GITÁRVILÁGOK, Győr : Turi Csaba, gitáros

Turi Csaba, gitáros. A világért sem hasonlítanám a hangszereket az okos eszközökhöz, de a gitárok is egy picit felfoghatók így, ha csak a végtelen megszólalási, hangzási lehetőségeiket vesszük alapul. A különbség azonban az, hogy a gitár tudja, érzi, ha olyan zenész kezébe kerül, aki képes belűről, lélekből beszélni vele. Meghálálja! Turi Csaba az a gitáros, aki képes erre, és nagy megtiszteltetés, hogy régi barátként köszönthetem az oldalon!

· Csaba, nos… a játékod alapján én azt látom, hogy maximálisan ki tudod használni a hangszer adta lehetőségeket. A gitár, mint a végtelen zenei lehetőségek eszköze, és a játék technikák, amivel ezt kezelni tudod. Két fontos dolog, aminek egyensúlyban kell maradni. Hogy találod meg ezt a középutat?

Köszönöm a kérdést, de ahogy megbeszéltük, azzal kezdjük, hogy nem akartam kötélnek állni, aminek két oka volt. Voltam már kérdezett fél a Gitárvilágok oldalon és igazából nem történt az óta semmi új velem. A másik pedig, hogy nem tartom magam kiemelkedő gitárosnak semmiféle tekintetben, sőt azon döbbenek meg, hogy hány névtelen és kiugróan jó szobagitáros jön velem szemben ilyen-olyan Facebook csoportokban. Tudom, hogy mindenkit igyekszel felkutatni, aki itt-ott elérhető, de én már másodjára vagyok itt, néhányan meg még egyszer sem voltak. J És akkor a kérdés: Nem keresgetek középutat, soha nem méricskélek semmit. Ha van egy ötletem, felveszem. Érlelem néhány napig, és ha még mindig úgy érzem, hogy vállalható, hát közzé is teszem. Azért várok néhány napot, mert ha az ember „külső fül” nélkül dolgozik, szükséges néhány csendes nap, amikor elengedi a zenét. A saját dalokat ugyanis a legnehezebb objektíven megítélni. És volt olyan videó (a zenékhez mindig készítek videókat is), amit ilyen okok miatt később töröltem, mert a tisztulási folyamat után már-már kínosnak éreztem. A valóság persze ennél összetettebb, ugyanis nehéz elengedni, kitenni „hűlni” valamit, amin folyamatosan kattog az agyad. Nálam ez különösen így van, meglehetősen kimerít egy-egy dal megírása, az igazat megvallva, nem is egészséges mértékben. Ez személyiségfüggő dolog, és nem azért, mert annyira jók ezek a szerzemények.

· Életed mely területei inspirálnak a legjobban, hogy alkoss?

Gondolom, hogy minden terület, ezt sem gondoltam még át. Nálam úgy működik, hogy jön egy leküzdhetetlen érzés, és akkor zenébe kell menekülni, minden mást félretéve. A zene teljesen kitölti az életem, paradox módon még akkor is, ha csendben vagyok, amire egyébként egyre inkább van igényem.

· Fantázia, zeneszerzés. Előfordult, hogy a játéktechnikád szabott határt annak, hogy azt a témát tedd bele a zenédbe, amit odagondoltál? Ha igen, akkor ennek a problémának a kezelése inkább előre vitt, vagy visszahúzott?

Régebben volt ilyen. Mindig is saját ötletekben gondolkodtam, de nem tudtam ezeket megszólaltatni úgy, ahogy szerettem volna, leginkább technikai hiányosságok miatt. Bár azt mondják, hogy 30-40 éves korában, már képtelen az ember a fejlődésre, ezzel a kijelentéssel a létező alapigazsága mellett azért részben vitatkoznék. Tudom, hogy most ötvenhez (nagyon) közel sokkal biztosabban szólaltatom meg a hangszerem, mint bármikor előtte és ehhez az kellett, hogy negyvenet betöltve két év nagyon kemény gyakorlással tudatosan rendszerezzem és talán fejlesszem is a meglévő tudásom. Úgyhogy én a saját példámon keresztül bíztatok arra mindenkit, hogy elő lehet venni a hangszert újra idősebben is, főleg, ha a meglévő alapok már megvoltak, csak a gitározás valamiért háttérbe szorult.

