy, thank you very much for your invitation! How all begun is a nice story. One day between my 14 and 15 years, I felt very strong the desire to begin to play the guitar. That night I didn’t sleep until the first  morning hours thinking about this and making a bunch of dreams! I used to be self-taught until the age of 21, being in my second year of my architectural studies in the University of Thessaly in Volos, Greece,  when  I decided to start taking lessons. My basic teacher and mentor was guitar virtuoso Ioannis Anastassakis, who now is one of my very close friends and after 5 years I graduated from RGT (London College of Music, University of West London) with the Teachers Diploma, LLCM (TD).

Who is Theodore Kalantzakos? Please say something about yourself!

I’m just a guy who loves to express himself through the music and the arts. Ι’m interested about things such us the sacrificial and unconditional love and the role of our ego.

I believe that in the same way we practise and build our musical skills, we practise and build the skills for a true love for all the human beings - not a selective love, that leads to warm only one side of our heart. For me, this can be sometimes difficult and it demands a continuing “change of the nous”, as the title of our recent album is. 

I am sure nobody can separate himself from the world of music. What or who have inspired you?

Like many others, I firstly became a fan of rock music listening to bands such us Deep Purple and Scorpions, but soon after that I started to listen to more guitar oriented musical styles and solo guitar artists such us Gary Moore, Satriani, Allan Holdsworth, Brett Garsed, Greg Howe, Mike Stern and many many others - the list here is really large! Later on, my musical tastes broadened even more, included many other styles and artists like Parov Stellar and Skrillex, but also Byzantine music as well.

But generally my inspirations are not limited to music. Being an architect, I might be inspired from a place, a texture, or a movie scene. If you notice, we ,TKG, not only compose and perform our own music but also we have a general vision for our art as a whole. We create our graphic designs, our websites, our whole image to support our art. We have love and passion to all that.

I very like how you lead your play! I think you have a strict rule, go across the style! There is no style! What about this?

Well, you know, all these years of practising, there is, until now at least, something that it doesn’t come naturally to me. To copy licks. Instead, when I listen to a lick that I find interesting, I try to find the concept behind this lick, to crack the artist code and I’m trying to integrated it into my playing, smoothly and not just by a copy-paste technique. I find this approach more organic and for me and with better results and this is how I suggest my students to use books with licks of a particular style or guitarist.

Theodore, your sound very interesting! It can be see, your rigs are very rich but I know it is not enough exclusively! Is your sound ready or make experiments continuously?

I always believe that the tools must not limit the artist. The artist must use the tools to create. The artist sets the tools and not the tools the artist! So, the experiment plays a crucial role here. I have a rich gear for this reason, to use the part of it that works better as a tool to express what I  want to at any specific situation.

Could you tell us about your rigs? Guitars, amps, effects...!

I play with Schecter guitars and a customised Yamaha fretless guitar. My amps are Line6 DT-50, Line6 Spider, Fender Tween Reverb, Carvin Nomad and a Marshall 8100. I like to play with T-Rex pedals and more often I use their Replica delay, a Room-Mate, Møller and Twin Boost booster, a Bloody Mary distortion, the Mudhoney  and the Comp-Nova all of these connected with a T-Rex fuel tank placed on a T-Rex Pedalboard. Also, I use extendedly my trusty Roland VG-99 and a Rocktron Xpression Multi-effects Processor.

Do you like change your rigs or collect them?

I usually don’t change my rigs but this is not because I like to make a collection but to create a rich gear that I can use effectively in every creative scenario. The electric guitar is not only the wooden string instrument that we have under our fingers, but also what we plug after the cable. So every guitarist needs to create his own unique sound that better express his playing and creativity.

Band! Theodore, everything what we need to know about TKG!

TKG is my main project and I’m happy to share it with my two brothers, Loukas  - who plays the drums -  and Nick - who plays the synths.

We are an electro art-rock trio, with many world/ethnic and improvisational elements. We have released 4 works since 2012 and now we just released our fifth one, titled “The change of the Nous” with the German label Rare Emotions. “The Change of the Nous” is a full-length concept album, that is consisted from 15 compositions, covering a spectrum of styles, from progressive electro rock to cinematic ethnic and electro swing. The album atmosphere is very intense and the fans of the experimental music are going to love it!

Regarding our live shows, we like to create electro-ambient atmospheres, with open harmonies and forms, we use to improvise. So, from this point of view every show is unique and fresh.

My last question, talking about your plans?

