Diktátor


Diktátor. A diktátorok neveit megjegyzik. Az emberiség történelmének, meghatározó alakjai voltak, személyük jelen van, és kíséri jelenkorunkat is. Személyük megítélése…? Egy biztos, Samu, Derzsi Vezér, és Kövér Laci alkotta Diktátor utat vágott a magyar rockzenében. Itt vannak, és a metál megkérdőjelezhetetlen a kezükben. Gratulálok a Diktátornak! Szerencsés az a zenekar, ahol nem tudod különválasztani a zenét, a megjelenést, és nem utolsó sorban a nevet. A Diktátor egy tökéletes példa erre, valami igen szerencsés együttállás ez. Mi a véleményetek erről?

Igazából számunkra könnyű volt a dolog, hiszen volt rá egy egész negyedévszázadunk, hogy azonosulhassunk ezzel a misztikummal. A viccet félre téve, szinte az első pillanatoktól kezdve ráéreztünk valamire, ami kifejezi annak az üzenetnek a lényegét, amit magunkban hordozunk és életformánkká vált, nem beszélve az egy életen át tartó hűségről és kitartásról, amelyre maga a Diktátor http://www.diktatormusic.hu/ név kötelez, de az is lehet, hogy csak egyszerűen ilyenek vagyunk. Azért azt még hozzátennénk, hogy ebben a fanyalgó világban maga a diktátor név nem biztos, hogy mindig előnyt jelent. Sokakat frusztrál és elriaszt, pedig valójában nem is ismerik a zenekar munkásságát és képtelenek beemelni, hogyha mondjuk a divatban is, létezik egy karakteres, diktátoros irányvonal, akkor a zenében, a rockban és a metálban miért ne lehetne!? Nem vagyunk mi annyira rossz fiúk!

Az nem kérdés, hogy ha ilyen szívvel tud valaki rock zenét játszani, mint a Diktátor azt nem lehet csak úgy. Na jó, akkor mától metál! Persze lélektelenül ez remekül működhet ideig, óráig… Hogyan történt ez nálatok?



A zenekar legifjabb titánja már az anyatejjel együtt szívta magába a rockot és a metált, de mindenféleképpen ez már nálunk függőség, és gyógyíthatatlan megszállottság. A zene, a zenélés és a hangszereink sírig tartó szeretete az, amitől képtelenek vagyunk és nem is, szeretnénk elszakadni, amibe, és amikhez menekülhetünk a jelen, a múlt, egyszóval a létezés zavaros milyenségéből. Úgy tűnik megadatott, hogy dalainkból felépíthettünk egy lassan már életművé kovácsolódott erős és bevehetetlen várat, a mindenség megtapasztalt lenyomatát, lelkünk igaz és hiteles tükrét.

Az együttállásból maradjunk még a zenénél. Komoly felelősség van azokon, akik a magyar történelemből vesznek témákat a dalaikhoz. Miért nyúltatok a „A hét Vezér”-hez, ami megjegyzem a zenekart illetően az egyik alap nóta nekem?

A jelenkor, az átélt események és pillanatok ábrázolása mellett szerettünk volna egy olyan tiszta erkölcsű közegből is meríteni, ahol az őszinteség és a becsület még erénynek számított, ahol a jövőre való kilátás a mindennapoknak reményt és szárnyakat adott, minden nehézség ellenére szabad lehetett a test és a lélek, ahogyan egykor az őseink is éltek. Egy ezredévet kellett ezért visszautaznunk és szeretnénk hinni, hogy ez az utazás nem volt hiábavaló!

Mit tapasztaltok, mennyire figyel rá, mennyire érzi, érti a közönség a dalszövegeket?

Na, ez az a kérdés, amire mostanában igencsak keressük a választ! Az biztos, hogy a közönség minden egyes szóra, minden rezdülésre figyel és reagál. Ha a szövegek értelmetlenek lennének, játszhatnánk bármilyen zenét, nem érdekelne senkit. Egy olyan korban, amikor a közbutítás, a mocsok és a szenny hihetetlen mennyiségben, tudatosan és gátlástalanul árad a legkülönfélébb csatornákon, bizony nem egyszerű a helyzet. Ehhez a felgyorsult világhoz valamennyire nekünk is alkalmazkodnunk kellett, de ugyanakkor mindenáron igyekeztünk megtartani az eredeti kifejezési formánkat és küldetésünk méltóságát. Hála az égnek, nem kell azt mondanunk, hogy nem értenek bennünket, sőt! Viszont azt is tisztán látjuk, hogy egy kis inyom-binyom, vagy éppen kutykuruty, lazábban tud utat törni magának az egyre erősödő szellemi sötétségben. Hát?!

A név kötelez. A név mutat valamire, jellemez. A Diktátor az egyik legmarkánsabb névválasztás, azt hiszem. Honnan jött a Diktátor név?

25 évvel ezelőtt még Week-end néven toltuk, de egyre inkább éreztük, hogy a dalok üzenete már jóval súlyosabb, mint egy kis laza hétvége és kezdett másról is szólni az akkori világ. Átértékeltük az addigi történéseket, melynek hatására mintegy megvilágosodtunk és szinte egyik pillanatról a másikra létrejött a Diktátor. A név az akkori dobosunk ötletének tudható be, az irány pedig már eleve adott volt.

Nem akarok tiszteletlen lenni, de a zenekar az „ős rockerek” hármasa. Messziről látszik, hogy komoly rockzenei tudományokkal bír a Diktátor. Húzzunk vissza egy kicsit az időben! Hallhatnánk a személyes rock történetetekről?



Derzsi Vezér: A 60-as évek végén, kamaszként csöppentem a hippi korszakba, később már Hendrix-en szocializálódtam, az asszony testű fegyver és a végtelen szabadság szerelmese lettem. Zenét soha nem tanultam, bár az óta egykét dolognak már alaposan utána jártam. A középiskolai tanárom második osztályban magyar nyelv és irodalomból osztályismétlésre elhúzott, a szövegeket az óta is egykét kivétellel én írom, és csak annyit mondok, hogy metááál!!!
Samu Vezér: A zenekarban én vagyok a legfiatalabb, és 1990-91 körül kezdtem el zenekarozni. Több csapatban is előfordultam, (Incest, Roots, Spiderweb, stb.) thrash, death és power metált nyomattam, hol dobon, hol gitáron, vagy basszuson, miközben a mikrofon előtt is üvöltöztem.
Laci Vezér: Régóta dobolok, a rockzenén nőttem fel, annak is a keményebb vonulatán. A zeneiskola helyett inkább a focit választottam, ezért autodidakta módon tanultam dobolgatni a nagymamám kertjében, aminek több lábas, fedő és fakanál látta a kárát. A középiskolában már volt osztályzenekarunk és ez jobban érdekelt, mint az érettségi, de azért leérettségiztem. A hard rock, ezen belül a Black Sabbath meghatározó volt számomra. Több kisebb-nagyobb csapatban volt szerencsém püfölni a bőröket, míg 2010. januárjától a Diktátor zenekar tagja lettem. Kezdettől fogva tetszenek a dalok és azok szövegei, amiket ezúton itt ajánlok szíves befogadásra mindenkinek. Dobfelszereléseim közül koncerteken egy Yamaha OK Custom-on tolom.

Had forduljak Derzsi Vezérhez. Fender Stratocaster. Elfogult vagyok a gitárt illetően. Beszélnél a tapasztalataidról hangszer, erősítők, pedálok ügyben?

Eleinte saját készítésű és egyedi hangolású gityókkal próbálkoztam, melyek csúcsa egy nyolchúros „szépség” volt, de sajna, ezekből, a hangszerekből nem adódott az a hagyományos, hat húros gitárra jellemző sajátos karakter, amit mindig is kerestem. Miután visszatértem az eredeti, klasszikus hangoláshoz, az akkori gitárarzenálomban őrült nagy cserebere kezdődött, volt olyan időszak, amikor hetente váltottam fegyvert, mindaddig, amíg fel nem fedeztem a Fender Stratocastert, amiről már nem is akarok elmozdulni. Jelenlegi kedvencem évek óta egy 79'-es évjáratú, Kinman hangszedőkkel és extra jumbo érintőkkel feltunningolt csodálatos szerkezet. Ezt általában egy 73'-as 100 W-os Marshallal párosítom, amely egy, vagy két 120W-os, hasonló korú ládát hajt. Pedálokból csak kettőt használok, az alap egy Mesa V-twin, a kiegészítő pedig egy Vox Big Ben overdrive.

Banális kérdés a végére. Merre tovább Diktátor?

Az elmúlt évben rendszereztük az eddigi életművünket, 11 db újra kiadott cd, illetve két 3 db-os gyűjteményes válogatás formájában. Lehet, hogy más zenekar ezek után már csak koncertezne, de mi jelenleg a koncertek mellett dolgozunk a 12. anyagunkon, illetve vannak még feldolgozatlan videó felvételeink is, amiket szintén rendszerezni kellene. Zeneileg szintén van egy csomó elképzelésünk, és nagyon reménykedünk benne, hogy ezek is harmonizálni fognak a minket kedvelők elvárásaival, miközben kíméletlenül és töretlenül megyünk ELŐRE a metál csodálatosan szép és rögös útján.



Vezérek, nagyon köszönöm a lehetőséget, az egész Gitarvilag.hu stáb nevében. Nagyon sok sikert a Diktátornak!

Köszönjük, sziasztok.

Megjegyzések

Vincze László basszusgitáros, Front zenekar

Hendrix project