Gerstmájer István, GPD gitárok

A művészetekben, főként a zene világában elengedhetetlen az eszköz, a hangszer, amin keresztül a művészember, a zenész, szólhat hozzánk. Egy gitáros is csak akkor tud igazán megjelenni, ha a hangszer az „övé”. A GPD gitárkészítő műhelyben minden gitáros megtalálhatja a saját gitárját! Tisztelettel köszöntöm az oldalon Gerstmájer Istvánt, a GPD gitárok megalkotóját. István, beszélnél róla, hogy mikor fordult az életed a hangszerkészítés irányába?

Erre a kérdésre mindig nehéz válaszolni, ugyanis két időszakról van szó. Az első, amikor csak hobbi szinten csináltam, a második pedig, amikor a GPD-ről, már mint márkanévről beszélhetünk. Maga a GPD-gitárok készítése nagyjából 6 évvel ezelőtt kezdődött. Innentől kezdve egy jól felszerelt műhelyben teljes lendülettel folyik a különböző gitárok gyártása a zenészek számára. Természetesen emellett szervizeléssel és javítással is foglalkozom.

Meggyőződésem, hogy a hangszerkészítés nem jelenthet puszta manualitást. Mi kell ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődjön egy gitár megépítése?

Valóban nem az, hiszen a kézzel készített termékeknek az is a lényege, hogy mindegyik egyedi. Megpróbálom röviden összefoglalni a dolgot: mint minden, ez is a leglényegesebb dologgal, a tervezéssel kezdődik. Például letisztázzuk, hogy a megrendelő leginkább milyen zenére fogja használni, milyen hangolásban, milyen húrokkal stb. Ezek után el lehet dönteni a felhasználandó faanyagok fajtáját, a konstrukciót, az alakot, a felületkezelést, a menzúra hosszát, és hogy milyen hardverekkel legyen felszerelve. Tulajdonképpen ezek után jöhet megvalósítás. Összefoglalva valahogy így lehet elképzelni az előkészületeket.

Általában gitároshoz kötöd a hangszert, vagy magad is gitárosként, hogy mondjam, magadnak készíted el?

Minden hangszert úgy készítek el, mintha magamnak csinálnám, persze szem előtt tartva a megrendelő kérését. Azt hiszem ezt máshogy nem is lehet csinálni.

István, mi az, ami a GPD-gitárt, GPD-gitárrá teszi?

Igazából a gitárjaimat, használókat kellene megkérdezni erről. Azt hiszem, az, hogy az elkészült hangszerek képletesen értve a gyermekeim. Mind a saját kezem munkája az elejétől a végéig.

A hangszerkészítés fázisai közül melyik az, ami egyértelműen meghatározza azt, amikor Te már azt tudod mondani, hogy ez a gitár tudni fogja azt, amit a gitáros, a gitárjáték megkíván tőle?

Talán az, amikor először felhúrozom és kipróbálom, persze ekkor még csak egy natúr testet és egy nyakat kell elképzelni. Ha esetleg alakítani, csiszolni kell rajta valahol, akkor még meg lehet tenni, hogy tökéletesen kényelmes legyen a hangszer. Én azt gondolom, hogy ami az én kezeimnek kényelmes, az szinte mindenkinek megfelelő.  JDe ha ilyenkor eljön a tulajdonosa, az a legjobb, mert ott a kezére tudom igazítani, ha esetleg szükséges.

Ahogy a gitárosokat, zenészeket inspirálják a nagy elődök, Téged mennyire befolyásolnak a tradicionális gitármárkák? Mennyire kell vagy egyáltalán érdemes „igazodni” hozzájuk?

Természetesen nekem is vannak kedvenc nagy márkáim. Azt hiszem, szakmai szemmel csak egy nagyobb gyártót tudnék kiemelni a sok közül, amire azt mondtam, hogy ez igen! Ezek mind a custom kategóriába tartoztak. Reklám vagy nem reklám: a PRS-ről beszélek. Több termékükkel is volt dolgom, nagyon meggyőzőek a felső kategóriájú gitárjaik minden szempontból. Viszont a minőséget, mint tudjuk, meg is kell fizetni, és ezért ezt nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen az áruk iszonyat magas (legalábbis szerintem).