As I mentioned earlier, we’ve recently signed with the German labels Rare records, as also with Robin4Arts for our management and booking and “The Change of the Nous” is our first project with them. We are really exciting about this, the team behind these labels are doing great work and things and we are more than happy to be part of their family. So, now our next plans are some shows to share our new compositions with our fans and at the same time we work in studio on two new major projects, but it’s really soon to tell anything else about that! So, it’s going to be a real busy summer! I’d really like to thank you Udy for this interview, from me and my band TKG…all the best! 

Thank you Theodore, all the Best from Hungary!

www.theodore-k.com 

www.tkgofficial.com 

Hegyi "Dizsó" Dezső, gitárerősítők

Hegyi "Dizsó" Dezső, gitárerősítő késztő. Nagy tisztelettel köszöntelek a Gitarvilagok.com oldalunkon. Az első benyomásom a munkáidról, hogy rendhagyóak a szemnek, de döbbenetesen jól szólnak. Tökéletes gitárerősítőkről beszélünk! Dizsó azonban kezdjük veled a beszélgetést. Kit tisztelhetünk Hegyi Dezső, gitárerősítő készítőben?

A kérdésed sok mindenre vonatkozhat... A szakmám szerint építész vagyok, tartószerkezet tervező. A gitárerősítők világába a zenén keresztül kerültem. Hosszú évek óta gitározom. A zenekarom a Sujtólég (www.sujtoleg.hu).

Dizsó, ahogy látom, azért az trend, hogy egyszerű legyen a "gép". Nálad ez - laikus szememmel nézve - abszolúte nem szempont. Jól látom ezt?

Mindenkinek mi a motivációja. Nagyon szeretem az egyszerűséget, lenyűgöz egy jól kitalált, összerakott erősítő is. De a tervezés és az építés közben a bonyolultabb megoldások izgatnak. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy a határaimat keresem, mi az, amit még meg tudok oldani. Nem ez a szakmám, csak fizika órán tanultam az elektronikát, ezért első körben az is kihívás volt, hogy megszólaljon a cucc.

Az alapkoncepciód mennyire változhat, mennyire engeded hogy változzon az erősítő építése közben?

Folyamatosan változik a project. Az alapkoncepció is teljesen más volt, amikor elkezdtem a tervezést, és építés közben is folyton átrendezek mindent. Hallhatnánk most pusztán szakmai szempontok szerint a munkáidról?

Nem vagyok profi erősítő építő, ez csak a hobbim. A találkozón az első "igazi" erősítőmet és az aktuális, a sorban harmadik projectemet vittem el. Az első erősítőm egy öt csatornás kombó volt, 15W-os teljesítménnyel. Ismert erősítők elő fokait zsúfoltam egymás mellé, nagyjából ötletszerűen. Eredetileg 2x8 colos hangszóróval épült, de átalakítottam 1x12-re, mert mint kiderült, a 8 colosoknak korlátozottak a lehetőségei. A találkozón bemutatott erősítő már a korábbi tapasztalataim alapján sokkal "megtervezettebb" darab. A hordozhatóság volt az egyik fő szempont, ezért nem kombó, hanem önálló fej. Mivel a zenekarom nem igényli a nagy hangerőt, ezért csak 5W-os. Ezt sem tekerhetem ki próbán. Két hangszín kör köré van építve két-két csatorna. Ezeken sok minden kapcsolható: gain-boost-fat-deep-bright... És amitől érdekes az egész, az előfok mellé került egy effekt kör, legnagyobb részt csöves megoldásokkal: tremolo, vibe, ring modulator, flanger, chorus, digitális és analóg delay, reverb és parametrikus Eq, de készülőben van egy kompresszor is. Persze itt a csövek mellett megjelennek ic-s oszcilátorok, késleltető chipek és hangolható ic-s filterek. De amennyire csak lehet, tartom magam a csöves technikához, még ha ez önmagában nem is jelent semmit... Jelenleg 16 előfokcső és egy végfokcső van a dobozban.

Apropó Dizsó, miért építesz erősítőket?

Már a gimiben is érdekelt az elektronika, összeforrasztottam pár dolgot, de nem jutottam messzire ezen a téren. Aztán pontosan 10 éve, az esküvői bulimon kezdett zavarni, hogy az erősítőm nem egészen azt nyújtja, amit várok tőle. Vettem ezt azt, aztán addig olvasgattam a neten, hogy elkezdtem építeni. A hangmester.hu csöves fórumát olvasva gondoltam rá, hogy erre én is képes lennék. Ma már ez az a hobbim, ami igazán ki tud kapcsolni az egész heti munka után.

Rendelésre is készítesz gitárerősítőket?

