2014. január 27., hétfő

Sántha Gábor

Egy zenész számára az egyik legsikeresebb együttállás, ha a muzsikán kívül a hangszerekkel foglalkozhat... Ha nem személyes túlságosan, akkor beszélnél a Rolandról pár szóban?

Eleinte valahogy ösztönösen, majd később tudatosan is úgy szerveztem az életem, hogy a zene mellett legyen egy fix állásom is, vagy a fix állás mellett mindig ott lehessen a zenélés (egyszer az egyik, másszor a másik kerekedik felül, de mindig jól megfértek egymás mellett). Ez egyébként azért fontos számomra, mert így soha nem kell olyan zenei produkcióban részt vennem, amihez nincs kedvem, amivel nem tudok azonosulni, magyarán nem kell „hakniznom”. 1998 óta dolgozom a Roland körül, először az akkori bemutatóterembe, a MIDI Music-ba jelentkeztem és szerencsémre fel is vettek. Ott kezdetben 4 órában dolgoztam, olyan emberek mellett, akiktől sok mindent lehetett tanulni a zenéről és a hangszerekről egyaránt. Azóta sok minden történt a hangszerpiacon, de én megmaradtam a cégnél, jelenleg a Roland East Europe Kft-nél dolgozom, főleg a gitáros cuccokkal (BOSS) foglalkozom egész Kelet-Európára nézve, kiállításokat, hangszerbemutatókat szervezek, tartom a kapcsolatot a hazai viszonteladóinkkal, valamint részt veszek a kelet-európai dealerek képzésében és néha még demózok is. Szeretem a munkám és sokat is köszönhetek neki a zenei életben is. (www.rolandee.hu)

Akkor most ismerkedjünk meg Sántha Gáborral!

1974. augusztus 16-án születtem Veszprémben. 1982-ig a csodás Csopakon laktuk, majd
onnan Győrbe költöztünk. 13 évesen édesapámtól kaptam az első gitáromat, ami egy igazi Cremona nylon húros volt egyenesen Csehszlovákiából. Ezen kezdtem el reszelni. Másfél évig jártam Horváth Tibi bácsihoz tanulni, aki megtanított az alapokra, azután zömmel autodidakta módon okultam. Első zenekarom a Tremolo együttes volt (ahol a bátyám basszusozott), melyhez sok szép emlék fűződik, főleg régi nagy dalokat próbáltunk előadni, Beatles, Illés, Omega, Creedance, stb. Aztán jött a Granny Had a Goose, (szintén bratyómmal együtt), ami óriási szerelem lett és elég hosszan meghatározta az életemet. Itt kezdtem el énekelni, főleg blues, funk műsort nyomtunk, remek fúvós szekcióval, imádtuk! Aztán, az egyetemi éveim alatt, a Lausanne Dino's Laker's nevezetű csapattal toltuk. Majd 1998-ban az akkori Paid Holiday zenekar hívására felköltöztem Budapestre és elkezdtünk együtt játszani. Deep Fried néven jártuk az ország klubjait és nagyon jól éreztük magunkat. Közben jött a Rolandos állás és lassan megalakult a REED Only névre hallgató demo zenekar, melyben remek muzsikusokkal és barátokkal hozott össze a sors. Közben egy nagy álmom teljesült, amikor 2003 elkezdtem együtt muzsikálni az LGT kiválóságával Karácsony János „James”-el, akitől rengeteget tanultam. 



2007-ben pedig, először helyettesként, majd állandó tagként bekerültem Rúzsa Magdi zenekarába, ahol szintén igazán kiváló zenészekkel és barátokkal hozott össze az élet (Madarász Gábor Madi, Závodi Gabi, Hoffer Peti, Kovács Barna). Közben 2009 végén Földes László "Hobo" Bandájának oszlopos tagjává váltam, ami kis lépés volt az emberiségnek, de óriási lépés nekem. Azóta Hobóval elváltak útjaink, de nagyon szép dolgok történtek a két év alatt. Ráadásul részese lehettem a Circus Hungaricus lemeznek, ahol Földes László Hobo örök érvényű gondolataira Madi (Madarász Gábor) óriási és maradandó dalokat írt.
Engem valahogy mindig a ritmusgitározás érdekelt, majd később a vokálozás is, és mindig zenekarban éreztem /érzem jól magam. Akár hónapokig elvagyok szólózás nélkül, nekem az adja az élményt, amikor együtt valami jól megszólal. Azt hiszem örök „háttérember” maradok a színpadon, amit ráadásul szerencsére még élvezek is.
2009-ben feleségemmel, Varga Borival, első gyermekünk születése után létrehoztunk egy gyerekeknek szóló zenekart is, a Kiskalász zenekart. Erre nagyon büszke vagyok, mert itt az összes dal zenéjét Borival ketten írtuk. Igényes, akusztikus zene, mely nagyon változatos, sokféle műfajból merít, ráadásul a gyerekeknek és szüleiknek is egyaránt tetszik. 2012-ben jelent meg a harmadik lemezünk. 
(http://kiskalasz.hu  Itt a „Kutlúrház” menüben lehet zenéket hallgatni).
Szóval nem szoktam unatkozni, úgy érzem jól magam, ha zajlik az élet, ez most már otthon is így van, mert három gyönyörű gyermekem van.



Melyek azok az előadók, akiket fontosnak tartasz, és hatással vannak a saját zenei alapjaidra?

Amiket hallgattam, hallgatok:
  • magyar zenék: kezdetben Illés, LGT, majd Hobo Blues Band, Bill, Mohai Tomi zenéi, Ferenczi Gyuri, Makám, stb.
  • külföldiek: Beatles, öreg bluesok, B.B. King, Jimi Hendrix, Stevie Ray, Eric Clapton, John Mayer, Richie Kotzen, Richard Bona, Glenn Hughes, King’s X, Sting, Prince, Tower of Power, Mike Stern, stb.
Zenekaraim lásd fent. + vendégként lemezen és koncerten is: Jambalaya zenekar




Gábor, beszélhetünk a hangszerparkodról egy kicsit bővebben?

  • elektromos gitárok: Fender Telecaster (hátul DiMarzio ToneZone) és Fender Stratocaster (ez utóbbiban Bare Knuckle hangszedők és Tele kapcsoló van)
  • akusztikus gitárok: Furch D-21CR, Furch OM-21SO (egyikben AER Ak-15+ másikban Carlos elektronikával), J&D nylon húros ócsó gitár
  • effektek: Boss pedál hegyek, BOSS GT-10, BR-800 felvevő, Cry Baby, RC-30 Loop Station
  • erősítő: Peavey Classic 50, 4×10 kombó
  • mikrofonok: Shure Beta57 / 58, DPA 4099
Zárásképp jöjjenek a tervek!

Így tovább előre, éljen az együtt muzsikálás J

Köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok!


Udvardy Udy Zsolt
+36/30/226-1017

2014. január 20., hétfő

László Zsolt


A játékodban, igazán az tetszik, hogy azt játszod, ami az adott témához kell. A Jónás Tamás Gitárverseny találkoztam veled. Mikor döntötted el hogy részt veszel a „versenybe”?

