Dalriada


Dalriada. Nincs nemesebb cél, nemesebb tett, ha az ember felvállalja hazájának történelmét, hőseit, és a hagyományok adta útmutatást. Ha egy zenekar teszi ezt erősebbé, válik a szenvedély. Január idusán került megrendezésre a legnagyobb rock-metal fesztivál, a Folk-Rock Maraton. A főszervező, házigazda a Dalriada volt. Hatalmas sikerrel zárult az est. A stílus rajongói bízhatnak a folytatásban, jövőre? Hogyan éltétek meg ezt a különleges zenei eseményt? Összegeznétek a pozitív és negatív élményeket?

Rengeteg ismerős arccal, régi kedves barátunkkal találkoztunk, akik mind megtiszteltek minket azzal, hogy eljöttek erre a különleges rendezvényre, és hát a fellépő zenekarok száma, névsora is impozáns volt, ha megnézed a listát. Mi a magunk részéről igyekszünk építgetni, fejleszteni, segíteni a színteret, nagyobb rendezvényeken lehetőséget adni az egyenlőre még kevéssé ismert, de irgalmatlan tehetséges folk metal csapatoknak is, a sikeres, ismert zenekarokkal, mint pl a Moon and the Nightspirit, pedig megtiszteltetés volt egy színpadon játszani. Azt hiszem, nálunk itthon még nem volt ilyen méretű, fesztiváljellegű rendezvény, ahol kimondottan a folkos elemekkel dolgozó csapatok közül lehetett megnézni, meghallgatni a többséget, és hát jó volt látni, mennyi nagyon jó csapat bukkant fel az elmúlt években nálunk is.

A Folk-Rock Maratonon a közönség már hallhatta a legújabb, "Hírhozó" című szerzeményeteket. Megkértétek a nézőket a koncerten, hogy az erről a dalról rögzített felvételeket egyelőre ne töltsék fel videómegosztókra. Elsőként egy új klippel szeretnétek előrukkolni? Gondolom az sem szerencsés, ha a nagyvilág elé torz, kásás hangzásban kerülne az új dal. Mennyire hasznos, és ártalmas a zenekarnak egy videómegosztás?

Igen, azt tervezzük, hogy először egy klipet készítünk az új lemezhez kapcsolódóan, aminek a hangi anyagát természetesen egy profi stúdiófelvétel adja majd. A videómegosztással kapcsolatosan vegyes a véleményem, kétségtelenül sokat tud használni promóció, miegyéb szempontjából a zenekarnak egy jól sikerült koncertfelvétel, azonban a hangfaltól 3 cm-re, telefonon felvett sistergős, torz retteneteket nagyon nem szeretjük, ha feltöltenek a netre, ezzel amúgy közvetlenül is rengeteg kárt okozva a csapatnak, mert hiszen, ha valaki éppen ebbe a videóba fut bele a zenekar kapcsán, lehet, hogy soha többet nem néz utána a dolgainknak.:) Amúgy sem tartom szerencsésnek ezt a koncerten rögzítgetős  divathullámot, ami pár éve megfigyelhető, a gyerekek a bulin nem azzal foglalkoznak, hogy jól érezzék magukat adott esetben a kedvenc daluk élő előadása közben, hanem hogy felvegyék telefonra. Minek, könyörgöm? Egy élő előadás a zenekar jobb, vagy rosszabb pillanatnyi formájával együtt is minden este más, és más egy picit, és mint ilyen, megismételhetetlen, a csak arra a koncertre jellemző speciális hangulat úgysem adható vissza még megközelítőleg sem egy sistergő, torz, homályos telefonos videóval. Ezzel együtt viszont hadd szögezzem le, nehogy félreérthető legyek, hogy azzal, hogy ha valaki emlékként, saját használatra felvesz néhány részletet, vagy egykét dalt, az égvilágon semmi bajunk sincs.


Számomra kedvenc albumotok az Arany album. Nagyon egységes, tökéletes lemez lett, nálam elnyerte az év albuma címet. Terveztek hasonló koncepciójú lemezt kiadni, ill. van még Aranyon kívül olyan költő, akinek verseit feldolgoznátok a jövőben?

A dicséretet köszönjük szépen! Az még a jövő zenéje, hogy lesz- e Arany- Album második rész, vers, ballada van bőven " parlagon", tehát lenne miből dolgozni. Egy Arany- verseket tartalmazó album megírása, hangszerelése egy nagyon összetett, sokrétű feladat, amire komolyan rá kell készülni, és ez rengeteg energiát emészt fel. Jelenleg biztosan nem tervezünk belátható időn belül csak Arany- versfeldolgozásokat tartalmazó lemezt kiadni. A más költőkkel kapcsolatos kérdésre a válaszom pedig egy határozott nem tudom:), ha látok valamit, ami tetszik, és beindítja a fantáziámat, akkor miért ne? Ez sincs tervben egyébként, de sohase mondd, hogy soha!

A megújult honlapotokon azt írtátok, hogy az akusztikus formációval is fellépéseket terveztek. Biztosan sokan örülnének, ha lemezre is kerülnének az áthangszerelt dalok...

Ez az akusztikus csapat folyamatosan napirenden van, és a dolgok jelenlegi állása szerint egy kicsit különbözni fog a Dalriadától, tagság, és irányvonal szempontjából is. Pillanatnyilag úgy képzeljük el a dolgot, hogy csak akusztikus hangszerekkel játszunk el vegyesen Dalriada- dalokat, saját szerzeményeket, és históriás, régizenés dolgokat is, viszont tempós, táncolható, énekelhető formában megszólaltatva. Ennek a csapatnak a színpadra állításán jelenleg is dolgozunk, igaz, csak takarékon, mert most az új Dalriada lemez dalainak befejezése az elsődleges.

