Mihályi Balázs, Blasius gitárok


Mihályi Balázs, Blasius gitárok. A Blasius gitárok formavilága már megad egy alaphangulatot. Ha közelebb megyünk a hangszerhez, láthatjuk, hogy olyan tartalommal töltötték meg ezt a formát, amitől egy határozott egyéniséget kapott a gitár. Ismerkedjünk meg a Blasius gitárokkal. Tisztelettel köszöntöm, Mihályi Balázst a Blasius gitárok megalkotóját. Nem tagadom leragadtam a gitárok formavilágánál. Nem mindennapiak, érdekesek. Balázs, hogyan alakult ki ez az arculat?

Az alap elgondolás az volt, hogy készítsünk gitárokat, amelyek követik az előttünk járó nagy mesterek felhalmozott tapasztalatait, de ne másoljuk őket. A hangszerek formáit sógornőm ötletei alapján terveztük, az ő lendületes vonalait, formáit állítottuk a használhatóság, a funkció szolgálatába. Tiszteletünk jeléül az egyik modell az ő nevét viseli: Kata. A gitárkészítésben nagyon sok kötött méretet, hangzásbeli szempontot kell egyszerre figyelembe venni, de emellett marad egy kis lehetőség arra, hogy kifejezzük magunkat, és az emberiség régi vágyát, hogy eszközeit ne csak hasznossá, hanem széppé is tegye, egyedit hozzon létre. Nem csak a mi cégünkben jelenik meg friss, új formavilág, a külföldi kínálatokat figyelve a legkülönbözőbb alakú, színű hangszerekkel próbálják a készítők a saját arculatukat alakítani.

Mint minden értékes alkotást csak úgy nem tud létrehozni az ember. Balázs, beszélnél róla, hogy vezetett az utad a gitárok, a gitár készítés világába?


Gyermekkoromtól kötődöm a zenéhez, ezen belül a gitárokhoz, tanultam klasszikust és dzsesszt is, szóló és basszus hangszeren egyaránt. Hamar felmerült bennem az igény, hogy saját hangszereimet beállítsam, alakítsam. Az első művelet egy Cimar basszusgitár fretless-é alakítása volt. Használtan vásároltam a hangszert, az első tulajdonos egyszerűen leköszörülte a bundokat a csonkokat a fogólapban hagyva. Aki már játszott fretless hangszeren az tudja, hogy az ilyen átalakítás nem teszi egyenletessé a nyakat nem lesz szép hang. Ezeket, a csonkokat kioperáltam, fával pótoltam, és újra lakkoztam. Aztán jött az első teljes hangszer. Mivel jó gitárok nem voltak hozzáférhetőek, internet sem volt, pláne nem oktatás és tanácskérés lehetősége, ezért a kezembe kerülő prospektusról aránypárokkal felnagyított méretek alapján készült. (Úgy értem, hogy a menzúra hossza 34” azaz 86,4 cm volt a méret, amit tudtam, ezt megmértem a fényképen és ehhez arányosan hasonlítottam a hangszer többi elemét.) Ezt sok-sok hangszer építése követte, tanulás, tapasztalás, hibák elkerülése, munka, munka, munka….

Hál’ Istennek, azt látom, hogy hazánkban működnek, élnek a gitár „manufaktúrák”. Megismerkedhetnénk egy kicsit közelebbről, azokkal a folyamatokkal, melyek nyomán egy hangszer megszólal?