A 2012-es Jónás Tamás gitárversenyről barátokon keresztül hallottam, és gondoltam próbálkozom én is. Nem ez volt az első ilyen jellegű vetélkedő amin részt vettem, jó pár évvel ezelőtt egy országos gitárversenyen negyedik lettem. Nem a nyerési szándék vezérelt, sokkal inkább a kihívás, hogy mire vagyok képes. Először letöltöttem a háttérzenét és pár órát improvizáltam rá, aztán elkezdtem felvenni, és visszahallgatni a játékom. Bevallom őszintén nem az első próbálkozásból sikerült, ami ott hallható:)). Kiválasztottam egy verziót, ami aránylag jól sikerült és azzal neveztem. Mielőtt nekifogtam, meghallgattam jó pár nevezést. Azt vettem észre, hogy rengetegen próbálnak bizonyítani, minél gyorsabban és technikásabban játszani, és kevésbé figyelnek arra, hogy valami dallamot vagy egyediséget mutassanak. Én, mivel amúgy sem vagyok egy technikás gitáros, próbálkoztam valami dallamot belevinni, remélem sikerült! Hála Istennek, a Tamás nem írt semmi rosszat a szólóról :P
A 2013-as versenyről már a Facebook-on keresztül értesültem, nem volt szándékom nevezni, mert nagyon elfoglalt periódusom volt a munkahelyem miatt, szinte semmi szabadidőm nem volt. Végül a Tamás rám írt, hogy idén lenne-e kedvem nevezni, és sikerült az utolsó percben szakítanom pár órát, hogy készítsek egy videót. Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet :P Meglepett, hogy egyre több pozitív visszajelzést kapok, és egyre többen veszik fel velem a kapcsolatot. Nemrég Franciaországból keresett meg egy zenész, egy projekt zenekarába kért fel egy vendégszólóra.





Zsolt. Rendben előzzük meg a korunk. Beszéljünk a „Te és a gitár” témáról?

15-16 éves koromba kezdett érdekelni a hangszer, édesapámnak egy régi gitárján próbálkoztam az első akkordokat lefogni, több-kevesebb sikerrel. Nehéz és göröngyös út volt, akkoriban semmi oktatóanyag és tanár nem állt a rendelkezésre, csak amit a barátoktól el tudtam lesni. A szüleim sem nagyon lelkesedtek a dolog iránt, aztán egy diákzenekart alakítottunk a barátokkal, hetente egyszer lehetőség volt a tanulók házában próbálni 2 órát, itt voltak régi hangszerek is, nekem ugyanis nem volt még gitárom. Borzalmas zajokat keltettünk életre. Végül lassan hozzájutottunk a Metal Hammer meg Rockinformhoz. Ezekben a magazinokban kaptam a legelső Tabulaturat, és mondhatni autodidakta módon próbáltam tanulni belőlük, ugyanis nem ismerem a zeneelméletet. 1-2 évi zsebpénzt félretéve sikerült megvennem az első torzító pedált, aztán később, szüleim és egy családi barátunk, látván a nem szűnő lelkesedést, megajándékoztak egy elektromos gitárral. Azóta tart a fertőzés.

Külső zenei hatások elkerülhetetlenek, de néha feleslegessé tudnak válni… Ki volt az a gitáros, akire tényleg azt mondanád, hogy „útba igazított”?

Rengeteg fajta zenét hallgatok, ez természetesen hat a játékomra is, de nem igazán tanultam
senkinek a technikáját, sőt eddig egy szólót sem tanultam meg elejétől a végig, mert nincsen hozzá türelmem kigyakorolni. Azt mondanám, hogy ösztönösen gitározok. Az első instrumentális gitáralbum az Szekeres Tamás gitármánia kazettája volt, amit akkoriba rongyosra hallgattam, meg van most is eredeti CD-n, és a mai napig szeretem, persze nemsokára rájöttek a klasszikusok is, talán a Satriani albumait szeretem a leginkább.

Melyek voltak azok a szakaszok melyek befolyásolták a stílusod kialakulását?

Nem tudnék kiemelni szakaszokat, ez egy hosszú folyamat, az élet formál lassan, változunk, igyekszem jó irányba haladni. Véleményem szerint nincsen még egy teljesen kiforrott egyéni stílusom, nagyon kevés figurát ismerek, többé-kevésbé mindig azokat kombinálom bele a játékomba, de törekszem arra, hogy valami fülbemászó dallamot, vagy motívumot hozzák.

