Rónai Zsolt, gitáros. Ahogy a beszéd érthetővé válik, ha jó a mesélő,
úgy válik érthetővé a zene, amikor Zsolt játékát hallgatom. Igen, ez mérhető!
Zsolt ezt a nagyon fontos jellemzőt használja, ami kiváló játéktechnikával
párosul. Nagy tisztelettel köszöntelek, a Gitarvilagom.com -on.
Sziasztok és köszönöm a
megtiszteltetést, hogy velem készítesz interjút.
Nem is kezdhetjük másképp, ismerkedjünk meg Rónai Zsolttal!
Igen, ez nem olyan egyszerű, azon
oknál fogva, hogy én is ismerkedem magammal folyamatosan. Ami a gitározást
illeti, kicsit későn kezdtem el a hangszerrel foglalkozni, kb 18-19 éves
lehettem. Már régóta elkezdtem hallgatni zenéket, főleg Chris Rea zenei világa
volt az első komoly hatás. Egyik iskolatársam behozott egy nejlonhúros gitár,
és elkezdett rajta játszani nagyon egyszerű akkorbontásokat, C-Am-F-G és
annyira megtetszett az egész, hogy már délután nálam volt a gitár, és órákat
töltöttem vele. Volt olyan rendes és kölcsönadta pár napra. Aztán azon a
gitáron játszottam egy évig, de kb. 400 napig biztosan. Utána elmentem Andrásik
Remohoz, és ő lefektette a gitározás alapjait, elméletét, technikáját. Kb. két
évet jártam hozzá, majd utána bekerültem egy country zenekarba, majd saját
zenekart is csináltam, közösen szereztük a számokat. Felpörgött minden, jött a
koncertezés, próbálás, zenekarok, szóval belecseppentem a jóba. Volt néhány év
mikor kicsit háttérbe szorult a gitározás, legalábbis olyan szinten, hogy nem
igazán gyakoroltam, új dolgokkal sem foglalkoztam, persze zenélni mindig
zenéltem, csak nem vettem „komolyan”, legalábbis fejlődés szempontjából. A
zeneiskola nálam kimaradt, szóval legfőképpen a zenésztársaktól szereztem be a
tudás morzsáit. Az utóbbi két évben ismét belendültek a dolgok, elkezdtem
komolyabban foglalkozni a zenéléssel.
Nem nagyon tudom stílusok közé szorítani a játékod. Melyek azok a
hatások, zenei irányzatok, melyek közel vannak hozzád? Esetleg úgy gondolod,
hogy meghatároznak valamit a saját gitárvilágodban?
Hát valahogy úgy alakult, és ezzel nem én vagyok az egyetlen, hogy nekem a blues-os fikcsik jönnek be, a nyújtások, a torzított sound, delay-el, reverb-el, szóval a blues íz ami meghatározó. Nyílván egy csomó minden más is érdekel, például latint is játszom egy trióval, ott akusztikus gitározom. Mostanában a jazz is érdekel, harmóniákra mit lehet, mit nem lehet játszani, aztán végülis a nagyok szerint mindenre mindent lehet, csak ugye nem mindegy az ízlésesség. Az is tetszik a jazz-ben, - ami szerintem inkább egy zenei felfogás, mint egy stílus -, hogy nagy szabadságot ad, és ha ügyes az ember akkor intelligens és ütős szólókat lehet játszani, saját megközelítésben. Ezt a felfogást minden zenében lehet használni, kinyitja a fület rendesen. Meg mostanában azt vettem észre, hogy minden bulin valami újra rájövök, kis apróságra, amit le is írok papírra, így jobban tudatosul.
Zsolti, ami elsőre megfogja az embert, az a hihetetlen letisztult
játéktechnikád. Nincs sallang, felesleges villogás. Saját stílus. Minden zenész
álma ez. Hogyan alakult ez nálad, hogyan alakítottad a saját stílusod?
Hát köszönöm, hogy így érzed,
ennek örülök, mert tényleg ez az egyik célom. Vagyis az, hogy sajátságos
stílusom legyen, és ha ezt már többen így gondolják, akkor lehetséges, hogy jó
úton vagyok. Önkritikus vagyok és a letisztultságomon és a játéktechnikámon
tudok mit kifogásolni, de ez „csak” annyi, hogy napi szinten kell gyakorolni és
foglalkozni a gitározással és a zenével, igyekezni kell mindent megtenni az ez
irányú fejlődésért. Folyamatosan próbálom az improvizációimat tudatosan
kezelni, előbb említettem, hogy egy csomó mindenre rájövök szépen lassan, ez
erre is vonatkozik. Szerintem ez nagyon izgalmas téma (az improvizáció), főleg
úgy, hogy másokkal együtt csinálod, együtt zenéltek, reagáltok a másikra. Egy
csomó kis apróság van, amire oda kell figyelni, például úgy is föl lehet fogni
egy szólót, hogy mondatokat alkotsz, kérdést teszel fel arra válaszolsz, és ez
szerintem túlmutat azon, hogy csak figurákat játszol egymás után. Ezt én sokkal
érdekesebbnek találom, csak ugye nem könnyű ezt magas szinten művelni.
Ahhoz, hogy letisztult lehessen a játék, ahhoz nagyon ott kell lennie a
sound -nak! Komoly szinkronban kell működnie ennek a kettőnek. Következzen a
sound!
Igen, a sound nagyon fontos.
Jelenleg egy Mesa Boogie Dual Caliber 50-et és egy Rivera Clubster 45-öt használok.
Ehhez egy Fender American Stratocasterem és egy MusicMan Silhouette Speciel
gitárom van. Mostanában multi effektet használok send/return-be bedugva,
mégpedig egy TC Electronic Nova System-et. Jó kis cucc, habár a modulációs
effektek kicsit gyengék szerintem, a delay és a reverb pazar, néha az overdrive
is tud jó lenni. Továbbá van egy Dunlop Crybaby pedálom és két torzítót is
szoktam használni az erősítők drive csatornáján kívül: Kasléder Crazy Little
Thing-et és egy Wampler Pinnacle-t. Az akusztikus felszerelésem egy szép fekete
Ovation és egy SR Technology olasz akusztikus erősítő. A kettő együtt nagyon
szépen szól, kihangosítva is ezt favorizálom.
VIBE!
Három éve működik a zenekar, már
régóta akartam egy instrumentális projektet, gitáros zenével, ahol végre egy
koncerten az elejétől a végéig szólisztikus szerepem van. Nagyon élvezem
csinálni, szerencsére három nagyszerű zenésszel: Papp Zoltán basszusgitározik,
Mády Gábor dobol, és Kocsis Olivér billentyűzik. Amolyan jazz-rock-ot játszunk,
néha pop-os, funkys, néha drum’n’bass, szóval azt csináljuk, ami jön. Az
instrumentális zenéről sokan mondják, hogy „jajj nehezen eladható”, „jajj nem
értik”, de ezek a vélemények nem érdekelnek, mert szerintem, ami jó zene az jó
zene, és azt szívesen fogadják és hallgatják. Folyamatosan igyekszünk a
srácokkal jobbat és jobbat csinálni, közérthetőek lenni, kreatívoskodunk, és
toljuk a zenekart. Ez utóbbi kicsit nehezen megy, nem vagyunk menedzser
alkatok.
Végül következzenek a tervek. Merre tovább Rónai Zsolt?
Szeretnék ezen a pályán maradni,
mindent megteszek érte. Eddig működik, remélem, magasabb szintekre is eljutok,
mind zeneileg, mind „karrier” szempontjából.
Nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert neked a
Gitarvilagok.com!
Köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése