2018. július 13., péntek

Vojczek Károly, gitáros


Vojczek Károly, gitáros. Amikor tökéletes a szinkron a gitár, a hangszer, a hang és a gitáros, a zenész között. Ez az első benyomásom, ami vitathatatlan a legfontosabb, amikor Vojczek Károly videóit nézem, hallgatom. Ami  szinkron működéséhez elengedhetetlen, hogy a hangszer, és a hangszeres tudás  már csak eszköz legyen, ahhoz, hogy a gitáros gondolatait kifejezze.

Üdvözöllek a Gitarvilagok.com oldalon, és nem is kezdhetném mással a beszélgetést, mint azzal, az élet egyik legnehezebb kérdésével, hogy megtalálni benne azt amiben tényleg jó vagyok, adni tudok. Károly, hogyan találtad meg a zenét, a gitárt?

Szép napot! Köszönöm, hogy itt lehetek és hogy egyáltalán felkérést kaptam egy ilyesmire.  Nagyon jó érzés számomra, hogy vannak, akiknek tetszik amit csinálok!Válaszolva az első kérdésre a zenét talán igazából egy számítógépes játékon keresztül ismertem meg. A játék neve valami Guitar Hero volt és az volt a lényeg, hogy a billentyűzeten bizonyos gombokat akkor nyomjon le az ember, amikor a képen a „hangok” oda érnek ahhoz a ponthoz, amikor pengetni kell. Igazából ekkor esett le nekem, hogy a ritmus az állandó dolog és hogy, nem akkor kell pengetni, amikor pont oda ér a vonalhoz a kicsi pötty, hanem akkor, amikor hallja, s érzi az ember, hogy mikor jön a megfelelő pillanat. Nagyon örülök, hogy játszottam ezzel a játékkal, mert máskülönben szerintem nem éreztem volna rá erre. Előtte egyébként nem nagyon hallgattam komolyabban zenét. Nem ismertem különösebben zenekarokat… fogalmam sincs miért.
Aztán egyre többet hallgattam zenét és csak úgy a semmiből jött egy ötlet, hogy én gitározni szeretnék. Mivel sajnos nem vagyunk tehetősek… sőt… így ezt a gondolatot elég sokáig el kellett felejtenem. Aztán egyszer csak kaptam egy elektromos gitárt. Ez egy nagyon olcsó gitár volt, de számomra akkor a legjobb. Aztán jött a következő probléma. Nem volt senki ismerős, aki tudott volna gitározni és tudott volna engem tanítani. Zeneiskolára pedig nem volt pénz. Így hát magamtól kezdtem el tanulni gitározni internet, koncertvideók meg mindenféle dolog segítségével. Mindig volt valami zeneszám, amit meg akartam tanulni gitáron és mondhatni úgy fejlődtem, hogy elkezdtem ezeket megtanulgatni.
Amúgy nagyon örülök, hogy rátaláltam a zenére, mert ez az egyetlen olyan dolog, ami nagyon sokszor segített nekem felkelni a földről és ez az a dolog, amiben legjobban ki tudom fejezni magam. Bármennyire van rossz kedvem, ha gitározok, mindig jobban érzem magam, vagy legalábbis felszabadultabbnak.
Úgy érzem, nem vagyok egyébként egy jó gitáros, de azt tudom, hogy az emberek érzik azt, hogyha szívből csinálja az ember, és szerintem ez nagyon fontos, és talán akkor jön át igazából az az érzés amire azt mondjuk hogy tetszik. Teljes erőbedobással, mindig úgy mintha utoljára játszana az ember. Igazából teljesen véletlen volt, hogy pont a zenét s a gitározást választottam… Sokáig az informatika érdekel.

Vitathatatlan, hogy a Kőbányai Zenei Stúdió egy olyan központ, ahol a hazai gitáros szálak összefutnak. A hallgatójaként mit ad neked az iskola? Mi az amit kizárólagos plusznak érzel?

Leírhatatlan az amit minden nap érzek amikor belépek azon az ajtón. Nekem a nyíltnap óta, amikor megláttam és meghallottam mik folynak itt, hatalmas vágyam volt bekerülni. Elképesztő volt már akkor is számomra, hogy csak azok az emberek vannak ott, akik tényleg olyan komolyan gondolják ezt az egész zene dolgot mintha az életük függne tőle. A másik elképesztő dolog, hogy tényleg olyan emberek tanítanak, akikről mindenki tudja, hogy kik ők és hogy mennyi mindent alkottak. Már lassan egy félév letelt és nekem még mindig hihetetlen, hogy ez az egész velem történik. Lehet, túlképzelem… de én például felvételin a nevemet is elfelejtettem, amikor bementem a gyakorlati felvételi vizsgára és mindenki ott ült.
Mivel egyedül tanultam gitározni, nulla elméleti tudásom volt… éppen csak annyi, amit a felvételire összeszedegetem az internetről. Kétségtelen, hogy olyan elméleti oktatást kapunk, amit hihetetlen egyszerűséggel és logikával magyaráznak el. Az, hogy hasznosítod-e vagy pedig elfelejted az már rajtad áll. De ajánlott az első verzió ;)
Örülök annak, hogy kijavítják azokat a hibákat, amiket sosem tudtam volna magamtól, és annak, hogy bármit kérdezek, mindenben tudnak segítséget nyújtani és egy lépéssel előre segíteni. Nagyon jó szerintem, hogy a tanárok nem a saját képükre akarják növendékeket formálni, hanem éppen csak annyit segítenek, hogy közbe megmaradjon mindenkinek a saját egyedi stílusa.
Nagyon örülök, hogy olyan emberekkel ismerkedhetek meg és zenélhetek együtt, akik nagyon barátságosak és tehetségesek. Hatalmas dolog, hogy mindenki segíti a másikat bármilyen problémája van, és hogy mennyire figyelnek egymásra ott az emberek.