Nem kerestek még meg ilyesmivel, és valószínűleg nem is vállalnék ilyet. Több okból. Ugyan képes vagyok jó minőséget előállítani, de nem vagyok profi. Aztán Magyarországon ezekre az egyedi cuccokra a következő jelzőkkel találkozhatsz: sufnituning, háztáji, buhera... Miközben a tőlünk boldogabb világban a customshop cuccok prémium áron kelnek el. És te is láthattad, a mi profi építőink nagyon magasra teszik a lécet. Az fent leírt erősítőm ára, ha egyszer befejezem persze, a belefektetett munka és anyagköltség alapján hét számjegyű kellene legyen... Ezt itt senki nem fizetné ki. De kategorikusan nem zárok ki semmit. Lehet, hogy lesz olyan, hogy valaki megkeres egyszer olyan problémával, amivel szívesen foglalkozom. Mondjuk most pörög az építőipar (mármint a házépítés), és ezért a munka mellett nagyon kevés az időm.

Dizsó, befejezésképp beszélnél a terveidről?

Már a találkozóra menet azon agyaltam, hogy kellene egy kicsi de erős cucc, ami kiegészítené az 5W-os teljesítményt. Hazafelé össze is állt a fejemben, hogy ezt hogyan lehetne jól megvalósítani. Talán lesz belőle valami...

Dizsó, nagyon sok sikert a továbbiakban, és nagyon köszönöm a beszélgetést!!

Köszönöm.

RockMilady

"RockMilady, stílusos választás a képen látható hangszer, gratulálok! Az oldal jellegéből fakadóan, a hangszereid következzenek!

A képen az egyik kedvenc gitárom látható, ami egy floyd rose-os tremoló-karos „J & D Brothers” gitár. Nagyon szeretem, mert kényelmes a nyaka, 24 érintős, és nagyon szépen szólnak a nyújtások is. Egyébként dögös és testes a hangzása. A másik kedvencem egy Squier Fender, főleg a klasszikus és karakteres sound miatt. Ezen szépen szólnak az ujjal-pengetések, sőt az egészen leheletnyi díszítések is. A legelső Yamaha gitárom pedig mára már inkább csak emlék-gitár maradt.

Nemrégen pedig Medgyesi Tibiajánlására kinéztem magamnak egy SE „Floyd” Custom 24 gitárt, de a Gibsonokis nagyon tetszenek.

Van több akusztikus gitárom is, az egyik legkedvesebb egy Ausztriában vásárolt Hohner. Selymes és szép hangja van, lírai dalt szinte csak ezen írok…és persze nem maradhat ki a felsorolásból az örök hűséges Tenayo Travel gitárom sem, amelyet főleg nyári utazáskor szoktam magammal vinni. Bár az is igaz, hogyha a repülőtéren felviszem magammal a gépre, akkor a furcsa mérete és formája miatt az átvizsgáláskor kivívom magamnak a megkülönböztetett figyelmet." 

Részlet a hamarosan megjelenő interjúból. Rocmilady -nek köszönöm a lehetőséget!!

Udvardy "Udy" Zsolt

RockMilady

RockMilady. Régi ismerősként köszönthetem Őt az oldalon, és most is csak azt tudom mondani, hogy működik a rockzene!

Ha olyan rock-zenészektől, mint RockMilady megkapja a lelket, a hangot! Nagyon jó kezekben van nálad a gitár! Akkor kezdjük a beszélgetést a jelennel!

A zenéden kívül nagyon bejön, hogy teszed és megy és dolgozol az álmaidért! Szóval optimizmus?

Ahogy mindenkinek, úgy nekem is megvannak az álmaim mind a zenében, mind a magánéletemben. Mégis nem az optimizmus szót használnám, inkább úgy fogalmazok, hogy mindig a kitűzött célért elvégzett munkában hiszek.

A tavalyi év mérföldkő volt az életemben, hiszen a Legyél az áldozatom! c. bemutatkozó promóciós CD-m dalainak nagyok jó volt a visszhangja. A több szabadtéri fellépésem közül pl. nagy megtiszteltetés volt a legendás Balázs Fecó és a KORÁL előtt vendégként „bemelegíteni” a közönséget, vagy akár a Back Stage-ben Fischer Laci ZBB csapata előtt és velük együtt fellépni. A sok pozitív visszajelzés természetesen jól esik, emellett alapvetően mindig a saját elvárásaimnak szeretnék megfelelni. Ezért szólógitárosként folyamatosan fejlesztem a technikai tudásomat, és a tanárommal rengeteg improvizációs gyakorlatot végzek. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetek az éneklésre, annak technikailag is minél magasabb szintű elsajátítására. Mindebben tanárom, Havas Lajos előadóművész segít.

Rengeteg dal van bennem, de ha pl. megírok egy pörgőset, egészen biztos, hogy egy lírai fogja követni. Valószínűleg ez az alkatomból adódik.