Az első lépés a fa alapanyagok kiválasztása, egymáshoz igazítása. Különböző sűrűségű fák különböző hangfrekvenciák továbbítására képesek, ezek rétegzései nagy stabilitással sok féle hang átvitelére adnak lehetőséget. Ezért rétegezzük a hangszerek nyakát, testét, próbáljuk a fában lévő feszültségeket kihasználni a minél jobb hangátvitelre, rezgéstartásra. A ragasztott elemekből aztán elkezdődhet a formázás, a feleslegek eltávolítása, a hangszedők és egyéb alkatrészek helyének kimarása. Nagyon kényes dolog a fogólap felragasztása, a feszítő pálca elhelyezése, a bundozás, melyek megadják a nyak előfeszítettségét, biztosítják a húr húzóerejének kiegyenlítését. Ezután következik a nyak profiljának kialakítása, a fej formázása, a nyak és a test pontos illesztése. Amikor ezek a lépések, elkészültek, le kell tisztítani a gitárt. Ennek a módszere a csiszolás, csiszolás, csiszolás… A hangszerek felületkezelése is nagyban befolyásolja a hangzást. A természetes hangzásokat az egyszerűbb matt lakkokkal, viaszokkal érhetjük el, de a legtartósabb felület a magasfény. Ezután átlépünk egy másik világba, ahol az elektronikáé és a hardvereké a főszerep. Nem lehet eltúlozni a modern eq-k, pickupok jelentőségét egy elektromos gitárnál, de a jó rezgés, a jó alaphang nélkül itt sem lehet csodát művelni. Ezek beszerelése, a felhúrozás és a finombeállítás az utolsó része a folyamatnak. Sajnos ez a leírás a formáját tekintve nem bírhat a teljesség igényével, de ha bárkinek kérdése merül fel, forduljon hozzám, örömmel válaszolok (office@blasiusguitars.com). A titok a szeretetben és a kitartásban van egy ilyen hangszer elkészítésénél, nem pedig a munkafolyamatokban.



Balázs, gondolom, ehhez partnerekre, és kiváló munkatársakra van szükséged. Nincs mese, ahhoz hogy ma jelen tudjon maradni bármi is, azt nagyon jól el kell készíteni. Hallhatnánk róluk?

Nekem nagy szerencsém van, mert két csodálatos munkatárssal dolgozom. Az egyik a testvérem, Mihályi Zoltán, a másik egy jó barát, Ughy Zoltán. Ebben a cikkben is köszönöm odaadásukat és kitartásukat. Sokat segít nekünk Gáspár Péter barátom, aki a hangszerkészítés szakavatott mestere. Gitárjainkba próbálunk minél több magyar alkatrészt beépíteni. Nagy segítség ebben Kiss Zoltán (Zolkow) az elektronikák varázslója, Kurtács András, a Sublime pickupok készítője, Fodor Tamás a Woodhead pickupok gyártója

Nyilvánvaló, hogy egy hangszert úgy lehet igazán közzé tenni, ha olyan nevek kezében szól, akik játékára úgy igazán odafigyel az ember. Nem mindegy hogy kinek a kezében, látok hallok először egy Blasius gitárt. Jól látom ezt?

Természetesen nagyon fontosak a bemutató emberek, akik segítenek a reklámozásban, mindennapi hangszerhasználattal bizonyítják a gitárok koncertképességét és nem utolsó sorban rengeteget, segítenek a fejlesztésben is. Köszönöm Szappanos Györgynek, Megyaszay Istvánnak, Temesi Bercinek és Gitano Nagy Lacinak a munkáját.

A Blasius műhely, jellemzően, megrendelésre gyártja a gitárjait?

Ahhoz, hogy különböző fórumokon, kiállításokon meg tudjunk jelenni, kell lenni kész eladatlan gitárkészletnek, de az egyedi megrendeléseket is szívesen vállaljuk.

Balázs, hogyan tapasztalod, mennyire fordulnak a gitárosok a hazai, egyedi gyártású gitárok irányába? Ki tudunk szakadni a világ óriás gyártóinak a bűvköréből?

Ma már majdnem minden jó játékos, aki tájékozott a gitárok világában ismeri a különbséget a kézzel készített nagy minőségű hangszerek és a gyári tömegtermelés között. Inkább az árfekvés az, ami eldönti a zenészek választását.

Hogy állnak a Blasius gitárok a nemzetközi színtereken?

Nagyon nagy harcot vívunk, nagyon erős a konkurencia, rengeteg ráfordítást igényel a külföldi marketing, talán ezen a téren kellene a legtöbbet fejleszteni.

Lehet hogy naivitásból pozitív választ vár az ember, de beszélnél róla milyen a kapcsolat általában a hazai gyártó cégek között?

Itt is nagyon erős a konkurencia harc és ezt mindenki másképp dolgozza fel. A magam részéről törekszem a jó viszony tartására és keresem az elképzelhető együttműködési lehetőségeket a magyar hangszerész szakma jó hírének öregbítéséhez.

Merre tovább Blasius?

Sok hangszert szeretnénk készíteni, eladni, elmélyült szakmai tudással, alázattal és rengeteg szeretettel.

Balázs, nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert Nektek.

Köszönöm, sziasztok.

   

Megjegyzések

Vincze László basszusgitáros, Front zenekar

Hendrix project