Hogyan látod, mennyire fordulnak a gitárosok a hazai gyártású, jelen esetben a GPD-gitárok felé?

Itthon még nem annyira bejáratott a dolog, mint néhány külföldi országban. Szerencsére engem elég sokan keresnek meg, akár javításról, akár új hangszer készítéséről is legyen szó. Általában olyan emberek fordulnak hozzám egyedi gitár készítésével kapcsolatban, akiknek a keze alatt jó pár hangszer megfordult, és valami mást, jobbat akarnak a pénzükért. Vagy egyszerűen valami személyeset, egyedit szeretnének. 



István, nagyon köszönöm a lehetőséget!


Köszönöm az interjút, további sok sikert a továbbiakban is. És persze METÁL !!!

Linkek:
gepardguitars@gmail.com





Schmiedl Balázs, Bloody Roots

Schmiedl Balázs, Bloody Roots. Egy kiváló, tehetséges gitárost köszönthetünk az oldalon. Nagyon nem mindegy, hogy kik fogják tovább vinni a magyar gitár világot. Egy biztos a magyar thrash örökség, nagyon jó kezekben van! Gratulálok! Balázs köszöntelek a Gitarvilag.hu oldalain. Jelenleg a Bloody Roots-ban gitározol. Mielőtt belevágnánk, hadd kérjelek meg, hogy beszélj magadról pár szóban!

22 éves múltam, Sopronban lakom és a Nyugat Magyarországi Egyetemen tanulok. A gitározással kb. 12-13 éves koromban kezdtem el foglalkozni.

Édesapád Schmiedl Tamás (Moby Dick, Bloody Roots). Mennyire volt nyilvánvaló ebből következvén, hogy te is gitárt veszel a kezedbe?

Hát benne volt a pakliban erősen, de apa soha nem erőltette, hagyta, hogy magamtól találjak rá a gitárra. Mondjuk nem volt nehéz, mivel a ház tele volt hangszerekkel, mindenfelé gitárok hevertek és apám gyakran kézbe is vette ezeket. Már kisgyerekkoromban Moby Dick-en, Akelán és Metallicán nevelkedtem. Éjjel-nappal ezeket hallgattam, kívülről fújtam a szövegeket. Volt egy kis műanyag játékgitárom, azon imitáltam a gitározást, közben énekeltem és ráztam a fejem, úgy ahogy a videókon láttam. Az óvodában meg zenekarosdit játszottunk, kiosztottuk egymás között, hogy ki lesz a dobos, gitáros stb. Én persze mindig a gitáros voltam. Aztán általános iskolás koromban már néha kézbe fogtam otthon a valódi gitárokat és próbálgattam ritmusosan pengetni, de igazán komolyan csak 6-7. osztályos koromban kezdtem el a gyakorlást. 

Kőkemény thrash gitározás a tied. Körülnézel más stílusok világában is, vagy most teljesen leköt a Bloody Roots?

Sokféle stílust hallgatok, de hozzám a thrash áll a legközelebb és ezért ilyen zenét játszok legszívesebben zenekari formációban. Próbálok azért többféle stílust elsajátítani, gyakorolni, remélhetőleg így színesebb és egyénibb lesz a gitározásom. Alapvetően blues-os alapokon kezdtem el a gitározást, ami ma is kihat a játékomra. A legnagyobb hatású gitárosok számomra Randy Rhoads, Zakk Wylde, Joe Satriani, Steve Vai, Paul Gilbert, Alexi Laiho, Slash, Robb Flynn, Phil Demmel, Matt Heafy. További kedvenc előadók és együttesek: Moby Dick, Ozzy, BLS, Children of Bodom, Machine Head, Soulfly, Sepultura, Metallica, Trivium, Kreator, Exodus, Led Zeppelin, Joe Satriani, Steve Vai, Nickelback.


A jelenlegi zenekarod mellett, gitározol más csapatokban is?

2006-2009 között az Amadea zenekarban gitároztam. Ez volt az első zenekarom, de sajnos 2009 elején széthullottunk. Ez egy gothic/death metal csapat volt, több nagyobb névvel is turnéztunk (Dalriada, WMD), többször játszottunk külföldön és neves hazai fesztiválon is. Hívtak több más soproni zenekarba is, de ezeket különböző okok miatt nem vállaltam.