Csaba, beszélhetünk a mindennapjaidról? Röviden, a gitár és a mindennapok!

Minden nap gitározom, nem feltétlen tudatosan és nem gyakorlás-szerűen, de a kezemben van a Híradó alatt pl. És olyan sincs, hogy egy-két napra elutazom valahová, és nem viszem magammal. Ahogy már mondtam és ez nem álszerénység, nem tartom magam egyáltalán jó gitárosnak, de a gitár szerelmesének mindenképpen. Valójában egy zene-és gitárfanatikus, közepesnél kicsit jobb rock-gitáros vagyok.

· Azért ragadjuk ki belőle az aktualitást!

Ragadjuk. Volt egy japán Ibanez Blazer hangszerem, az első igazán jó hangszerem, amit Kovács Sándor (KSP) újított fel gyönyörűen és nagyon szerettem, de a tremoló hiánya és a single szedők miatt megváltam tőle. El kellett adni a továbblépéshez. Most hatodik hangszerként újra lett egy Blazerem, tremolóval és humbuckerrel, arany hardverekkel, csodaszép, de kicsit gatyába kell rázni, alig várom, hogy ezúttal Prieger Tomi (Prieger Custom Guitars) hívjon, hogy elkészült vele. Teljes kör, hiszen az első és utolsó is egy Blazer, merthogy több gitárom már nem lesz. Nyugtával a napot, tudom, de ez így annyira kerek történet, hogy nem szeretnék belerondítani. Minden hangszerem nagyon szeretem, el biztos nem adok belőlük és hetedik sem kell. Készült is egy újraértelmezett dal/videó, a két gitár közt eltelt időt bemutatva…

· Kihagyhatatlan kérdés. Hangzás. Hihetetlen jól szólnak a gitárjaid. Beszélnél pár szóban a „vas” -ról?

No, ez megint fura, mert én nem hallom annyira jónak, de nem is vagyok egy sound-náci. „Tekergetem” egy kicsit a Line6 POD HD 500 X gombjait az egérrel, aztán, ha tetszik, akkor indul a felvétel. Kicsit úgy vagyok vele, hogy az én szintemen ez elég. Igénytelenség? –lehet. J A zenekarosdinál pedig egy ősrégi amerikai (tranzisztoros) Crate szól, a pedalboard viszont mára elég sokat ér (Mad Professor/MXR/Morley/Tech 21/ProTone, ott fontos, hogy minden minőségi és megbízható legyen. De itt sem fogom elhallgatni, hogy az olcsóbb Joyo „acoustic simulator” is hibátlan. A gitárok a Blazer mellett egy KSP (a Tátrai által legendássá tett Casio elektronikával), illetve felsőkategóriás Cort hangszerek, nekem ezek jöttek be leginkább, minőségi és esztétikailag is gyönyörű darabok. Tudom, hogy a gitárosok nagy része ezeket lenézi, nekem is volt Carvin (USA) és Kramer (Korea), mindegyikkel szemben állták az összehasonlítást, sőt a koreai Kramer pedig előre köszönhetne az NZ2/GHU-10/ és Aero Custom modelleknek nyugodtan…

Nem is tudom, miért kérdezem utoljára…. terveid!

Nincs nekem olyan (sem), tervezzenek a fiatalok! Szeretek gitározni, szeretek zenét előadni, és zenét alkotni. A zenekarral a színpadon más zenéjét, a szobában egyedül a sajátomat. Minden jó így.

Csaba, nagyon köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert kívánok neked!

Köszönöm.

https://www.facebook.com/csaba.turi.14