Szerintem a best of és a koncert CD-k ideje lejárt. Viszont egy koncert DVD, 5.1-es hangzással szerintem, visszaadná a Dalriada koncertek varázsát...

Régóta adósok vagyunk már egy normális, profi DVD- anyaggal, előbb utóbb erre is sort kerítünk majd.
A zenétek kiemelkedik a magyar mezőnyből, egyértelműen a világ élvonalában vagytok. Nem csoda, hogy az AFM Kiadó leszerződtetett Benneteket. Elégedettek vagytok velük? Mivel tudják ők segíteni a zenekar munkáját, növelni a népszerűségét?

Nem vagyok biztos benne, hogy szerencsés kijelenteni azt, hogy mi kiemelkednénk innen, vagy onnan. A mi munkamódszerünk a következő: dolgozni, keményen, a saját dolgunkkal törődni, és megpróbálni mindig jobbat, többet nyújtani. Hiszünk abban, hogy a kitartó, és hittel, lelkesedéssel végzett munkának előbb- utóbb meglesz az eredménye. A céljaink felé vezető út egy- nagyon fontos- állomása az Általad említett szerződés is. A kiadó által végzett elképesztő promóciós, és terjesztési munka segítségével Izlandtól Japánig az egész világon az összes nagyobb lemezboltban megvásárolható az Ígéret albumunk, ennyit már sikerült elérnünk, és ez sokkal több, mint amennyit reméltünk a csapat indulásakor.

Döbbenetes energia árad a muzsikátokból. Valahonnan táplálni kell ezt, és arra lennék kíváncsi, hogy honnan tudja, miből tudja meríteni az erőt a zenekar?

Ezt igazából a zenekritikusoknak, illetve a hallgatóságnak kell megállapítani, eldönteni. Azt hiszem, hogy az általunk feldolgozott szövegi, és zenei témák kohéziója, egységessége tud egész jól működni, de még egyszer mondom, ennek eldöntését inkább a hallgatóságra bíznám.
Az előbb említett energia akár gyakorlati, akár szellemi, nem fog átjönni, ha nem szól jól, ha a hallgatóság elfordul tőle. A Dalriada zenéjét nem kell kétszer meghallgatni, nem kell elemezgetni, elsőre érti az emberfia. Hogyan alakult ki az a hangzásvilág, ami nélkül egy zenekar nem tudja a gondolatatit közvetíteni, átvinni?
Nézd, a hetedik lemezünk jelenik meg ebben az évben, 2003 óta gyakorlatilag folyamatosan lemezeket írunk, és koncertezünk, ennyi év alatt pedig már csak megtanultuk, mi az, ami jól áll nekünk, mit tudunk őszintén, és hitelesen képviselni. A művi, csinált, szélkakasként a trendekre forgó hozzáállást mindig is nagyon messziről kerültük, mindig is azt mondtuk: lehet, hogy nem a világ legújítóbb, meg progresszívebb, meg legilyenebb, vagy olyanabb stb zenéje a miénk, de mi szeretjük, büszkék vagyunk rá, és mi ezt csináljuk. A miénk.

Ami egyből megfogott, megragadott, az egyensúly. A zene, a szöveg egyensúlya. Senki sem tolakodik, senki sem kára a zenekarnak. Beszéljünk erről!



A csapaton belül a dalokat tekintve elég erős kontroll működik, mindenkinek megvan a saját véleménye, és nem félünk egymás arcába mondani, ha valami nem tetszik egy adott résszel kapcsolatos hangszeres, vagy énekes megfejtéssel kapcsolatban. Ilyen értelemben mind a hatunk a saját zenekarának legnagyobb kritikusa is egyben. Csak olyan dal, téma, riff, ötlet megy át a közös zenekari szűrőn, amivel mindenki tud azonosulni, az így kialakult végeredmény pedig már mentes a vadhajtásoktól, átgondolt, és nagy odafigyeléssel felépítgetett kompozíció lesz, nekünk ez a munkamódszerünk. Stúdióba is úgy megyünk, hogy másodpercre pontosan mindenki tudja, hova, mit, és hogyan fog játszani, énekelni, sőt, a lemez hangzásával, az egyes hangszerek arányával kapcsolatban is nagyon pontos elképzeléseink vannak.

Amilyen kőkemény, olyan természetes. Amilyen természetes, olyan szép. Milyen szép, olyan csodálatosan énekel. Tudom, hogy ez egy zenekari interjú, de engedjétek meg hogy most Binder Laurához forduljak. Beszélhetnénk arról a pályáról, ami Dalriadáig vezetett? 
  

Pici gyermekként az édesapám által hallgatott magyar, és külföldi rock- előadók hatására kezdett kialakulni a zenei világom, ilyeneken nőttem fel, mint a Deep Purple, Black Sabbath, Hobo, Beatrice, István a Király, stb. Később aztán magam kezdtem felfedezni magamnak a kedvenceimet, de mindig is rock/ metal vonalon mozogtam, az éneklés pedig természetesen jött, mert az általános első osztályától kezdve zenei tagozatra jártam, kórusban, énekkarban énekeltem, és hangszeren is tanultam ezeken kívül. A Dalriada legelső nyilvános demójától kezdve a csapat tagja vagyok ( 2001 óta ), szeretem a zenét, a zenekart, akik egyben a barátaim is, és büszke vagyok arra, amit elértünk, véghezvittünk a csapattal.



Nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert a továbbiakban a zenekarnak!

Köszönjük.



Megjegyzések

Vincze László basszusgitáros, Front zenekar

Hendrix project