Egy kicsit talán furcsán hangzik a kérdés, és talán triviális is, de mennyire határozza meg a saját gitár világod, édesapád pályája? 

Természetesen jelentősen. Nagy hatással volt rám mindig is, hogy ő milyen zenéket hallgat, és milyen lemezeket találok a CD polcon. Rengeteg zenekart rajta keresztül ismertem meg. Nagyon sokat tanultam tőle a gitározásról és egyáltalán a zenekarozással kapcsolatban. 14 éves korom óta járom az országot a Moby Dick-kel, mint gitártechnikus és ez kiváló iskola volt a számomra. Ezek jó dolgok, mert kevés embernek adatik meg ilyen háttér a zenéléshez.

Sokan gondolhatják, hogy szerencsés helyzetben vagy a Bloody Roots-ot illetően, és hogy egy olyan ember áll mögötted, mint édesapád! Lehet, hogy igaz is a dolog, de az én meglátásom szerint, pont emiatt van előtted nagyon, nagyon magasan a mérce! Hogy látod ezt a dolgot?

Igen, egyrészt nagyon szerencsés helyzetben vagyok, de nincs is könnyű dolgom. Közel vagyok a tűzhöz, de nagyok is az elvárások. Az egész zenész szakma ismeri őt, ezért sokan kíváncsiak és jobban odafigyelnek rám és ebből az okból kifolyólag nagyon, jól kell teljesítenem. Nem csak a külvilágnak, hanem apának is meg kell felelnem és ez sem egy könnyű feladat, mert nála magasan a mérce és nagyon kritikus.

Balázs, beszélnél a gitárjaidról?

Jelenleg 4 gitárom van:
-         Fernandes Telecaster „The Revival”
Az első gitárom, apától kaptam.
Ez egy régi japán gitár, nagyon szeretem, kényelmes és rendkívül jó hangja van.
Otthon leggyakrabban ezzel a gitárral gyakorlok.
A gitár C# hangolásban van Ernie Ball 12-es húrkészlettel.
-         Gibson Les Paul Standard ’93-as évjárat, Tobacco Sunburst szín.
A legkomolyabb gitárom, nagyon jó gitár, hihetetlen vastag hanggal.
2 éve vásároltam egy osztrák hangszerboltban. Igazából konkrét elképzeléssel mentem akkoriban, hogy egy Gibson Flying V-t szeretnék venni, de csalódás volt miután kipróbáltam. Akkor láttam meg a Les Paul-t, a használt gitárok közé volt kirakva, kézbe fogtam és ennél egyből lehetett érezni, amit a Flying V-nél nem, hogy ez egy komoly gitár, jól összerakva.
Cisz-be van hangolva, Ernie Ball 12-es húrkészlettel.
-         B.C. Rich NJ Deluxe Jr. V
Ez egy koreai, de jól eltalált gitár, kitűnő felszereltséggel.
Mahagóni test, ében fogólap, átmenőnyak, Floyd Rose Original tremoló.
EMG 85 neck, EMG 81 bridge pickup.
A gitár H-hangolásban van Ernie Ball 13-as húrkészlettel.
-         ESP SV Standard
Zseniális hangszer, kényelmes és nagyon jól szól.
Koncerteken ezt a fő gitárom.
Éger test, juhar nyak, ébenfa fogólap, átmenőnyak, Floyd Rose Original tremoló.
EMG 81 neck és bridge pickup.
A gitár C# hangolásban van egy egyedileg összeállított Ernie Ball 11-54-es húrkészlettel.

Számos gitárosnál tapasztalható, hogy belenyúlnak a hangszereikbe. Te mennyire szoktad úgymond saját képedre formálni a gitárjaidat?

Általában pickup-ot szoktam cserélni, hogy ha nem tetszik, ami éppen benne van vagy ráuntam és valami új soundot keresek. A Telecaster-ben a bridge pickup helye ki lett marva és a single coil helyett egy humbucker-t tettem bele. Rengeteg pickup-ot kipróbáltam, végül egy Seymour Duncan SH-5 vált be a legjobban. A nyaki pickup maradt a gyári, mert azzal tökéletesen meg vagyok elégedve. A Gibson-ban is kísérleteztem bridge pickup-okkal, de nemrég visszatettem a gyári hangszedőt. A B.C.-ben és az ESP-ben hagytam a gyári aktív EMG-ket, mert teljesen rendben vannak, jól szólnak.