Ennek szellemében kezdtem el 2016. év első felében a Nélküled szebb lesz c. második promóciós albumom dalainak a felvételét, ahol kicsit elrugaszkodtam a klasszikus rock-zenei konvencióktól. Így pl. a korosztályomra jellemző lendületes címadó dalban a kicsit nyersebb gitár-suond mellett az Úgysem menekülszc. lírai dalomban már megjelentek a zongora és a vonósok is. Igaz, ezt a lassú dalt eredetileg egy szál gitárra írtam.

Ezen kívül még a jelenhez tartozik, hogy a közelmúltban nagy megtiszteltetés ért, mivel közreműködhettem egy most jelenleg is készülő rock-operában gitáros- és énekesként egyaránt. Ez nagyon szép és izgalmas feladat volt, hiszen egy mások által megírt zenei műhöz kellett igazítani a hangzásvilágot és gitárjátékot. Nagyon profi csapattal dolgozhattam együtt a stúdióban, ami külön élmény volt.

Talán egy picit személyesebb a kérdés, ha nem gond. Orvosi egyetem. Beszélnél az életed ezen oldaláról is?

A zenéléshez és a gitározáshoz való elkötelezettségemtől függetlenül kb. a gimnázium második osztályában már megfordult a fejemben az, hogyha majd továbbtanulok, akkor az orvosi hivatást választom. Ennek a csodálatos világa és szépsége mindig is vonzó volt számomra, bár bevallom, akkor még nem tudtam elképzelni, hogy milyen lehet pl. egy boncoláson túl lenni. De az évek alatt ez annyira megérlelődött bennem, hogy a sikeres felvételi után tavaly ősztől Budapesten tanulok a SOTE-n.

Egyébként minden nehézség és magas követelményszint ellenére nagyon jól érzem magam, egyik kedvenc tantárgyam az anatómia.

Mindebből következik, hogy függetlenül, hogy minden másodpercem szoros, úgy osztom be az időmet, hogy a gitározásra és gyakorlásra mindig jut időt. Ha pedig dalt írok, az úgyis önmagát adja. Ennél fantasztikusabb nincs is, szinte átrepít a nehézségeken…

RockMilady, stílusos választás a képen látható hangszer, gratulálok! Az oldal jellegéből fakadóan, a hangszereid következzenek!

A képen az egyik kedvenc gitárom látható, ami egy floyd rose-os tremoló-karos „J & D Brothers” gitár. Nagyon szeretem, mert kényelmes a nyaka, 24 érintős, és nagyon szépen szólnak a nyújtások is. Egyébként dögös és testes a hangzása. A másik kedvencem egy Squier Fender, főleg a klasszikus és karakteres sound miatt. Ezen szépen szólnak az ujjal-pengetések, sőt az egészen leheletnyi díszítések is. A legelső Yamaha gitárom pedig mára már inkább csak emlék-gitár maradt.

Nemrégen pedig Medgyesi Tibi ajánlására kinéztem magamnak egy SE „Floyd” Custom 24 gitárt, de a Gibsonokis nagyon tetszenek.Van több akusztikus gitárom is, az egyik legkedvesebb egy Ausztriában vásárolt Hohner. Selymes és szép hangja van, lírai dalt szinte csak ezen írok…és persze nem maradhat ki a felsorolásból az örök hűséges Tenayo Travel gitárom sem, amelyet főleg nyári utazáskor szoktam magammal vinni. Bár az is igaz, hogyha a repülőtéren felviszem magammal a gépre, akkor a furcsa mérete és formája miatt az átvizsgáláskor kivívom magamnak a megkülönböztetett figyelmet.

Végül a kérdés adott. Terveid?

Minden területen szeretném elérni a hosszú távú céljaimat. Maximalista vagyok, és szükség esetén ezért minden erőmet bevetem.

Rövidebb távon hamarosan jön egy kemény vizsgaidőszak, a nyárra pedig szervezés alatt vannak a fellépéseim. Közben a gitáron a technikai elemek kigyakorlása mellett rengeteg improvizációs gyakorlatot is végzek, és szeretnék több stílusban is otthonosan mozogni. Az újabb dalaimat pedig szeretném minél előbb stúdióban rögzíteni, hogy a gondolataim eljussanak mindenkihez, akik nyitottak rám és a zenémre.

Befejezésül Ralph Waldo Emerson egyik mondását idézném: „Ne arra menj, amerre az ösvény vezet. Helyette menj arra, amerre nincs út, és hagyj magad mögött egy ösvényt”.

RockMilady, nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert kívánok a továbbiakhoz!!!!

Nagyon szépen köszönöm a riport lehetőségét, és további sok sikert a „Gitárvilágok”-nak!