Amikor gitározol, melyek azok stílusok, irányzatok melyekhez a legszívesebben nyúlsz?

Mindenféle stílust szeretek, de tényleg… mindent. De legjobban a blues áll hozzám a legközelebb, talán nem véletlenül… Elég sokszor vagyok magam alatt, talán ha ezt nem is mutatom kifelé.. megvan rá az okom… "Nem értheted a bluest, amíg nem éltél meg nehéz időket!" tartja a mondás. Hogy miért mondom ezt? Igazából nézőpont kérdése a következő dolog. Mert ha úgy nézzük, nagyon jó dolgom van, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Ezen felül nagyon jó barátaim vannak, akik rengeteget segítenek nekem, és bármiben számíthatok rájuk, mint kiderült az évek során. De ha úgy nézzük amúgy.. elég kevés pénzből élek meg egy hónapban.. és van, hogy ki sem jövök hó végére… ekkor is a barátaim segítenek. A családommal nem vagyok túl jóban. Gyerekkoromban folyamatosan költöztünk... Édesapám elhunyt még mikor fiatal voltam, de szinte alig ismertem… az egyik bátyám 18.-ik születésnapomon hunyt el.. vele se tartottam a kapcsolatot… a másik bátyámról sem tudok igazából úgy semmit.. Idősebbek jóval, mint én… amúgy és ez még amúgy felszínes semmi. Kicsit elkalandoztam… de visszatérve szeretem a Bluest és szerintem ebbe tudom kifejezni a legjobban magam.
A másik kedvenc stílusom eléggé elborult, és ha belegondolok egyetlen zenekart ismerek aki ilyesmit játszik, amúgy fogalmam sincs milyen stílus… kicsit ilyen kicsit olyan.. Alternatív zenének mondanám igazából. https://www.youtube.com/watch?v=J9d6O5OCv1E
A Kutya Vacsorája zenekar az egyik legkedvesebb zenekar számomra. Rengeteg mindenen átsegítettek a szövegek és az egész zenei világ. Ezt a stílust azért szeretem, mert úgy érzem, hogy teljesen szabad és minden hangszeres önmagát adhatja benne.  Amikor hallgatom, tényleg el tudom képzelni magam abban a történetben amit elmesélnek. Szívesen játszom a dalaikat és szedek ötleteket tőlük. 
Van még egy teljesen más stílus amit nagyon kedvelek. Ez nem hasonlít igazából se a bluesra se arra a stílusra amit az előbb említett zenekar képvisel. Igazából ezt sem tudom megfogalmazni.. olyan minthogyha a rockzenét össze kevertük volna a hiphop stílusával. Nagyon szeretek a ritmusokkal szórakozni és ez a stílus szerintem pont ilyen. https://www.youtube.com/watch?v=Xl2rW0uwuwc
Az Irie Maffia számomra a legjobb bulizós zene. Én erre tudok tombolni a legjobban.. Bár sokan nem néznék ki belőlem.
De összességében minden stílust szeretek, legalábbis mindenből vannak bizonyos részek, amiket nagyon kedvelek.

Károly, ha már meg van a saját stílusa egy zenésznek, ami talán az egyik alapkérdés, fontosnak tartod, hogy nyitott maradjon teljesen más zenei irányzatok befolyására?

Igen fontos. Bár szerintem, míg kialakul egy zenésznek a saját stílusa addig rengeteg idő telik el, és ha már megvan ez a saját stílusa ami persze mondjuk felismerhető, onnantól kezdve már hiába nyitott más irányzatok befolyására, minden stílust ugyan azzal az ízzel fog játszani. Én szerintem az, hogy minden ember más, és ez megjelenik a játékában is, és újra dolgoz például már meglévő számokat, azoknak adhat teljesen más jelentést is.
Ha egy már megírt zenei művet átdolgoznak egy másik stílusba, az a szám akkor kel életre igazán. Ha adott egy dalszöveg, akkor más-más stílusban teljesen más jelentéssel is bírhat az egész, és ez azért csodálatos, mert ha számomra mást jelent az a dalszöveg mint annak aki írta, akkor én így tudom kifejezni annak jelentését mert saját képemre formáltam a környezetet amiben van. Olyan hangulata lesz úgy a számnak, amiben a saját érzéseimet bele tudom adni. Mint említettem, az emberek érzik azt, ha te tényleg szívből csinálod a dolgot… akkor jön át igazán.. úgy vélem.
Ez az első olyan átdolgozás amit én találtam ki. Az ötletek megvalósítására kőbányán az osztályom segített. https://www.youtube.com/watch?v=XeMP_baY8JA&app=desktop Ezúton is még egyszer köszönöm nekik.
Beszélnél a gitárjaidról? Erősítők, pedálok. „Miért ezeket használod” kérdés következzen!