Mennyire határolja be a thrash műfaj a hangszerválasztást, a vásárlást?
Nincs megkötve, hogy ebben a műfajban ezt vagy azt kellene használni, de persze lehetnek bizonyos szempontok, beidegződések, de én soha nem ezek alapján választottam gitárt magamnak. Évekig a Telecasteremen nyomtam a melodikus death-t és nagyon jól szólt. Mindenki használja azt, ami számára szimpatikus, na meg persze amije van. Persze vannak szélsőséges esetek, furcsán nézne ki egy thrash csapatban, például egy nagytestű jazz gitár.

Balázs, mennyire vagy kísérletező zenész? Gondolok itt magára a gitárjátékra, de a hangszerekre is! Kötődsz a gitárjaidhoz?

Szeretem kipróbálni a különféle erősítőket, és hangszereket, de leginkább csak kíváncsiságból. Sokat járunk hangszerboltba, Ausztriába, ahol óriási a választék és a legjobb minőségű cuccok is fellelhetőek. A gitárjaimhoz nagyon kötődök, egyiktől sem tudnék megválni. A gitárjátékot illetően pedig figyelemmel kísérem a tehetséges gitárosokat, akiktől az internetnek köszönhetően rengeteget lehet tanulni, és próbálom az újabb technikákat beépíteni a játékomba.



Erősítők! Hát elég sok múlik rajtuk! Hallhatnánk az „erőművekről” is?

Rengetegen vannak, akik állandóan cserélgetik az erősítőjüket, követik az épp aktuális trendet, mert azt hiszik attól fognak jól szólni, ha épp a legújabb/legdrágább cuccuk van… Valóban sokat számít az erősítő, de túl van misztifikálva, ennek az állandó váltogatásnak semmi értelme, egy bizonyos kategória fölött nincs jobb erősítő, csak más. Én nem is tartozom ezek közé. 2006-ban, amikor elkezdtem a zenekarozást apámtól, megörököltem az erősítőjét, mert ő vett egy másikat. Ez az erősítő egy Marshall Silver Jubilee 2555-ös 100W-os csöves fej. Azóta ezt használom és nem is kívánom lecserélni. Ebben az erősítőben megvan minden, ami nekem kell. Számomra tökéletes, a legjobb hang! 2 csatornás, az egyiket használom a kíséretre, a másikat pedig szólókiemelésre. Hangfalból pedig egy Mesa Boogie 4x12 Rectifier (V30) és egy Greenback hangszórókkal szerelt 4x12-es Laney-m van.

Pedálok?

A pedálokkal rengeteget kísérleteztem mire kialakult a végleges felállás a pedalboard-omban. Sok pedálom volt, de végül minimalizáltam, és csak azokat tartottam meg, amik a legfontosabbak. A legtöbb idő a megfelelő torzító pedált megtalálása volt. A Marshall nagyon jól szól, csupán egy kis plusz torzítás kellett még hozzá. Sok pedált kipróbáltam, de a legtöbbtől vagy fulladt a hang, vagy nagyon színezte és megváltoztatta a hang karakterét. Végül az Maxon OD808-ban találtam meg a tökéletes pedált, semmi változás a hangban, csak plusz gain. Jim Dunlop Zakk Wylde Wah-t használok, ez egy egyszerű wah pedál piros Fasel-tekerccsel, nincs rajta semmi fölösleges állítási lehetőség. True bypass-ra alakítottam és raktam bele egy állapotjelző ledet. Szinte a teljes Dunlop wah palettát végigpróbáltam, nem találtam ennél jobbat. Ezeken kívül egy Boss NS-2-es zajzárat, egy Boss TU-2-es hangolót, és egy Marshall lábkapcsolót használok.

Balázs, beszélnél a terveidről?

Egyelőre a gitározás mellett a tanulásra is koncentrálnom kell, de a diploma megszerzése mellett szeretnék a hangszertudásban is előbbre lépni és technikailag minél képzettebbé válni. Szeretném megalapozni és kialakítani a saját stílusomat. Sokat koncertezni, jó számokat és szólókat írni.

Balázs, nagyon köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert a továbbiakban!

Köszönöm.