Zsolt, miért a Jackson gitár? {minden amitől ilyen jól szól a gitárod...}

Ez a Jackson a harmadik gitárom, és egyben a legjobb, nagyon meg vagyok elégedve vele. Japán hangszer, aktív EMG hangszedőkkel. A Metalhammeren kívül rendszeresen vásároltam a Zenészmagazint, ahol hangszerismertető rovat is volt. Itt láttam legelőször Jackson gitárt, és olvastam róla. Nagyon tetszett az agresszív design, és mindig jókat írtak róluk, évekig nézegettem az interneten ezt a modellt, és gyűjtöttem rá. Pedáljaim és erősítőm jelenleg nincsen, csupán egy hangoló és egy overdrive, mindkettő Boss. Direkt gitárjelet veszek, tehát DI boksz - mikrofon előfok –hangkártya, és erősítő szimulátorokat használok monitornak, később pedig reamping technológiát használok, ez egy aránylag új módszer, ami nagyon elterjedt kezd lenni. Röviden arról szól, hogy a nyers gitárjelet kiküldöm a hangkártya egyik kimenetelén egy ream box nevű kis szerkezetbe, aztán onnan pedig erősítőbe - gitárládába - onnan pedig mikrofonnal visszavetetem a hangkártyára. Ennek rengeteg előnye van, ugyanis 1-2 óra alatt egy egész albumnyi gitárhangzást újra tudok venni egy kölcsönkért, több ezer euro értékű erősítővel, ha nem tetszik vagy nem jól sikerül, ugyanazt a játékot más beállításokkal később ismét újra tudom vetetni. A technológia akkorát fejlődött, hogy hihetetlen jó sound-okat lehet kihozni már erősítő szimulátorokkal is, van, hogy csak azt használom a végső sound-nak. Véleményem szerint nagyon fontos a jó hangzás, ebből a szempontból szerencsésnek tartom magam, ugyanis a gitározással párhuzamosan mindig érdekelt, hogy mitől szólnak jól azok a zenekarok amiket hallgatok, hogyan lehet ezeket a hangzásokat kikeverni, rengeteg fórumon aktívan követem a topik-okat. 4-5 évig, mint hangmérnök dolgoztam egy stúdióban, és a mai napig segítek zenekaroknak, készítek felvételeket amennyire a szabadidőm engedi.

Apropó, milyen arányban függ szerinted a tehetségtől, a habitustól a gitárjáték, és mennyire a technikától?

Szerintem óriási előnyben van az, aki tehetségesebb és fejlettebb hallással rendelkezik. A tehetségesebb zenészeknek könnyebben kialakul egy saját egyedi stílusuk, és ha ez párosul az ambícióval és a gyakorlással, akkor a technikai részeket is gyorsabban elsajátítják.

Hogyan tovább?

Jelenleg nem játszom zenekarban, nem is erőltetem ezt a dolgot, néha készítek egy-egy
nevezést hasonló típusú gitárvetélkedőkre, a napokban készítettem egy nevezést az Andy James gitárversenyre, hihetetlen tehetséges és jó gitárosok vannak, de nagyon jó a backing track is, nagyszerű gyakorolni rá, remek kikapcsolódás számomra:). A számítógépem tele van vázlatokkal és ötletekkel, lehetséges, hogy összeáll majd valamikor valami lemez is belőle...A zene meg a hangszerek, azok az életem részei, ugyan közgazdász diplomám van, de hangmérnökként dolgoztam pár évet, és a mai napig vállalom felvételek készítését, jelen pillanatban pedig egy hangszerüzletnek dolgozom. Szerencsés vagyok, mert szeretem és érdekel amivel foglalkozom, csupán szabadidő kéne kicsit több. Épp ma kaptam a hírt, hogy márciusba repülök Frankfurtba, a Musikmesse-re, ami Európa legnagyobb hangszer és hangtechnikai kiállítása. Már alig várom :)
Neked pedig köszönöm a lehetőséget a bemutatkozásra! Üdv.
http://www.youtube.com/user/zsoltlaszlo/videos

Köszönöm a beszélgetést, és további sok sikert kívánok a gitárvilágok.com nevében is!


Udvardy Udy Zsolt
+36/30/226-1017

Galéria