Persze!Két gitárom van összesen. Az egyik semmi extra J Lényegtelen a márka milyen, mert a nyaka már egyszer ki lett cserélve, aztán kicsit át lett dolgozva a kinézete hogy igazán kutya legyen. De hogy mégis érdekes legyen, egy autófényező barátom elvitte és lefújta szépen fényes lakkal, és a koptatólapot szürkére festette. Nagyon imádom.Az egyik probléma ezzel a gitárral hogy az érintők már nagyon elvannak kopva, állandóan hangolódik, illetve a hangszedők sem az igaziak.Aztán a Fő gitárom amit használok az egy Cort G-LTD 16 Limitált szériás hangszer.Ami azért érdekes, mert nagyon sok gitárt próbáltam és egyik sem volt az igazi.. Mindig vissza tértem az előzőhöz. Egyik sem volt úgy igazából kényelmes számomra.Aztán kipróbáltam egy ilyesmi Cortot.. és egyből imádtam. Mellesleg tetszett nagyon hogy átmenetes rajta a szín.. és hogy vörös J. Aztán egészen véletlenül az iskolában ifj. Tornóczky Ferenc Tanár Úrnak J volt egy hasonló ilyen gitárja. Ez azért vicces, mert Ő tőle kértem tanácsot arról, hogy mi a véleménye erről a gitárról, mert szeretnék egy ilyet. Akkor mondta, hogy neki van egy nagyon hasonló ilyen gitárja és egész véletlen pont eladó és hogy nagyon jó hangszer. Egyből lecsaptam rá. Ugyan olyan kényelmes a nyaka, mint annak amit kipróbáltam, csak azzal a különbséggel, hogy ennek a hangszernek satusak a hangolókulcsai így tremolózás közben sem hangolódik el, illetve át lett alakítva rajta egy-két dolog. Nagyon szeretem ezt a hangszert.Saját erősítőm még nincs. A zenekarnak vagy egy Hughes and Kettner kombója, azt szoktam használni. Tiszta csatorna nekem bőven elég, mert ezt torzítom, s effektelem egy BOSS GT-100-as multi-effekt processzorral. Amit szintén nagyon imádok. Azért ezt használom, mert szerintem, ha vásárol az ember ma egy modern multi-effektet sokkal olcsóbban kijön vele mintha elkezdene kisvasutat építgetni sok kicsi és drága analóg pedálból… amit tény hogy jobban néz ki J. De ha a multi effektet  jól beállítja az ember akkor ma már nem fogják megmondani hallásból zenekarban, hogy az digitális vagy analóg cucc-e valójában… Ha csak nem hasonlítják össze egy analóg cuccal.De viszont ha már a kettőt egymás után látatlanba megszólaltatjuk… nehéz kitalálni, hogy melyik az analóg és melyik a digitális.
Jelenleg így gondolom. Aztán lehet, hogy később ez változni fog.

Károly beszélnél a jelen futó munkáidról, és a terveidről?

Természetesen! A Tunyogi Péter Emlékzenekarral jelenleg csináljuk a fellépéseket és próbáljuk Tunyogi Péter számokkal bővíteni a repertoárt. Ez sajnos picit nehézkesen megy, mert a zenekarban lévő tagoknak sok munkájuk van és sajnos ritkán tudunk próbálni, mert ha az egyikünk éppen nem dolgozik, akkor pont a másik igen.. és fordítva.
https://www.facebook.com/TunyogiemlekkoncertEsztergom/Emellett van egy saját szám ami már egy jó ideje készülőben van, csak meg kell hozzá tanulnom zongorázni, és összerakni… aztán valamikor majd felveszem. Lényegében mondhatni, hogy terv, hogy ez eljusson ahhoz a valakihez. Ez jelenleg így most nagyon fontos nekem.Ezenkívül folyamatosan vannak pici dalszöveg, dallam cafatkák amiket rögzítek, s egyszer talán, ha lesz egy zenekar vagy talán egyedül is ha idő, megvalósítok majd.A másik fontos dolog az iskolai zenekar. Nagyon jó velük is együtt játszani, és hiszem, hogy nem csak iskolai keretek között mozdulunk majd meg.

Károly, nagyon köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok sikert a továbbiakhoz.

Köszönöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése