Vajner László, gitáros. Alapvetően a szintetizátorok adta zenei
lehetőségek, olyan mozgásteret biztosítottak, a szerzőknek, hogy akik beléptek
ebbe a végtelen világba, azoknak olyan zenei egyéniséggel, látásmóddal,
fantáziával kellett rendelkezniük, hogy irányítani, használni tudják ezt a
tárházat. László zenéjében tökéletes az egyensúly a gitár és a digitalizáció
adta „végtelen” között. Gratulálok a zenédhez, és köszönöm, hogy immár
másodszor is, elfogadtad a meghívást.
Számomra megtiszteltetés és köszönöm a kedves szavakat. Habár a második
felében érzek némi túlzást, abszolút egyetértek a kezdő gondolataid azon
részével, hogy akik újonnan lépnek be a szintetizátorok valóban végtelen
világába nehéz dolguk van, gitáros fejjel pedig főleg furcsa az elektromos
hullámok alakítgatása. Pont a hetekben merült fel ez a téma és minden
nagyképűség nélkül, hatalmas örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy az első
közelebbi kapcsolatom egy szintetizátorral – pontosabban soft synth-el –
kevesebb, mint fél éve volt és most már teljesen otthonosan mozgok a különböző
típusok között, legyen az analóg, digitális, FM vagy moduláris és nem jövök
zavarba az oszcillátor, ADSR, LFO, VCO, VCA, vagy Filter Cut és Resonance
hallatán, valamint Yamaha DX7-et programozok, amitől valljuk be elég sokan
ódzkodnak. Ugyan még rengeteg tanulnivaló van, ahogy a „gitárvilág”-ban is,
hiszen jó pap is holtig tanul, de már van egészséges alapom a fejlődéshez.
Laci, engem nagyon érdekelne, hogy amikor
„dolgozol”, melyik a domináns hangszer? Vagy egyszerűen a hangszerek csak
eszközök, hogy az elképzelések papírra kerülhessenek?
Mivel egy főként gitáros közösségnek szóló oldalon vagyunk, így kicsit
meg is rónám magam így egyből az elején, mivel úgy érzem, az utóbbi időben
kevesebbet kerül kézbe a jó gitár mikor zeneírásra kerül a sor. Mindig
felbukkan itt-ott, talán nincs is olyan szám, ahol ne használnám, de sokszor
csak layer vagy díszítés szerep jut rá, klasszikus riffek, vagy akkord menetek
szerepét átvette az újdonságnak számító szinti – értem itt a legutóbbi Vajner
Projektet, ami főként elektromos számokból fog állni.
A Tisztulás esetében azt hiszem sikerült megtalálni az aurea
mediocritas-t. Az ABEL-ben pedig – egyelőre – a gitár lóg a nyakamból, a
továbbiakban pedig meglátjuk. Egyre több ötletem van, amit a srácokkal
is tudnánk kamatoztatni.
Tehát ugyancsak egyet kell veled értenem, a hangszerek csak eszközök,
amivel megszólaltatjuk azt, ami bennünk fogalmazódik meg, habár elgondolásom
szerint mi is csak egy eszköz, egy közvetítő vagyunk, amin végül a
hanghullámok megrezegtethetik mások dobhártyáit – hogy kicsit reflektáljak az
öreg Weöres Sanyi gondolataira.
A bőség. A bőség zavara az, ami miatt az a
zenei világ, amit Te képviselsz, nekem hihetetlen misztikus. Ahogy pedig ezt
használod, ahhoz csak gratulálni tudok! Elmondanád azt a folyamatot, azokat a
fő mozzanatokat, ahogy hangot kapnak a zenei elképzeléseid?
Erre a kérdésre sajnos nem fogok tudni kielégítő választ adni. Ennek
egyik oka az előbb említett gondolatkezdemény, hiszen nehéz kézzel fogható
magyarázatot adni úgy általában a művészetre, különösképp a zenére.
Általánosságban elmondható, hogy igyekszem nyitott szemmel, nyitott
füllel és nyitott elmével hozzáállni mindenhez. Ebből következőleg az
inspiráció is sokrétű. Példának tudnám hozni a legutóbb íródott dalt, ami egy
hétköznap délelőtt hullott hűvös záporból és az erre a hangulatra készített
DX7-es hangzásból nőtte ki magát.
A folyamatot tekintve egy fontos mozzanatot emelnék még ki. Ha megjön
az a bizonyos ihlet, akkor igyekszem minél tovább meglovagolni mielőtt újra
szélnek eresztem. Nem mondom, hogy nem fordul elő, hogy már várnak az autóban,
mikor én már felöltözve „na csak még ezt felveszem sketchnek” vagy „mi lenne,
ha itt még alátennék egy kis subot” problematikákkal küzdök.
Biztos ismeri mindenki az érzést, amikor van idő és kedv is, de
akárhogy próbálkozik csak B side ötleteket sikerül kiizzadni, viszont máskor
csak úgy magától íródnak a dalok, ömlenek a tintás sorok a papírra és kopik az
ecset a vásznon. Bár véleményem szerint fejleszthető és tanulható, hogy a
nehézkes indulásból is teljen az üres lap kellő kitartással.
Talán ezzel kellett volna kezdenem, de mi
inspirált Téged, hogy erre az útra fordulj?
Ha a gyökerekre helyezzük a hangsúlyt, akkor elég
összetett a kép. Mindenképpen hozzájárult az induláshoz édesanyám által
protezsált zeneiskola, a gitározáshoz pedig a Metallica ’91-es moszkvai
koncertvideója. Művészetszeretetemre bizonyosan hatással volt édesapám, ugyanis
neki a szobrászkodás és a rajz az, ami nekem a zene és az irodalom.
Az út jelenlegi szakaszát leginkább az ébredéshez és a
méregtelenítéshez tudnám hasonlítani. Mindannyinknak megvan a maga keresztje
viszont azok, akik könnyíteni akarnak a súlyon és megkeresni a miérteket már
kevesebben, ha szabad pár közhellyel élnem. Mielőtt az újnak táptalajt tudnánk
biztosítani méregteleníteni kell, letenni a súlyból az út mellett. Sajnos sokan
megfeledkeznek erről, átsiklanak felette.
Illették már a képi és hangzóanyagot – főleg a Monoton miatt – a
sokkoló jelzővel, habár nem ez a célom és nem ilyen szándékkal íródott egy hang
sem és nem emiatt készült egyetlen filmkocka sem, viszont mindenképpen
szeretnék megnyitni másokat. Sokkoló mivolta valószínűleg inkább mélységéből
fakad, hiszen nekem bátyám elvesztése és a múltból fakadó súlyok alól hoz
enyhülést és ezeknek lenyomata. Ámbár szó sincs jajveszékelésről, vagy
panaszkodásról, inkább a tapasztalataimról akarok mesélni és ezáltal segíteni
másoknak, tehát törekvés egy pozitív végkifejletre.
Hogy merre kanyarog tovább az út pedig meglátjuk, rengeteg terv,
tennivaló és fejlődési lehetőség van a fejemben. Próbálom félig tudatosan
irányítani és félig az általad is említett miszticizmusra bízni.
Hát a hangszerpark, amit használsz,
elképesztő! Ebben is, mint mindenben a világban, túlkínálat van. Milyen
szempontok alapján válogattad össze a felszerelésed? Kikerülhetjük, de azért ez
anyagi szempontból sem lehet semmi!
Sajnos ilyen ez a popszakma, szokták mondani. Gitár cuccok terén is
tudjuk, hogy egy lottó ötöst is el lehetne költeni, most pedig itt a Moog
Voyagerek, Juno 106-ok és Nordok világa, amire ez szintén halmozottan igaz.
Abszolút nem hiszek abban, hogy a fantasztikus sound vagy egy jó szám, előadás
alapfeltétele a high end motyó. Sőt! Sokszor az ellenkezője az igaz. Máté Péter
az egyik legnagyobb hazai zenész véleményem szerint és mégse Mesa Boogie-ról
szólt USA LP Custom-el. Rengeteg meló és lemondás árán szerencsésnek mondhatom
magam, hogy ilyen gépparkkal tudok dolgozni jelenleg, de emlékszem még mikor
5000 Ft-ot kellett összespórolnom egy Behringer EQ 700-ra, vagy arra milyen
állatul szólt a Master of Puppets a 25 wattos Johnson kombón Samick gitárral.
Ez így van jól és ettől még szebb az egész, még inkább tudok örülni, ha sikerül
újítanom valamit.
Mondhatni egész konkrétan összeállt a setup, természetesen most is
megvan mit szeretnék fejleszteni. Próbálok minél több VST-t hardware-re
cserélni, megoldani élőben is a sztereó képet, ABEL-ben meg a hangerőből sosem
elég, főleg a 6505-el nem. Az pedig, ha valaki arra a kérdésre, hogy „Biztosan
kell-e még egy gitár?” nemmel felel, tudjuk, hogy csak átmeneti zavar léphetett
fel, gyorsan térítsük magához egy Snickerssel.
A legutóbbi írás óta is egész sok minden változott. Kicsit
egyszerűsíteni akartam és bár sajnálom, de eladtam pár delayt. A legújabb lakó
a stúdióban egy Strymon Timeline és egy Yamaha DX7-es, meglátjuk csak
átmenetileg vagy véglegesen érkeztek-e.
Laci, meg sem próbálom meghatározni a
műfajt, és szerintem ettől szabad hihetetlen módon ma zenéd! Talán egy kicsit
emiatt is, de azért erre a zenére oda kell figyelni, rá kell hangolódni. Ez
sajnos a mai világban csak nyomokban van meg. Szóval fogadóképes erre a közönség?
A műfaji meghatározásban én sem tudok neked segíteni, de ez a jövőben
csak bonyolódni fog, ezt már látom előre. Amphibius vagyok, „kellemesen” érzem
magam Neurosist hallgatva egy sötét, gyárépületből alakított koncerthelyen –
Neurosis és kellemes egy mondatban… –, de egy komoly zenei előadáson. Zenei
téren előszeretettel fogyasztok mindent, legyen az Liszt, Grover Washington,
Clapton, „gépzene”, Cannibal Corpse vagy Amenra, szóval színes a paletta.
A Tisztulás semmiképpen sem egy délutáni nassolós könnyed zene,
teljesen egyetértek, de nem is ez a célja. Szükség van egy bizonyos fokú
puhításra és az utóbbi időben figyelek is rá, hogy kicsit szélesebb körben is
fogyasztható legyen a zeném amellett, hogy minél inkább próbálok önazonos
maradni.
Hogy van-e rá közönség, azt meglátjuk. Kaptam nagyon kellemes és
meglepő visszajelzéseket a legkülönfélébb helyekről és emberektől. Úgy gondolom
élőben fognak igazán működni a számok, szóval koncertek után többet tudok
mondani majd.
Egy valamit biztosan kerülni akarok, az üres és céltalan művészkedéstől
kicsit száraz a szám, másrészt a kontraszt mellett a szimbolika az egyik
vesszőparipám, szóval igyekszek üzenni, kizökkenteni és tartalommal megtölteni,
amit csak lehet, még ha olykor keserédes is ez.
Gondolkodsz zenekarban is?
Erről még ugyan nem beszélgettünk, de régebb óta nyomom zenekarban,
mint szólóban. Sőt elég kevés időt töltöttem el úgy, hogy nem voltam valamiféle
bandában. Az első komolyabb próbálkozásnak a Diamond Inside-ot mondanám,
eljutottunk egy lemezig és pár koncertig, majd ebből sarjadzott a jelenlegi
ABEL. Az utóbbi időben azon dolgozunk, hogy berúgjuk kicsit a zenekart, új
dobossal és szintissel gyakoroljuk a számokat, a napokban jött ki az első szám
a „Szomjazó” lemezről, természetesen új dalokon is dolgozunk párhuzamosan és
nem sokára koncertet is tervezünk. Nem utolsó sorban sikerült összehozni egy
egész pofás próbatermet nem olyan régen, szóval haladunk szépen, ahogy időnk és
energiánk engedi.
Végezetül, tervek!
Alapjáraton folyton jár az agyam, rengeteg jegyzetem van, jelenleg is
dolgozok pár elektromos számon, ezekhez klippen vagy egyszerűbb vizualizáción,
de már a következő 5-6 lépésen gondolkozok és vannak tervben nagyobb volumenű
dolgok is.
A legközelebbi mindenképpen a Tisztulás lemez megírása, ettől még kb.
másfél számnyira állok, majd szerzői kiadásban meg szeretném jelentetni.
Ezután, ha kellően összegyakoroltam és a vetítéssel is elkészültem le akarok
szervezni pár koncertet határon belül és, ha megoldható határon túlra is
eljutni, természetesen mindezt pár itthoni bandával, vagy előadóval karöltve.
Másrészt, ami talán fontosabb is, a korábban említettektől motiválva szeretném
adomány formájában támogatni egy itthoni rákos gyermekeken segítő szervezetet a
koncertekből befolyt összegekből. Ezzel kapcsolatban terveim szerint a
közeljövőben tudok majd több konkrétummal szolgálni.
Ezenkívül próbálom bővíteni és útjára indítani az elektromos zenében
tett kalandozásaimból született számokat, ehhez borítón dolgozok és nagy vágyam
lenne már egy „normális” klipp elkészítése is, nagyobb költségvetésből – vagyis
egyáltalán költségvetésből, hisz eddig minden budget, teljesen home made
készült. A Csak csendesen-t a próbateremben forgattam le egyedül, a fókuszt
pedig a helyemre ültetett dobozzal állítottam be, szóval jó lenne előrébb lépni
ezen a téren is.
Továbbá hatalmas örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy meghívtak a
tengeren túlra zenélni, ami valljuk be egy hatalmas bakancs listás dolog.
Kaliforniában, pontosabban Santa Cruzban tartják immáron a 16. International
Looping Festival-t, ahol elsőként képviselhetem Magyarországot. Gyakran meg
kell magam csípni, hogy rájöjjek nem álmodom csak mindezt.
A következő évben pedig – tehát 2019 nyarára – szeretném itt,
Debrecenben egy fedél alá összehozni az ország és a térség loopereseit egy
hasonló fesztivál vagy dzsembori keretében. Meglátjuk mi kerekedik ki belőle.
Viszont ezek még csak tervek, habár elég konkrétan megvan az elképzelés
még rengeteg munkát és kitartást kell mögé tenni, reméljük a legjobbakat.
Köszönöm neked a lehetőséget, a megkeresést és alapjában véve, a
magyarországi gitáros közösségért tett fáradozásaidat, remélem nem utoljára
beszélgettünk.
Én köszönöm a lehetőséget, és nagyon sok
sikert kívánok a továbbiakhoz!
Szóló dolgaim:
instagram:
https://www.instagram.com/laszlovajner/
számok:
https://www.youtube.com/watch?v=cf4eM6GT4lo
https://www.youtube.com/watch?v=sESQ-agG0ec
ABEL:
facebook:
https://www.facebook.com/abelzenekar/
számok:
https://www.youtube.com/watch?v=0H_zP8NWI-g&t=123s
https://www.youtube.com/watch?v=3UOpVO95mTk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése