Szia Udy, nagyon köszönöm ezt a szívélyes meghívást. 1979-ben születtem. Boldog gyermekkorom volt. Megszállott ninja rajongó voltam, felszerelve az összes kellékkel, mint katana, shuriken, maga az öltözék. Hát mit mondjak, még most is szívesen emlékszem vissza rá. A családommal Szarajevóba költöztünk, és a ’90 évek meghozták az ex-Jugoszlávia szörnyűségeit. Ott találkoztam először magával a hangszerrel. Abban az időben nagyon sok időt töltöttünk óvóhelyeken, nem lehetett kimenni, és az időt valahogy el kellett ütni az időt. Kaptam egy akusztikus gitárt és ez tűnt a legjobb útnak. Sokat hallgattam a Dire Straits, Pink Floyd, Iron Maiden, Metallica, Leb i Sol (egy kiváló csapat Macedoniából) stb... zenéit. Ahogy az első akkordomat lefogtam, el is indultam az úton. Tíz órákat töltöttem azzal, hogy megtanuljam azokat a zenéket, amik a fülembe jutottak. Probléma ott volt, hogy gyakran volt hálózat kimaradás és nem volt mese elemeket kellett szerezni a magnóba, hogy folytatni tudjam. Maga a háború borzalmas volt, de nekem nagyon boldog idők voltak. Felfedezni a gitárt napról napra, évről évre.
Természetesen. Naponta hallgatom, az utcán, a vásárlás közben. Mindig körbevesz és nagyon durva és udvariatlan lenne, ha nem engedném közel magamhoz, és a gitárjátékomhoz. A Balkán zenéje nagyon érdekes a nyugati hallgatóságnak. Az összes páratlan ütemezésével és mindenével együtt. Néha megpróbálom ötvözni őket, de nem teszem túl gyakran, mert nekem nem igazán ez a stílusom, de igyekszem egyensúlyt tartani köztük, lehetőség szerint.
Hát, ahogy hallgatom a „Junk Medley”-t, meg kell, mondjam, hogy a játékod nagyszerű, színes, és nagyon magas színvonalú! Hogy lehet ezt így csinálni? Véleményem szerint, ha csak gyakorlás van mögötte, az kevés!
Igen, a „Junk Medley” egy remek keveréke a stílusoknak. Felfedezhető nagyon sok technikai elem a számban, de kellő hozzáállással bárkinek sikerülhet elsajátítani {…ezt erősen zárójelbe teszem!}. Amit tanácsolni tudok bármely fiatal gitárosnak a világon, hogy ne ragadjon le egy zenei stílusnál, egy játék stílusnál. Én megértem, hogy mindenki az egyedi utakat keresi, de ha nem lesz sokszínű a játék a stílusokat illetően, nem lesz érdekes. Mindig ugyanazok a zenei momentumok fognak szerepelni és ez egy idő után nem ad semmit. Bárki mondhat bármit, csak akkor működik a dolog, ha minden stílusban jó vagy.
Muris, nekem nagyom bejön hangzásvilágod. Szerintem nagyon fontos dolog a ”sound”, mert egy rosszul megválasztott hangzásvilág agyonütheti az egész játékot. Ok, nem ragozom, hangszerek!
Köszönöm, ezt jó hallani! Főként egy ATM Custom MK gitárt használok. Az MK gitárok egy nagyon kedves bosnyák barátom Mirza Kovacevic, kezéből kerülnek ki. Ez a hangszer az én igényeim szerint készült, és ezért 99%-ban ezt használom. Mahagony/maple(jávor) test, birdseyemaple(szemesnyír)/rosewood(rózsafa) nyak, és HSS kombinációban Stan Hinesley’s custom pickup-okat szereltek bele. Emlékeztet a hangszer Mark Knopfler Pensa/Suhr gitárjához. Nem véletlenül közelítettem hozzá, mert nekem ő minden idők egyik legnagyobb gitárosa. Az alak, a színvilág az általános kinézete nagyon bejön. Semmi radikális megoldás. Ami talán a leglényegesebb, hogy nagyon sok formációban, a kemény rock zenéktől, a hagyományos zenéken keresztül, a helyi sztárokkal történő munkáim során tökéletesen megfelelt. Azért megtalálható nálam az Ibanez Steve Vai signature, valamint nyertem egy MusicMan Axis gitárt a LickLibrary versenyen. A következő egy Aria costum lenne, amit Varazdinban (Horvátország) rendeltem. Ahogy azonban korábban említettem az MK costum a van a kezemben a leggyakrabban. Persze azért azt tudni kell, hogy nincs tökéletes gitár, előfordul, hogy stúdió munkák során előkerül az Ibanez, vagy az Aria. Húrokat illetően az Elixír az első nálam. Bírja a tartós használatot is. 009 vagy 010-es méretet szoktam feltenni, a hangulatomtól függően.
Azért ilyen megszólaláshoz nagyon rendes erősítők szükségeltetnek? Halljuk!
Nézzük! Leginkább, egy Engl Sovereign 2x12 combo-t használok, egy T.C. G-Force ládával. Aztán itt lenne a Mesa Triaxis és Mesa 2:90, melyek extrém erejű erősítők, csak nagyon sok kábelt kell használni hozzá, és azt folyton összerakni, fárasztó. Talán a kevesebb kábel használat miatt, a combo-t teszem előre
Ahogy néztem a weblapodon, nem használsz „kisvasutat”. Pedálok?
A legtöbb gitárossal ellentétben nagyon kevés pedált használok. Morley Wah, Digitech Whammy, Rocktron MidiMate, Boss tuner, Rocktron Hex. Ennyi az össz!
Muris, beszéljünk arról, mivel foglalkozol mostanában?
Foglalkozol a szóló vonallal is?
Nagyon keveset. Előfordult a Let It Out albumon, de nem egy kifizetődő dolog a szóló pálya. Legalábbis amit zeneileg elképzeltem. A zenekarokról azt hiszem beszéltünk.
Igen. Végül a terveidről kérdeznélek.
Egyszerű a történet. Megmaradni zenésznek, az össze kompromisszumával, és ha lehet, nem akarok beállni a standardzenélésbe, standard zenészek sorába. Remélem, érted mire gondolok!{Teljesen!} Ami nagyon valós, hogy ahogy időm engedi, készítem a második albumom. Igyekszem összehozni, de nagyon sok minden, kell még hozzá. Mindegy összegyűjtöm a zenészeket aztán irány a stúdió!
Muris, nagyon köszönjük a beszélgetést, megtiszteltetés volt, hogy elkészíthettük veled az interjút! Nagyon sok sikert a továbbiakhoz!
Köszönöm, és üdvözlöm az összes gitárost nálatok. Gitározzatok, és élvezzétek, amit csináltok! Sziasztok!
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése